Rendőrpara a Margitszigeten

A Globális Marihuána Menetet (korábban: Milliók Marihuána Menete) 1999 óta minden évben több száz városban szervezik meg, néhol akár több tízezer tüntető is kivonul ilyenkor az utcára, hogy a marihuána legalizálásáért demonstráljon. Budapesten idén május 9-én vasárnap a Margitszigeten gyűltek össze a zéró-tolerancia ellenzői, bár valószínűleg a rossz idő miatt ezúttal nem több ezren, csupán pár százan. A rendezvényre a szokásos rendőri biztosítás és kordonfal mellett került sor – ami kétségkívül némi klausztrofób hangulatot kölcsönöz az egésznek. A Kendermag Egyesület, a rendezvény szervezője sosem kért a kordonból, de a rendőrség szerint ez szükséges egy esetleges erőszakos ellentüntetés megakadályozása miatt. Egy rendőrfurgonról mindenesetre még kamerával is pásztázták a tömeget: ez valószínűleg nem a megjelentek biztonságát szolgálta, hanem hogy magukon érezhessék Nagy Testvér fürkésző tekintetét.

A rendezőket figyelmeztették, hogy előállítják mindazokat, akiket bűncselekmény elkövetésén kapnak (értsd: akik rágyújtanak egy spanglira). A rendőrök idegességét fokozták az esti médiabeszámolók, hiszen a képek egyikén-másikán szívásra emlékeztető magatartást folytató, spanglinak látszó tárgyat szorongató fiatalok jelentek meg. A rendőrségnek márpedig be kell avatkoznia, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli. A beavatkozás egészen a rendezvény végéig váratott magára, ekkor több tucat egyenruhás rendőr masírozott be a szedelőzködő fiatalok közé, és igazoltatni kezdett néhány megszeppent társaságot. A TASZ jelenlévő munkatársa a helyszínen próbált segíteni, de nem tudjuk, végül hány embert állítottak elő és hány ellen indult eljárás pontosan.

A Kendermag Egyesület szóvivője, Tóth Barna szerint az egész beavatkozás értelmetlen és abszurd, és ez elsősorban nem is a rendőrök hibája, akik a törvényeket végrehajtják, hanem a politikusoké, akik a törvényeket hozzák. Hiszen mi értelme van a rendőrök idejét és figyelmét, az adófizetők pénzét a fogyasztók elleni értelmetlen büntetőeljárások generálására fordítani? A Kendermag szerint a marihuána legalizációja több tízmilliárd forintos bevételt hozna az államkasszának, de elsősorban nem ezért kellene megtenni, hanem azért, mert a legális szabályozás sokkal kevesebb ártalmat okozna a társadalomnak, mint a tiltás. A Facebook-on a tüntetésen előállítottakkal szolidaritást vállalók egy csoportot is létrehoztak, ehhez itt lehet csatlakozni.

Erőszakos ellentüntetők végül nem jelentek meg, csupán az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) lelkes, ám drogügyekben kevésbé tájékozott aktivistái tartottak a közelben sajtótájékoztatót. Stágel Bence itt kijelentette, hogy kezdeményezik a büntetőjogi szabályozás szigorítását annak érdekében, hogy a bűnsegédi magatartásként büntessék a jövőben a kábítószer-fogyasztás népszerűsítését, vagy a termesztésre vonatkozó információk közvetítését. Ez egyértelmű üzenet a Cannabis Kultusz magazinnak, amelynek korábban már kezdeményezték a betiltását. “A magyar fiataloknak biztos jövőképre, egészséges környezetre, megfelelő oktatásra és munkahelyekre, nem pedig a kábítószer legalizálására van szükségük,” szól az IKSZ közleménye. Érdekes logikai bukfenc: vajon miért egymást kizáró fogalom a legalizáció vagy az oktatás? Hiszen a legális szabályozás hívei éppen azt mondják, hogy a fiataloknak egészséges környezetre és oktatásra van szükségük, nem pedig elrettentésre és büntetésre, ezért kellene legális keretek között szabályozni a kérdést. Vajon beszélhetünk-e valódi oktatásról, tájékoztatásról olyan fiatalok körében, akiket az állam bűnözőnek nyilvánít?

“A társadalom katasztrofális egészségi helyzetében beláthatatlan következményekhez vezetne a kábítószer-fogyasztás, és -terjesztés legalizálása”, fűzi hozzá az IKSZ. Ez az állítás feltételezi azt, hogy a legalizáció a drogok szabadpiaci forgalmazását és erőszakos marketingjét hozza magával, és még az óvodákban is heroinautomatákat szerelnek fel. Pedig ha például a holland korlátozott legális szabályozás példáját nézzük, akkor láthatjuk, hogy a megfelelő keretek közé szorított kiskereskedelmi forgalmazás egyáltalán nem vezetett a fogyasztás megugrásához. Sőt, Hollandiában kevesebb fiatal próbálja ki a marihuánát, mint sok szigorúan tiltó országban, ahol a felnőtteknek is tilos füvet fogyasztani. A legális szabályozással ráadásul nem bűnszervezetek, hanem az állam kontrollálná a piacot. 

Sárosi Péter