Javuló droghelyzet a Józsefvárosban?

2015. március 12.
Az MNO cikke szerint a Kék Pont távozása óta kevesebb az eldobott tű, nyugodtabb a lakosság. A kerületből elüldözött tűcsere szolgáltató nem látja ilyen rózsásan a helyzetet. Az alapítvány kommunikációs igazgatója, Barna Erika válaszolt kérdéseinkre.
 
Március 7-én a Magyar Nemzet Online a józsefvárosi intravénás droghasználat helyzetéről közölt cikket „A zene az kell” címmel. Az írásban megszólított polgárőrök úgy látják, hogy a Kék Pont Alapítvány kerületi tűcsere szolgáltatásának bezárása óta a droghelyzet javult, az eldobott tűk aránya csökkent, amiből azt a következtetést vonják le, hogy az ártalomcsökkentő szolgáltatás nem megoldotta, hanem bevonzotta az intravénás droghasználat problémáját a kerületbe. A szerző azt is elmondja, hogy többször próbáltak riportot készíteni a Kék Pont Alapítvánnyal az ártalomcsökkentő munkájukról, de – mint írják – "a szervezet nem mutatkozott partnernek ebben." A cikkben tett megállapításokkal kapcsolatban megszólítottuk Barna Erikát, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatóját.
 
Drogriporter: Fél éve szüntették meg a józsefvárosi ártalomcsökkentő szolgáltatásotokat, ez idő óta a kerületben nem üzemel tűcsere. Van rálátásotok, hogy a távozásotok miként érintette az egykori klienseiteket? Új tűcserét kerestek, megosztják egymást között a tűiket vagy esetleg felhagytak az intravénás droghasználattal?
 
Barna Erika: Rálátásunk csak informálisan van, formális egyeztetéseink e téren nincsenek. Tudjuk, hogy volt klienseink egy része, arányaiban kis része megjelenik a VII. kerületi ArtÉra Alapítványnál, akikre persze ez is nagy terhet róhat, mivel kicsi szervezetről van szó. Hogy a Drogprevenciós Alapítvány (DPA) tűcseréjének bezárása (Újlipótváros) milyen hatással volt, azt nehéz most még megmondani, mivel viszonylag friss még a hír. A Magdolna negyedben amúgy azóta azt tapasztalják a tűcsere volt munkatársai, hogy a kliensek rossz állapotban vannak, azt mesélik, nem cserélik a tűket, jobb esetben ugyanazt a tűt használják és sokszor. Azt is tudjuk, hogy a Magdolna negyedtől távolabb a X. kerületben, a Hős utca és környékén a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Missziójának mobil tűcseréje tud megjelenni, akikkel együttműködik az Alternatíva Alapítvány is. Ők tudhatnak többet a jelenlegi helyzetről.
 

Tüntetés a Kék Pont tűcsere szolgáltatása ellen tavaly januárban
 
DR: A Magyar Nemzet újságíróinak kérdésére a józsefvárosi polgárőrök elmondták, hogy a Kék Pont bezárása óta kevesebb az eldobott tű, tehát vélhetően az egyesület tevékenysége vonzotta be az intravénás droghasználókat. Mi a véleményetek erről? Mi lehet az oka annak, hogy a polgárőrök kevesebb eldobott tűt találnak az utóbbi időszakban a VIII. kerületben? 
 
BE: Az ok az, hogy ebben a negyedben nincs kitől steril tűt kapni. Lehet, hogy a polgárőrök szeretnék azt hinni, hogy az egykori klienseink leálltak és már nem szúrnak, ennek valószínűsége nulla,  bár valószínűbb, hogy ez a kérdés inkább hidegen hagyja őket. A polgárőrök egyébként, a mi tudomásunk szerint, azelőtt soha nem jelentkeztek, hogy segítenék a veszélyes drogszemét begyűjtését, vagy monitoroznák annak alakulását. A begyűjtés feladata – a korábbi hármas és az önkormányzat által később már tagadott megállapodásunk  szerint – az önkormányzat, a közterület fenntartó és a Kék Pont közös feladata volt, ránk az ún. rejtett szerhasználó csoportok felkutatása esett, amit mi el is végeztünk. De ez már a múlt, sokszor elmondtuk, nem tudunk újat hozzátenni ehhez. 
 

