A Guardian c. brit lap cikkének címe talán sokakban megbotránkozást kelt – pedig a szöveg célja nem a polgárpukkasztás, hanem a gondolkodásra késztetés.
Bejegyzések: augusztus 2005
Naloxon a túladagolás ellen
Manhattanben (New York) a nyár végére elszaporodtak a túladagolásos halálesetek. Pataki kormányzó augusztus elején aláírt egy törvényt, amely a jövőben elejét veheti a hasonló tragédiáknak.
Megnyílt az első albán metadon-program
Albániát a legtöbben az európai heroinkereskedelem elosztóközpontjaként ismerik: a balkáni országban azonban egyre súlyosabb problémát jelentenek az állam által magukra hagyott és a társadalom által kirekesztett injekciós droghasználók.
Irán: ártalomcsökkentés és Korán
Irán néhány évtizede még szigorú drogpolitikájáról volt híres a térségben, napjainkban azonban gyorsan fejlődő ártalomcsökkentő programjai keltenek feltűnést.
Okoz-e tüdőrákot a fű?
A marihuána-szívás és a tüdőrák kialakulásának összefüggéseit vizsgáló amerikai tudósok meglepő eredményeket tártak a nyilvánosság elé a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) idei gyűlésén.
2005. június 27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság
A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak. Pár példa: "A kábítószerek lényegesen veszélyesebbek hatásukat, következményeiket tekintve, mint az alkohol, a cigaretta. Ott van például a marihuánás cigaretta." "A legnagyobb baj, hogy a THC beépül a sejtekbe, és — ellentétben az alkohollal, a nikotinnal — ott is marad. Nem ürül ki. Tudományosan bizonyított tény, hogy egy szál marihuánás cigaretta rövid távú hatása felér egy enyhe alkoholmérgezéssel. Utóbbit azonban a szervezet elégeti, s kiürül, míg a THC nem. Huzamosabb idő után telítődik a szervezet." "Léteznek testi tünetek, mint beesett arc, mély szemgödör, a bőr elszíneződése." "Magatartásbeli változások is kísérik a drogozást: rendszeresen eltűnik pénz és számos érték. Az illető kéreget, gyakran kölcsönkér. Az addig eminens diák tanulmányi eredménye hirtelen leromlik, kerüli az iskolát, otthonról is kimaradozik. Megromlik a kapcsolata a családtagokkal, megváltozik a baráti köre is, amit igyekszik titkolni. Elhanyagolja saját magát, a ruházatát. Zárkózottság, elmagányosodás, kiégettség és üresség érzése hatalmasodik el rajta. Túlzott mértékben használ illatszereket, hogy elnyomja a drogok szagát. Feltűnő lehet, ha valaki indokolatlanul használ napszemüveget. Arra is érdemes felfigyelni, ha addig a fiatal által nem használt tárgyak jelennek meg, mint alufólia-darabkák, megégett kanál, öngyújtó, vatta, kifacsart citromhéjak, kis üvegcsék, gyógyszeres dobozok, műanyag tasakok, cigarettapapírok, dohányszerű törmelék a zsebekben, gyertyák, pengék, kőszerű darabkák, érelszorításra alkalmas eszközök."
2005. július 22. Magyar Nemzet (19. oldal) Korunk betegsége a narkománia
Wolf Györgyné ny. tanár olvasói levele jó lehetőséget nyújt a drogjelenséggel kapcsolatos kultúrált vitára. A levél a droghasználat sematikus, deviancia-alapú, moralizáló megközelítését adja, figyelmen kívül hagyva a drogok integrált, kontrollált módon történő használatának lehetőségét és elterjedtségét.
2005.július 16. Fejér Megyei Hírlap A kábulathoz való jog
Egy reagálásért kiáltó olvasói levél. Idézet: "Nézem a tévében a könnyű drogok legalizálásáért lobbizó Kendermag Egyesület elnökét, amint dr. Csernus Imrét győzködi, miért is lesz az e honban üdvös, ha szabadon lehet majd füvezni az utcán, tereken, diszkókban, iskolákban. Egy jólfésült, s bizonyára szép karrier előtt álló fiatalember magyarázza egy volt heroinistából orvossá lett embernek, hogy akkor most mi a helyzet a kábítószerekkel, meg azok hatásaival. Egyenlőtlen küzdelem. A szabadságjogok e megtévedt harcosait egyenként le kellene ültetni Csernus dokival, így élvezettel lehetne várni azt a pillanatot, amikor kifogy belőlük a szusz, utolsó érvük is megsemmisül porrá hullik, és beáll a jótékony csönd. Netán ezeket az aktivistákat el kellene vinni egy olyan rehabilitációs intézetbe, amelyről Hajnal Csilla írásában olvashatnak. Egy kis terepgyakorlatra, hadd lélegezzék be a valóságot, egy jó mély szippantással, teljen meg velük a tüdejük."
2005. június 27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság (a Drogriporter.hu levele)
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
[3] Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
[4] Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986). In.: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
2005.július 16. Fejér Megyei Hírlap A kábulathoz való jog
"Nézem a tévében a könnyű drogok legalizálásáért lobbizó Kendermag Egyesület elnökét, amint dr. Csernus Imrét győzködi, miért is lesz az e honban üdvös, ha szabadon lehet majd füvezni az utcán, tereken, diszkókban, iskolákban. Egy jólfésült, s bizonyára szép karrier előtt álló fiatalember magyarázza egy volt heroinistából orvossá lett embernek, hogy akkor most mi a helyzet a kábítószerekkel, meg azok hatásaival. Egyenlőtlen küzdelem. A szabadságjogok e megtévedt harcosait egyenként le kellene ültetni Csernus dokival, így élvezettel lehetne várni azt a pillanatot, amikor kifogy belőlük a szusz, utolsó érvük is megsemmisül porrá hullik, és beáll a jótékony csönd. Netán ezeket az aktivistákat el kellene vinni egy olyan rehabilitációs intézetbe, amelyről Hajnal Csilla írásában olvashatnak. Egy kis terepgyakorlatra, hadd lélegezzék be a valóságot, egy jó mély szippantással, teljen meg velük a tüdejük. Csúnya dolog, ezért hát leírom, hogy a kábítószerek liberalizációja kizárólag politikai kérdés. Aki nem hiszi, szemét vesse Csehországra, ahol Jiri Paroubek kormányfőjelölt kampányában megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy az állam "megértőbben viszonyuljon" a könnyű drogokhoz. Paroubek úr bizonyára nem tett mást, mint belenézett a statisztikákba, ahol azt látta, hogy a cseh fiatalok negyvennégy százaléka már kipróbált valamilyen drogot, és ezzel a pilseni típusú sör hazája listavezető Európában. Paroubek úr népszerű akart lenni a fiatalok körében, szavazatokat szeretett volna szerezni javaslatával. Ilyen egyszerű. Ne adj' isten, hogy egyszer Magyarországon is ilyen mértékben elterjedjen a drogozás, mert nálunk is akad majd egy kormányalakításra képes nagy párt, amelyik zászlajára tűzi a drog liberalizációját. De drogozni miért tilos, ha az alkohol és a dohányzás megengedett? – hangzik az egyik leggyakoribb kérdés. – Hát nem elég súlyos már így is a helyzet? – lehetne visszakérdezni, megjegyezve, hogy egyébként az alkohol és a cigaretta is drog. Milyen jó lenne, ha a füvezés törvényesítése helyett mondjuk a rehabilitációs intézmények számának növelése lenne napirenden! Meg kellene próbálni. Szigeti Sándor "