Médiamonitor

A lap szerkesztője új cikkben reagált a mi és olvasónk által elküldött levelekre. Idézetek az új cikkből: "Írásomra hevesen reagált a drogok legális fogyasztásáért harcoló mozgalom. Érvelésük félrevezető. Szerintük a drogok a lelkileg egészséges emberekre nem veszélyesek. Még ha így is lenne, akkor „pusztuljon a férgese?” A drog játék a tűzzel, és ennek veszélyétől minden eszközzel meg kell védeni a fiatalságot. " "Amikor a fentiekről írtam a Bogárd és Vidékében, nem a levegőbe beszéltem, nem„mítoszról”, hanem nagyon is a valóságról szóltam. Ugyanis a kábítószeres „beetetésről” több forrásból kaptunk információkat, és ezért tartottuk fontosnak, hogy felhívjuk ennek veszélyére a szülők, pedagógusok figyelmét. Nos, azóta már tudjuk, hogy a veszély valós. Fejér megyében egyre terjed a kábítószer fogyasztása a fiatalok körében. Jelentős leleplezésekre is sor került. A kábítószerrel való fertőzöttség veszélyétől mindeddig megmenekült a Mezőföld déli része, Sárbogárd és környéke. Most azonban itt is megjelent a rém, és ennek veszélyét nem szabad lebecsülni, nehogy későn eszméljünk." Nagyon szívesen reagáltunk újra.

Idézetek a Népszabadság cikkéből: "Függőséget, depressziót okozhatnak - a "könnyű" drogokként emlegetett tudatmódosító szerekkel kapcsolatban ezt sokan tudják. Az azonban kevésbé ismert, hogy ezek a szerek agykárosodást is okoznak. - A rendszeres diszkódrogfogyasztók hatvan százalékánál kognitív zavarok lépnek fel, fokozottan fordul elő körükben többek közt depresszió is; minden ötödik fogyasztó pedig függővé válhat - állítják német kutatók…. - Amerikában, Németországban már a háború óta terjed a használatuk, nálunk még csak most érik az első olyan generáció, amelynél már mérhetők lehetnek a hosszú távú következmények - mondta Zacher Gábor… Ha egy fogyasztó agyáról például felvételeket készítenénk, világosan láthatók lennének az apró lyukak: az agy területének elhalt részei. Ezek miatt sérülnek az idegrendszer egyes funkciói, a "sebek" pedig maradandók - állítja a szakértő, aki szerint ezekhez a szerekhez hasonlóan a marihuánát sem szabadna "könnyű drogként" számon tartani, éppen a maradandó károsodások miatt."

Az olvasói levél szerzője arra buzdítja a tanárokat, hogy tegyenek feljelentést, ha tudomásukra jut diákjuk drogfogyasztása. A morális dilemmát eképp oszlatja el: " Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot."

A cikk arról számolt be, hogy "Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. " Írtunk levelet, amelyben reagálunk mindkét tévedésre, és összefoglalót készítettünk a svéd drogpolitika eredményeiről.

A cikkben Szomor Katalin kábítószer-szakértő majdnem az összes marihuána-mítoszt leírja, de foglalkozik drogpolitikával is: "A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad termesztéséért. "

