Hat új legális drog kerülhet kontroll alá

Az Európai Bizottság közleménye szerint 2005 óta 115 legális dizájner drog létezése jutott a hatóságok tudomására. 2010-ben rekordszámú, 41 új drog bukkant fel a piacon, szemben az előző évi 24‑gyel, és a 2008‑as 13‑mal. Az Eurobarométer jelentés szerint az európai fiatalok 5%-a használt már ilyen drogokat. A Kábítószer Listák Szakbizottsága (KLSZ) júniusi ülésén kiderült, hogy Magyarországon is gyorsan jelennek meg a piacon az új szerek: 2009-ben 5 új hatóanyag, 2010-ben 16, valamint 2011-ben eddig 9 új vegyület került a Bűnügyi Kutató és Szakértő Intézet (BSZKI) látóterébe. Az Eurobarométer vizsgálat szerint azonban még csak százból egy fiatal próbált ki ilyen szereket – jóval kevesebb, mint például Írországban (100/16). A vizsgálatok szerint azonban Magyarországon, Romániában és Írországban jelent meg egyedül tömeges méretekben a dizájner drogok intravénás használata – ami különösen nagy kockázatokkal járhat.

Ami a magyarországi szabályozást illeti, a KLSZ elnöksége egy olyan új lista (a 142/2004. kormányrendelet C mellékletének) kialakítását szorgalmazza, amely nem helyezné azonnal kábítószer-listára a új szereket, de csak kutatási célra tenné lehetővé az adott szerek forgalmazását, tartását, importját és exportját – a rendelkezést megsértők ellen pedig szabálysértési bírságot lehetne kiszabni, illetve a szert el lehetne kobozni. Ezáltal el lehetne kerülni a fiatalok tömeges kriminalizálását, ugyanakkor gyorsan fel lehetne lépni a forgalmazókkal szemben. A KLSZ júniusi ülésén megvitatott javaslat szerint az új szereket egyenként, kormányrendeleti szinten lehetne felhelyezni erre az ideiglenes listára, szinte rögtön azután, hogy megjelennek a hazai piacon – így a terjesztők készleteit gyorsan le is tudnák foglalni.

A KLSZ legutóbbi ülésén elhatározta, hogy hat új szer vizsgálatát fogja elvégezni: MDPV, Methylone, 4-MEC, 4 FA, butilon, JWH. Amennyiben sikerül létrehozni az új listát, ezek a szerek akár már az ősz elején felkerülhetnek ide – amennyiben nem, akkor ezek valószínűleg ismét a kábítószer-listára kerülnek fel, tehát akár csekély mennyiségben történő tartásuk is bűncselekmény lesz, amit a törvény két év szabadságvesztés büntetéssel fenyeget. Dr. Szemelyácz János pszichiáter, a pécsi INDIT alapítvány igazgatója és a KLSZ szakértője joggal mutatott rá ugyanakkor egy alapvető nehézségre az új szerek kockázatelemzésével kapcsolatban: vajon hogyan kérhet hiteles és megbízható információkat a szakbizottság adott szerekről egy drogambulancia munkatársától, amikor a munkatársnak fogalma sincsen arról, hogy a kliensei mit fogyasztanak? A jelenlegi “szürkepiacon” 4-MEC-ként forgalmazott szerek éppúgy tartalmazhatnak illegális mefedront, mint legális methylont is, a methylonként forgalmazott szerek pedig akár bultiont is tartalmazhatnak. Kizárólag az jelentene megoldást, ha a drogambulanciák számára lehetővé tennék, hogy a kliensektől beszerzett drogmintákat laboratóriumban lehessen bevizsgálni – jelenleg ugyanakkor bűncselekménynek számít, ha a szociális munkás vagy a pszichiáter ilyen anyagot szolgáltatna be a BSZKI laboratóriuma számára. Sajnos az igazásgügyi tárca eddig mereven elzárkózott az olyan megoldások elől, amelyek Nyugat-Európa számos országában már működnek, ahol hivatalos személyek rendszeresen bevizsgálhatnak a feketepiacról származó szereket. Az egész listára vételi procedúra sarokkövét a korai jelzőrendszer (EWS) mögött álló megbizható adatszolgáltatás jelenti – enélkül gyakorlatilag a sötétben tapogatózunk és legfeljebb tippekre alapozzuk a jogalkotást - az új szerek kockázatelemzésének hitelesség, a jogi válaszok adekvátsága tehát erősen megkérdőjelezhető.

