Btk-módosítás: eszetlen szigor jön

Ma délután a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a TASZ-nak véleményezésre elküldte a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló előterjesztését. Munkatársaink átnézték a szöveget, és a teljesség igénye nélkül egy vázlatot közlünk arról, hogy mik lesznek a fő változások. Összességében: miközben a drogprevencióval, kezeléssel és ártalomcsökkentéssel foglalkozó szervezetek támogatását minimálisra csökkentették, háborút hirdetnek a fiatalok ellen. Az eszetlen szigor időszaka következik. 

1) A fogyasztás külön tényállás lesz

A csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy kategóriába esik. Ennek pozitív hozadéka, hogy megszűnik az összegzéssel kapcsolatos jogi bizonytalanság.

2) Megszűnnek a kábítószer-függőkre vonatkozó speciális szabályok. 

A bíróság már csak mérlegelheti a büntetés kiszabásánál a szenvedélybetegség meglétét. A hatályos Btk. szerint amennyiben egy kábítószerfüggő személy csekély mennyiségű kábítószert átad (a klasszikus “szociális díler” magatartás), egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg ha az elkövető nem kábítószerfüggő, akkor két évig terjedő szabadságvesztésre. A kábítószer-függőség megállapítása eddig is rengeteg problémát okozott a jogalkalmazóknak, egymástól gyakran szögesen eltérő szakértői vélemények születettek. A TASZ által is támogatott Frech Ágnes-féle javaslat szintén megszüntette volna a kábítószer-függők speciális elkövetői csoportként való azonosítását, azonban ezt a lépést a büntetési tételek enyhítésének és nem szigorításának keretében tette volna. Ez a mostani jogszabálymódosítás viszont a függők tömegeinek értelmetlen kriminalizálásához vezet.

3) Három további kritériumhoz kötik az elterelést.

Csak az az elkövető választhatja a büntetőeljárás alternatívájaként az elterelést, aki

a) az elkövetés körülményeit a nyomozás során a nyomozó hatóságnak feltárja,
b) két éven belül nem vett részt elterelésben, illetve
c) két éven belül más kábítószerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt nem folyt ellene eljárás.

Ez az elterelésben részt vevők nagy részét nem érinti, mivel ők olyan alkalmi kannabisz-fogyasztók, akiket nem állít elő a rendőrség két éven belül kétszer. Nem így azokat a kábítószerfüggő elkövetőket, akik rendszeresen kerülnek a rendőrség látóterébe, különösen akkor, ha halmozottan hátrányos helyzetűek. A mostani szigorítás gyakorlatilag az 1998-as ellentéte: akkor az elterelést kizárólag a függők számára tették elérhetővé, most éppen a függők kerülhetnek bíróság elé.

4) Büntetendővé válik a kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírás és a nagy nyilvánosság előtti felhívás

Ez a jogszabály gyakorlatilag szabad utat nyit egyrészt azoknak a diákoknak a kriminalizálásához, akik egy osztálykirándulás során körbekínálnak egy spanglit, másrészt pedig a nyomtatott és online sajtótermékekkel, fórumokkal szembeni fellépéshez és ezáltal a drogokról folytatott diskurzus korlátozásához, különösen, ha a törvény által kifejtett “chilling effect”-et avagy öncenzúrát is számításba vesszük.

5) Megszűnik az átadás-kereskedés vétségi alakzata 

Így tehát akár már csekély mennyiségű kábítószer átadása is bűntettnek minősül, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Aránytalanul súlyos büntetés sújtja tehát azokat a fiatalokat, akikre rábizonyítják, hogy egy buliban átnyújtottak egy spanglit a társuknak. 

6) Szigorúbban ítélik meg, aki köznevelési intézmény közelében szerez meg

Az a 18. életévét betöltött elkövető, aki szerencsétlenségére egy köznevelési intézmény közvetlen szomszédságában él, és ott SZEREZ MEG csekély mennyiségű kábítószert, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Aki 18. életévét betöltött diákként egy művelődési házi buliban átad egy spanglit a 17 éves osztálytársának, akkor öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

8) Egy új mennyiségi kategóriát vezetnek be: a különösen jelentős mennyiséget.

Eddig három mennyiségi kategória volt: csekély, alapeseti és jelentős. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosa, a különösen jelentős mennyiség a kétszázszorosa lesz. A különösen jelentős mennyiséggel kereskedők 10-15 évig terjedő szabadságvesztésre büntetendők (jelentős mennyiségnél: 5-10 évig).

9) A fogyasztókat hamis vallomásra ösztönzik

A kábítószer-fogyasztók büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető lehetővé teszi a kábítószert átadó személy kilétének megállapítását. Ennek szintén beláthatatlan következményei lehetnek, a hazai ítélkezési gyakorlatban most is gyakran előfordul, hogy terjesztőket pusztán vallomás alapján büntetik meg: ha fogyasztók azt vallják egy személyre, hogy tőle szerezték be a kábítószert, akkor még akkor is elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert. A módosítás aránytalan és önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget a rendőrség számára, motiválja a fogyasztókat arra, hogy hamis vallomást tegyenek. Mindenki jól jár: a rendőr megspórolja a nyomozást, az elkövető a büntetést – csak az nem, akit a vallomás alapján öt évre ítélnek.

10) Dizájner drogok kriminalizálása

A kábítószernek nem minősülő pszichoaktív szerek, melyek újonnan kerültek a hazai rekreációs piacra, egy ideiglenes C listára kerülnek, ezek forgalmazása 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetést von maga után.

A közeljövőben részletesebben is foglalkozunk a Btk-módosítás kérdésével. 

Sárosi Péter