A cannabis károsíthatja a DNS szerkezetét (Kamaszpanasz – Kritika)

Üdvözlendő vállalkozásnak tartjuk a kamaszok tájékoztatását az alkohol, a cigaretta és a kábítószerek hatásairól, ezúttal azonban sajnos a Kamaszpanasz az utóbbi hónapok egyik leginkább megkérdőjelezhető kutatásába futott bele. Ráadásul vadkenderezett is.

 

 
Kezdjük is az elején.

„Kutatók bebizonyították, hogy a cannabis (kender) károsíthatja az emberi DNS-t, s akár daganat kialakulásához vezethet.”

A kutatók azt bizonyították be, hogy a „kannabisz cigaretta” (ami vélhetőleg a dohánnyal kevert füves cigi, ez furcsa módon nem derült ki a tanulmányból) károsíthatja a DNS-t. Sokkal informatívabb lett volna, ha a dohány mellett még a papírt is kiküszöbölve, pipából vagy vaporizerből szívott kendert vizsgáltak volna. Ha ezekről derült volna ki, hogy szemben a jointtal, nem károsítják a DNS-t, máris fontos ártalomcsökkentő információ birtokába került volna az emberiség. Így a vizsgálat eredménye sajnos borítékolható volt és következtetni enged a kutatócsoport előzetes, nem épp pártatlan munkahipotézisére is, de erről majd később.

 "A vadkender – másik nevén marihuána – növény részeit rendszerint a szórakozás kedvéért szívják az emberek"

A nemesített, indiai kendert szokták elszívni, a vadkendert, ami bárhol megterem, viszont nem, ne adjunk ilyen tippeket a kamaszoknak!

„Számos tanulmány született már a dohány mérgező hatásáról. Köztudott, hogy a dohány 4000 vegyi anyagot tartalmaz, melyek közül 60 rákkeltő. A cannabist ellenben még nem tanulmányozták olyan sokszor és olyan részletesen.”

Ez egy gyakran hangoztatott tévhit, könyvtárnyi szakirodalom született a kannabisz vegyületeinek rákkeltő és más egészségügyi hatásáról. Az említett vizsgálat kutatói is a bevett vélekedést visszhangozták és érdekes módon meg is feledkeztek említést tenni a kannabisz szívás és a rákos betegségek kialakulása közötti kapcsolat talán legismertebb kutatójáról, a három évtizede ezen a területen munkálkodó Donald Tashkinról. Tashkin nagyszabású esettanulmánya rámutatott, hogy míg a dohányzás egyértelmű rizikófaktornak bizonyul a rák kialakulásában, addig a marihuána nem növeli számottevően a kialakulás kockázatát, még a krónikus fogyasztók esetében sem. Sőt, azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kaptak, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál. Különös, hogy erről nem olvashatunk egy olyan tanulmányban, ami épp a dohánnyal összevetve mondja ki, hogy a „kannabisz cigaretta” rákkeltő.

 

A kutatók "kannabisz cigarettájában" is volt dohány?

„A vadkender DNS romboló hatásának komoly következményei lehetnek az emberi egészségre nézve. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a marihuanát szívók sokkal mélyebben szívják be a füstöt, mint a dohányt szívók, ami még jobban mérgezi a légzőrendszert.”

Ezt a megállapítást szintén meg lehet fogalmazni az ártalomcsökkentés nyelvezetén is: elterjedt vélekedés a marihuána fogyasztók körében, hogy a joint füstjét mélyebben kell leszívni és a tüdőben tartani, noha ez a gyakorlat valójában fölösleges és káros. A kannabinoidok ugyanis hamar felszívódnak, ellentétben a kátránnyal, ami lenntartva csak a tüdőirritációt növeli.

„Napi 3-4 marihuána olyan mértékben képes károsítani a nyálka membránját, mint napi 20 vagy több cigaretta elszívása – állítják a kutatók.”

Nincs olyan mértékegység, h „napi 3-4 marihuána”, így ez az állítás semmilyen használható fogódzkodót nem nyújt. A cikk alapján nyilván füves cigiből elszívott marihuánáról van szó (ki tudja, milyen arányú keverékről…), noha ismét megjegyeznénk, h más alternatívák és rendelkezésre állnak. Például tőlünk nyugatra már egyre elterjedtebb a vaporizerek használata, amik kiküszöbölik a füstszívást, így az orvos által felírt marihuána fogyasztására is bátran ajánlják a módszert.

„A tanulmány eredményei szükségessé teszik a vadkenderből készült kábítószerek fogyasztásának szigorú szabályozását.”

Ez volt a kutatócsoport legmeglepőbb állítása, amelyet mintegy mellékesen odabiggyesztettek a tanulmány végére. Egy, az egészségügyben tevékenykedő kutatóktól származó tudományos értekezés milyen alapon tesz javaslatot a drogpolitika megváltoztatására? És ha ezt teszi, akkor miért nem javasolja a dohány szigorúbb szabályozását is, amelyhez a „kannabisz cigaretta” füstjének hatásait mérte?
A tiszta marihuána helyett a „kannabisz cigaretták” való kísérletezés, a marihuána és rák kapcsolatáról született legjelentősebb kutatások eredményeinek mellőzése és a kevésbé káros fogyasztási módok megemlítése helyett a szabályozás szigorítására tett javaslat egyértelművé teszi, hogy a kutatás minden tudományos objektivitást nélkülözött és vélhetőleg a brit politikai érdekcsoportok megrendelésére született. A kutatási eredmények mellett talán ez a háttérinformáció is számot tarthat a kamaszok érdeklődésére.


Kardos Tamás
Drogriporter
2009.09.17.