Egy másik szabályozási elem, ami a szakbizottságon hosszú távú megoldásként felmerült, jóval problematikusabbnak tűnik, mint az ideiglenes lista egyébként támogatandó ötlete: az ún. generikus szabályozás. Magyarul nem egyenként tennék fel a szereket a kábítószerek listájára, hanem egész kémiai csoportokat tiltanának be. Ez több szempontból is aggályos: először is, sértheti a normavilágosság elvét az, ha a jogszabály nem nevezi meg konkrétan a betiltott szert, és vegyészi végzettség nélkül nem lehet azt értelmezni, ráadásul számos olyan szer is felkerülne így a listára, amelynek kábítószerként való használata nem ismert, mint ahogy az sem igazolt, hogy káros hatásaik indokolják, hogy akár tartásukat is a végső eszközként használt büntetőjogi eszközökkel fenyegessék. Ráadásul bár hazai hívei valamiféle jogi csodafegyverként szokták bemutatni a generikus szabályozást, éppen azokban az országokban, ahol hasonló szabályozást már alkalmaznak – pl. Egyesült Királyság – nem sikerült visszaszorítani a dizájner drogok fogyasztását. A büntetőjog halászhálója talán nagyobbat tud majd meríteni a dizájner drogok tengerén – de még így is lesz elég olyan szer, ami átsiklik a hálón.

A világsajtót is bejárta a hír, miszerint az Európai Bizottság jelenleg egy olyan vizsgálatot folytat, amelynek célja az uniós szintű szabályozási megoldások keresése az új legális dizájner drogok által jelentett kihívásra. A Népszabadság az Európai Bizottság sajtóközleményét már úgy értelmezte, hogy “tarolnak és ölnek az új drogok”, illetve “új drogellenes háborút indít az Európai Unió”. Ezek a hírek azonban nem fedik a valóságot. Egyrészt nincs szó arról, hogy a legális szerek bizonyíthatóan tömeges halálozáshoz vezettek volna, csupán egy-két elszigetelt dokumentált esetet ismerünk. Másrészt bár az EU-nak nincsen olyan értelemben vett közös drogpolitikája, mint például közös agrárpolitikája – létezik közös európai drogstratégia. Ennek szellemisége pedig nagyon távol áll az amerikai típusú militáns “drogellenes háborútól” – ezt a jelszót egyébként már a Fehér Ház is elvetette.

Az Európai Bizottság sajtóközleményére valóban jellemző egyfajta kettősség: a szigorú retorika mögött sokkal szofisztikáltabb tartalom rejtőzik. Vivian Reading igazaságügyi biztos kemény szavai - “meg kell védenünk a gyermekeinket”, “biztosítanunk kell, hogy a szintetikus drogokkal kapcsolatos jogi szabályozás szigorú és hatékony legyen” – valójában a sajtónak szóló tálalás. Ha azonban a sajtóközlemény lényegi részét olvassuk, abból kiderül, hogy a Bizottság “most azt vizsgálja, hogyan tehető hatékonyabbá az uniós szabályozás. Az elképzelések között szerepel a büntetőjogi szankciók alternatíváinak és a veszélyes szerek ellenőrzését szolgáló új megoldásoknak a kidolgozása, valamint a szintetikus szerekre vonatkozó kontrollintézkedések összhangba hozása az élelmiszer- és termékbiztonsági intézkedésekkel”. A Bizottság tehát jóval többet szeretne tenni annál, mint hogy lerövidítse a szerek megjelenése és betiltása közötti időintervallumot, és a szemellenzős tiltáson kívüli megoldások irányában tapogatózik, például a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb érvényesítése felé. Magyarországon az Amsterdam Shop bezárása már példát szolgáltatott arra, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések segítségével is meg lehet akadályozni, hogy különféle pszichoaktív szereket “füstőlőként” vagy egyéb ál-célokra lehessen forgalmazni – a kábítószer-listára való vétel egyáltalá nem feltétel. Reméljük, a Bizottság őszre ígért jelentése további támpontokat fog adni ezzel kapcsolatban.

Sárosi Péter