Nyílik Berlin első coffee shop-ja?

2013. szeptember 16.

Berlin-Kreuzberg városrész Görlitzer parkja az ott zajló kábítószer árusításnak és használatnak köszönhetően felkapott téma a helyi médiában. A lakosok már nem tudják tovább tolerálni, ami ott zajlik. A politikusok szokatlan intézkedéssel igyekeznek elrendezni a helyzetet.

A Die Tageszeitung (Taz) német lap beszámolója szerint, hogy az illegális drogkereskedelem, elsősorban a kannabisz értékesítése régóta problémát jelent a Görlitzer parkban. Ráadásul a dílerek, illetve a köztük és a kliensek között elharapózó erőszak újabb indokot nyújt a razziára és a letartóztatásokra. Monika Hermann Zöld Párti képviselő – aki augusztus 1. óta Friedrichshain-Kreuzberg polgármestere is – úgy véli, hogy a nyílt színi drogkereskedelem rendészeti eszközökkel nem szabályozható, ahogyan a vele járó közegészségügyi probléma és a fiatalok biztonságának védelme sem.  

A kialakult helyzetre megoldást jelenthetne a korábbi polgármester, Franz Schulz által jegyzett indítvány, ami a Görlitzer parkba tervez coffee shopot, mely szabályozott környezetbe terelné a kannabisz forgalmát. A jogutód most megpróbálja az indítványt gyakorlatba ültetni.   

A Német Szabályozott Szerek Törvényében (BtMG) van egy kitétel (§3) ami egyéb dolgok között engedélyezi a marihuána termesztését tudományos, vagy más, a közösség számára indokolt célok esetén. Mrs. Hermann és pártja ezt a rendelkezést használta ki, amikor augusztus 28-án kérvénnyel fordult a városi tanácshoz.   

A kérvény önmeghatározása szerint a projekt célja, hogy szembeszálljon „a tilalom negatív következményeivel és az ebből kialakuló feketepiaccal”. Javasolja, hogy a tanács először rendezzen egy kerekasztalt a kérdés megvitatására a lakosság, a helyi csoportok, addiktológusok, szakértők, rendőrök és olyan politikusok bevonásával, akik a területen releváns tapasztalattal rendelkeznek. A vita célja a kérdés tisztázása lenne a Szövetségi Gyógyszerügyi és Orvostechnikai Intézet (BfArM) számára, valamint a kannabisz vásárlás, a coffee shop működtetés és a képesített kutatóközpontokkal való együttműködés lehetőségeinek elemzése. A coffee shop létesítése lehetőséget nyit többek között annak megvizsgálására, hogy milyen mértékben javítható a fiatalok biztonsága, lehetséges-e rajta keresztül a kapcsolatépítés a problémás droghasználókkal, illetve hogy az egészségügyi problémáik ily módon csökkenthetőek-e (minthogy a boltban „tiszta” kannabiszhoz juthatnának).

Kritikusok és támogatók

Katharina Oguntoye, az elsősorban afrikai-német családokkal foglalkozó Joliba interkulturális hálózat vezetője nem bízik a coffee shopnak jósolt sikerekben. A Taz a következőket idézi tőle: „A parkban az afrikaiak növekvő számú jelenlétének az oka – függetlenül attól, hogy dílerek-e vagy sem – a menekültekre és a migránsokra irányuló politika.” Szerinte támogató programokra lenne szükség, amelyek iránymutatással szolgálnak a menekülteknek.

Mechtild Dyckmans, a Szövetségi Kormány Kábítószerügyi Biztosa aggódik, hogy „a coffee shopok létesítése teljesen rossz üzenetet küldene a fiataloknak”. Szerinte ennek következtében ártalmatlannak tarthatják a kannabisz készítményeket. Ezen felül a gyakori használattal járó veszélyeket nem szabad alulbecsülni, ahogy ezt a jelenlegi vizsgálatok és a kannabisz használat miatt terápiában részesülők száma is mutatja.

Az Egészségügyi Minisztérium szintén ellenzi a kannabisz coffee shopban történő árusítását. Ha gyógyászati igény van erre – állítják – akkor azt receptre felírva, speciális gyógyszertárban lehet kiváltani.

A Taz szerint a coffee shopok sértenék a Schengeni Egyezményt, amelyben a tagok – így Németország is – elkötelezték magukat a kannabisz és más kábítószerek tilalma mellett. Emellett az újságcikk emlékeztet egy 2009-es riportra a Van de Donk Vizsgálóbizottságról, amely kritizálta a coffee shopok fejlődését és egyéb dolgok mellett azt állítja, hogy az ilyen boltok a szervezett bűnözésnek kedveznek és kínálatot biztosítanak a külföldi piacnak.

Amikor a Taz-olvasók megvitatták az ügyet, egyikük javaslatot tett a coffee shop létesítésével járó turizmus megelőzésére: csak korlátozott mennyiségű kannabisz készítményt lehessen árusítani és kizárólag Berlin felnőtt lakosai számára.  

Rolf Ebbinghaus, a berlini „Hanfmuseum” munkatársa támogatja a coffee shopra irányuló elképzelést. Emlékeztet a Szövetségi Alkotmánybíróság 1994-es ítéletére, amely a külföldi tapasztalatok értékelését és a szankciók felülvizsgálatát irányozta elő a büntetés végrehajtás számára. Véleménye szerint Berlinnek lehetne elég bátorsága, hogy kövesse a bíróság határozatát és mentse fel az embereket „igazságtalan bűnvádi eljárás nyomása” alól.  

Astrid Leicht, a „Fixpunkte e.V.” vezetője onnan közelít, hogy az évi 3 milliárd Eurós ráfordítást igénylő büntetőeljárások és a bűnözés elleni küzdelem eddig nem hozott látványos eredményeket a kábítószerek elérhetőségében. Ugyanezt a kiadást lehetne a megelőzésre és az egészségbiztosításra fordítani. Leicht nem tagadja, hogy egy coffee shop aligha jelenthet megoldást minden jelenlegi problémára, de véleménye szerint a rendészeti megközelítési drogpolitika az eredmények tekintetében teljes kudarc.  

A Zöld Párt a beadványában szintén azt a következtetést vonja le, hogy az elmúlt évtizedek tilalma elbukott és ennek bizonyítékát nyújtja a park jelenlegi helyzete is. A tilalom, mint mondják, nem vezetett a droghasználat csökkenéséhez, ám meggátolta a hatékony közegészségügyi és a fiatalok biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtását. A kiterjedt rendőri akciók nem oldják meg a problémát, esetleg időlegesen elmozdítják a drogkereskedelmet. Amint a rendőrség távozik, a dílerek visszatérnek a parkba, ami értelmetlenné teszi a rendészeti megközelítést. Továbbá a kriminalizáció gátolja a kannabisz veszélyeiről szóló információ terjesztését. A Zöld Párt azt is kiemeli, hogy Hollandiában és Portugáliában, ahol a kannabiszt dekriminalizálták, a droghasználók száma csökkent.  

Szöveg: Katharina Grimm – a TASZ önkéntese
Fordította: Kardos Tamás