A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak. Pár példa: "A kábítószerek lényegesen veszélyesebbek hatásukat, következményeiket tekintve, mint az alkohol, a cigaretta. Ott van például a marihuánás cigaretta." "A legnagyobb baj, hogy a THC beépül a sejtekbe, és — ellentétben az alkohollal, a nikotinnal — ott is marad. Nem ürül ki. Tudományosan bizonyított tény, hogy egy szál marihuánás cigaretta rövid távú hatása felér egy enyhe alkoholmérgezéssel. Utóbbit azonban a szervezet elégeti, s kiürül, míg a THC nem. Huzamosabb idő után telítődik a szervezet." "Léteznek testi tünetek, mint beesett arc, mély szemgödör, a bőr elszíneződése." "Magatartásbeli változások is kísérik a drogozást: rendszeresen eltűnik pénz és számos érték. Az illető kéreget, gyakran kölcsönkér. Az addig eminens diák tanulmányi eredménye hirtelen leromlik, kerüli az iskolát, otthonról is kimaradozik. Megromlik a kapcsolata a családtagokkal, megváltozik a baráti köre is, amit igyekszik titkolni. Elhanyagolja saját magát, a ruházatát. Zárkózottság, elmagányosodás, kiégettség és üresség érzése hatalmasodik el rajta. Túlzott mértékben használ illatszereket, hogy elnyomja a drogok szagát. Feltűnő lehet, ha valaki indokolatlanul használ napszemüveget. Arra is érdemes felfigyelni, ha addig a fiatal által nem használt tárgyak jelennek meg, mint alufólia-darabkák, megégett kanál, öngyújtó, vatta, kifacsart citromhéjak, kis üvegcsék, gyógyszeres dobozok, műanyag tasakok, cigarettapapírok, dohányszerű törmelék a zsebekben, gyertyák, pengék, kőszerű darabkák, érelszorításra alkalmas eszközök."

Wolf Györgyné ny. tanár olvasói levele jó lehetőséget nyújt a drogjelenséggel kapcsolatos kultúrált vitára. A levél a droghasználat sematikus, deviancia-alapú, moralizáló megközelítését adja, figyelmen kívül hagyva a drogok integrált, kontrollált módon történő használatának lehetőségét és elterjedtségét.

Egy reagálásért kiáltó olvasói levél. Idézet: "Nézem a tévében a könnyű drogok legalizálásáért lobbizó Kendermag Egyesület elnökét, amint dr. Csernus Imrét győzködi, miért is lesz az e honban üdvös, ha szabadon lehet majd füvezni az utcán, tereken, diszkókban, iskolákban. Egy jólfésült, s bizonyára szép karrier előtt álló fiatalember magyarázza egy volt heroinistából orvossá lett embernek, hogy akkor most mi a helyzet a kábítószerekkel, meg azok hatásaival. Egyenlőtlen küzdelem. A szabadságjogok e megtévedt harcosait egyenként le kellene ültetni Csernus dokival, így élvezettel lehetne várni azt a pillanatot, amikor kifogy belőlük a szusz, utolsó érvük is megsemmisül porrá hullik, és beáll a jótékony csönd. Netán ezeket az aktivistákat el kellene vinni egy olyan rehabilitációs intézetbe, amelyről Hajnal Csilla írásában olvashatnak. Egy kis terepgyakorlatra, hadd lélegezzék be a valóságot, egy jó mély szippantással, teljen meg velük a tüdejük."

A cikkben a Bogárd és Vidéke hetilap szerkesztője többek között ezt írta: "Hallani, hogy vidéken is egyre nagyobb mértékben terjed a kábítószer fogyasztása a fiatalok körében. Különösképpen a gyermekek veszélyeztetettek, akik még nem tudják felmérni, hogy mi a következménye annak, ha drogfüggővé válnak. A kábítószer-árusok megjelennek iskolák környékén, játszótéren, parkokban, és először csak ingyen kínálják a tablettát. Ezzel mintegy "beetetik" a gyerekeket. Amikor aztán a gyerek függővé válik, akkor pénzért, egyéb szolgálatokért adják a következő adagot. Ha nem tud fizetni, akkor beszervezik árusítónak őt is, hogy társai körében terjessze a veszélyes anyagot".

A múlt héten Dr. Ujváry István, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézetének munkatársa felhívta a figyelmünket egy vele készült áprilisi interjúra (Balavány György: Félrehangolás Létezik-e fenntartható kábítószer-politika? Magyar Nemzet 2005. április 16. 25. oldal), melyet méltánytalanul figyelmen kívül hagyott a Médiamonitor. Most bepótoltuk elmaradásunkat és elkészítettük a cikk kritikáját.