Enyhülő büntetések Angliában, szigor Magyarországon

Az Egyesült Királság Ítélkezési Tanácsa (Sentencing Council) iránymutatást nyújt a bíráknak arról, hogy a különféle bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen büntetést szabjanak ki. A Tanács kedden közzé tett ajánlásai ezúttal a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkoznak, és nem csak a brit, de a hazai jogalkotók és jogalkalmazók számára is nagyon fontos tanulságokkal szolgálnak. Így például javasolják, hogy a bírák legyenek tekintettel olyan enyhítő körülményekre, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak: így például enyhébben ítéljék meg az ún. szociális dílereket (azok az elkövetők, akik saját fogyasztásuk fenntartása érdekében csekély mennyiségű kábítószer adnak át), vagy a drogfutárokra (a drogkereskedők által a kábítószer határon történő átcsempészésére felhasznált elkövetők).

A Tanács rámutat, hogy a drogfutárok gyakran olyan megtévesztett nők, akiket gyakran kényszerrel szerveznek be a szervezett bűnözők és kizsákmányolják őket. Eddig 1 kg kokain vagy heroin becsempészéséért hasonló esetben legalább 10 év szabadságvesztés járt – a Tanács ennek a 6 év börtönbüntetésre történő leszállítása mellett foglal állást, amennyiben az elkövető nem töltött be fontos szerepet a terjesztői hálózatban és bizonyíthatóan csak futár volt. A Tanács továbbra is szigorú büntetést javasol ugyanakkor azoknak a terjesztőknek, akik profitszerzési tevékenységként árulnak kábítószereket, illetve azoknak, akik 18 éven aluli személynek adnak el kábítószert.

Az Egyesült Királyságban a kábítószereknek három osztályát különbözteti meg a törvény (Misuse of Drugs Act, 1971): az A) osztályhoz tartozó kábítószerek a legveszélyesebbek, ezek jelentős mennyiségben történő terjesztéséért akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A B) osztály a kevésbé veszélyes kábítószereket tartalmazza, köztük a kannabiszt, ezek jelentős mennyiségben történő terjesztéséért legfeljebb 14 év szabadságvesztés szabható ki, akárcsak a C) osztályba tartozó, legkevésbé veszélyes szerek esetében. A Tanács ezt a rendszert négy kategóriával egészít ki, az elkövetés tárgyának mennyisége szerint, az első kategóriába például az 5 kg-nál több heroinra vagy kokainra, a 20 kg-nál több amfetaminra vagy a 100 kg-nál több kannabiszra elkövetett bűncselekmények tartoznak. A négyes kategóriába ezzel szemben a csekély mennyiségre elkövetett bűncselekmények tartoznak, a felső határ itt heroin vagy kokain esetében 5 gramm, amfetamin esetében 20 gramm, míg kannabisznál 100 gramm. A Tanács ezenkívül megkülönbözteti a terjesztői hálózatban betöltött “csekély szerepet”, “jelentős szerepet” és “vezető szerepet” – ezek függvényében eltérő büntetési tételeket ír elő a bírák számára. Ha valaki például 100 gramm kannabisz terjesztésében csekély szerepet tölt be (pl. drogfutár), akkor nem javasolt az elzárással járó büntetés kiszabása, pusztán közösségi munka vagy pénzbüntetés. Viszont ha valaki jelentős szerepet tölt be több mint 5 kg heroin forgalomba hozatalában, akkor 12-16 év börtönbüntetés kiszabását javasolják – súlyosbító körülmények esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen alapvető különbségek vannak az Ítélkezési Tanács által javasolt büntetési tételek és a hatályos magyar Btk. által rendelt büntetési tételek között. Nem csak a büntetési tételek szigorában van nagy különbség, de az ítélkezési gyakorlat rugalmasságában is: míg Magyarországon a gyógyászati célú termesztés, a drugfutárként való megtévesztés és kizsákmányolás vagy a szociális dílerkedés hivatalosan nem számít enyhítő körülménynek, addig Angliában igen. Érdekes összehasonlítani a mennyiségi limiteket is: míg a csekély mennyiségek felső határában nincs igazán nagy különbség, addig a jelentős mennyiség alsó határának megállapításában Magyarország jóval szigorúbb. A brit szabályozás így is lehetővé teszi, hogy a szervezett drogkereskedőket akár életfogytiglani szabadságvesztésre ítéljék a bíróságok. 

A kábítószerek fogyasztása nem, de személyes használat céljából történő tartása bűncselekménynek minősül, az elkövetők azonban megússzák egy írásos figyelmeztetéssel, az ismétlő bűnelkövetők pénzbüntetést kaphatnak. A kábítószerek terjesztési célú tartása már súlyosabb megítélés alá esik. A csekélyebb kábítószer terjesztésével kapcsolatos bűncselekmények a magisztrátusi bíróságok elé kerülnek, amelyek legfeljebb két év börtönbüntetést és 5000 Font pénzbüntetést szabhatnak ki. A statisztikák szerint minden ötödik kábítószer tartásáért elítélt elkövetőt ítélik szabadságvesztésre, még kevesebben vonulnak be a gyakorlatban büntetés-végrehajtási intézménybe. Az esetek túlnyomó többségében legfeljebb 50 Fontos pénzbüntetést szabnak ki.

A Tanács enyhítő körülménnyé tette a kannabisz gyógyászati célból történő termesztését, és az ún. szociális dílereket is enyhébben ítéli meg, erre példát is hoz: amennyiben egy közös lakást bérelő két egyetemista közül az egyik 20 Ecstasy tablettát vásárol kettőjüknek, akkor legalább 18 hónap közösségi munkával, legfeljebb pedig 18 hónap elzárással büntethető.  

Sárosi Péter