Barna Erika a tüntetőkkel tárgyal
 
DR: A polgárőrök logikája mentén haladva az eldobott tűk problémáját az összes tűcsere szolgáltató bezárásával lehetne elérni. A DPA XIII. kerületi tűcseréjének önkormányzati bezárásával (amely a Kék Pont után az ország második legnagyobb forgalmat bonyolító tűcsere szolgáltatója volt) újabb jelentős lépést tettünk ebbe az irányba. Szakmai tudásotok és tapasztalatotok alapján milyen hatásokat eredményezhetnek ezek az intézkedések?
 
BE: Ezt is sokszor elmondtuk már! Jól átgondolt kerületi drogstratégiával és lépcsőzetes helyi ellátórendszerrel lehet ezt a problémát is megoldani! Ha van szervezett és szakszerű begyűjtés – amit a  nemzetközi világban sem a segítő szervezetek csinálnak – ha van lakossági (pl. háztakarítóknak, közös képviselőknek szóló) tájékoztatás. Ha vannak kihelyezett  gyűjtődobozok, financiálisan normálisan megtámogatott tűcsere programok, amelyek egyfajta beléptető rendszerként tudnak működni a komplexebb egészségügyi és szociális szolgáltatások felé, vagy akár vannak felügyelt injekciós szobák is, ahol zárt rendszerben, kontroll mellett zajlik a tűhasználat. Most a lakosság látszólag és átmenetileg védettebb, de nincs önkormányzat, főváros és kormányzat által támogatott  HIV/AIDS prevenció a volt tűcserék környékén, ami hatalmas közegészségügyi kockázatot jelent és ez a döntéshozók felelőssége. Ez a változás nem holnapra fogja megmutatni a hatását, bár tudjuk, hogy a Kék Pont és a DPA is szűrt már ki HIV+ klienst éppen tavaly, szemben a korábbi időkkel, amikor soha. Rövidtávon tehát ez diadal lehet a  tűcsere-ellenzőknek, hosszútávon tragédia, és nem csak a helyieknek. 
 
DR: Az egyik megszólított józsefvárosi polgárőr arról panaszkodott, hogy a törvény értelmében csak akkor lehet felelősségre vonni a nem listázott dizájner drogok intravénás használóit, ha bűncselekményekbe keverednek, például lopást követnek el. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy az intravénás droghasználatot csupán büntetőjogi felelősségre vonáson keresztül lehet felszámolni. Hogyan vélekedtek erről a megközelítésről?
 
BE: Üdvözöljük, hogy a polgárőrök is felelősséget éreznek már a drogkérdés közös megoldásában, ez nagyon jó, mert nekik sok fontos információjuk lehet az utcák, házak állapotáról! A nyolcadik kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban biztos nagy hasznát vehetik ennek az aktivitásnak, de a  droghasználat kérdésének rapid (ál)megoldása helyett bízzák a kérdést a helyi szakmai szervezetek ajánlásaira! Ahogyan egyébként  a Nemzeti Drog-ellenes Stratégia irányelvei között is van. A kínálatcsökkentés csak egy pillér, a többi mellett, s ez nem véletlen.
 

A Kék Pont csapata a bezárt tűcsereprogram épülete előtt
 
DR: Igaz, amit a cikkben olvashatunk, hogy az MNO többször szeretett volna riportot készíteni veletek, de ti mindannyiszor elutasítottátok őket? 
 
BE: Egyetlen esetet sem tudok, amikor az MNO szeretett volna a tűcseréről riportot készíteni, pláne, hogy mi elutasítottuk volna őket.  Olyat tudok, amikor mi írtunk nekik az önkormányzati konfliktusunk kapcsán és kértünk tőlük egy cikkük miatt helyreigazítást, mivel csak lehozták az önkormányzat álláspontját, hamis vádjait, anélkül, hogy minket megkérdeztek volna. Alapvető sajtóetikai probléma volt, hogy minket meg sem kérdeztek,  de arra sem kaptunk tőlük soha választ. Amúgy pedig az MNO egyik  jegyzetírója egy alkalommal kiállt a tűcsere fontossága mellett. De ez csak egy személyes érzékenység és józan belátás eredménye lehetett, a laptól soha valós érdeklődést nem tapasztaltunk a tűcsere program működése ügyében. 
 
Kardos Tamás