Halálbüntetés drogcsempészetért

Jong Vui Kong még tinédzserként elkövetett egy nagy baklövést: belement, hogy elszállítson egy csomagot Malájziából Szingapúrba. Állítja, hogy nem tudta, mi a szállítmány, egyszerűen csak ki akart törni a nyomorból, amiben élt. Mikor a vámosok átvizsgálták, kiderült, hogy a csomagba 47 gramm heroint tettek – a szingapúri törvény szerint 15 gramm heroin felett automatikusan halálbüntetést szabnak ki. Halálos ítéletét nemrégen megerősítette az állam Fellebviteli Bírósága is, így esélye sincs arra, hogy életben maradjon. Sajnos a története egyáltalán nem egyedülálló.


Kína: a gazdaságos megoldás. Kivégzőbuszba kísérnek egy elítéltet

A Nemzetközi Ártalomcsökkentő Egyesület (IHRA) hétfőn publikált jelentése összefoglalót nyújt arról, hogy miként alkalmazzák a halálbüntetést a világon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket elkövetők ellen. A felmérésük szerint összesen 32 olyan ország van, ahol a drogcsempészeket és kereskedőket akár halállal is büntethetik, ebből 13 országban bizonyos bűncselekmények esetén a bírónak kötelzően ki kell szabnia a legsúlyosabb büntetést. Bár 1980 óta jelentősen javult a helyzet és számos állam eltörölte a halálbüntetést a drogos elkövetőkkel szemben, mások pedig egyre ritkábban alkalmazzák azt, vannak olyan országok, ahol ez a nemzetközi jogi korlátok ellenére még mindig bevett gyakorlatnak számít. Ilyen például Kína, Szaud-Arábia, Malájzia, Szingapúr és Vietnám.

Valószínűleg Kínában végzik ki a legtöbb embert, ugyanakkor a statisztikák titkosak, így pontos számot nem ismerünk. Iránban 2009-ben 172 embert végeztek ki kábítószer miatt, Szaud-Arábiában 2007-ben 36-ot. A halálbüntetések egyik leglelkesebb végrehajtója Szingapúr, amely kis területéhez és lakosságához képest is sok embert (1999 és 2003 között 110 személyt) végzett ki drogkereskedelem miatt. De még itt is van változás: míg 2000-ben 21 drogcsempészt akasztottak fel, addig 2009-ben “csak” egyet. Az IHRA azonnali moratóriumot hirdetne a halálbüntetések kiszabására a droggal kapcsolatos bűncselekmények esetében, hiszen álláspontjuk szerint a nemzetközi jog nem tiltja ugyan a halálbüntetést, de azt kizárólag a legsúlyosabb bűncselekményekre lehet kiszabni – az ENSZ értelmezése szerint a kábítószer-bűnözés nem tartozik ide.

Sárosi Péter