Magyar drogpolitika

Egy felmérés szerint minden tizedik magyar rendőr kipróbált már valamilyen kábítószert - SAJTÓVIHAR ÉS POLITIKAI REAKCIÓK.

A TASZ munkatársának cikke a Magyar Narancsban a rendőrségi tömegsport közkedvelt formájáról, a diszkórazziákról.

A magyarországi ártalomcsökkentő szervezetek tegnapi megbeszélésén kiderült, hogy a tűcsereprogramok puszta léte is veszélybe került a pénzügyi és jogi akadályok miatt.

idézet a cikkből: Megölném magát, mondta Újpesten, az utcán G., a huszonhét éves drogos, miközben tűt cserélt. Ha biztosan tudnám, hogy van pár milliója, akkor tarkón lőném. Az utcán. Nekem magával nincs bajom. De pár százmillióért a barátomon kívül én bárkit. Maga akarta, hogy őszintén beszéljek. Hát lelőném.

A lap szerkesztője új cikkben reagált a mi és olvasónk által elküldött levelekre. Idézetek az új cikkből: "Írásomra hevesen reagált a drogok legális fogyasztásáért harcoló mozgalom. Érvelésük félrevezető. Szerintük a drogok a lelkileg egészséges emberekre nem veszélyesek. Még ha így is lenne, akkor „pusztuljon a férgese?” A drog játék a tűzzel, és ennek veszélyétől minden eszközzel meg kell védeni a fiatalságot. " "Amikor a fentiekről írtam a Bogárd és Vidékében, nem a levegőbe beszéltem, nem„mítoszról”, hanem nagyon is a valóságról szóltam. Ugyanis a kábítószeres „beetetésről” több forrásból kaptunk információkat, és ezért tartottuk fontosnak, hogy felhívjuk ennek veszélyére a szülők, pedagógusok figyelmét. Nos, azóta már tudjuk, hogy a veszély valós. Fejér megyében egyre terjed a kábítószer fogyasztása a fiatalok körében. Jelentős leleplezésekre is sor került. A kábítószerrel való fertőzöttség veszélyétől mindeddig megmenekült a Mezőföld déli része, Sárbogárd és környéke. Most azonban itt is megjelent a rém, és ennek veszélyét nem szabad lebecsülni, nehogy későn eszméljünk." Nagyon szívesen reagáltunk újra.

Az olvasói levél szerzője arra buzdítja a tanárokat, hogy tegyenek feljelentést, ha tudomásukra jut diákjuk drogfogyasztása. A morális dilemmát eképp oszlatja el: " Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot."

A cikkben Szomor Katalin kábítószer-szakértő majdnem az összes marihuána-mítoszt leírja, de foglalkozik drogpolitikával is: "A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad termesztéséért. "

A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak. Pár példa: "A kábítószerek lényegesen veszélyesebbek hatásukat, következményeiket tekintve, mint az alkohol, a cigaretta. Ott van például a marihuánás cigaretta." "A legnagyobb baj, hogy a THC beépül a sejtekbe, és — ellentétben az alkohollal, a nikotinnal — ott is marad. Nem ürül ki. Tudományosan bizonyított tény, hogy egy szál marihuánás cigaretta rövid távú hatása felér egy enyhe alkoholmérgezéssel. Utóbbit azonban a szervezet elégeti, s kiürül, míg a THC nem. Huzamosabb idő után telítődik a szervezet." "Léteznek testi tünetek, mint beesett arc, mély szemgödör, a bőr elszíneződése." "Magatartásbeli változások is kísérik a drogozást: rendszeresen eltűnik pénz és számos érték. Az illető kéreget, gyakran kölcsönkér. Az addig eminens diák tanulmányi eredménye hirtelen leromlik, kerüli az iskolát, otthonról is kimaradozik. Megromlik a kapcsolata a családtagokkal, megváltozik a baráti köre is, amit igyekszik titkolni. Elhanyagolja saját magát, a ruházatát. Zárkózottság, elmagányosodás, kiégettség és üresség érzése hatalmasodik el rajta. Túlzott mértékben használ illatszereket, hogy elnyomja a drogok szagát. Feltűnő lehet, ha valaki indokolatlanul használ napszemüveget. Arra is érdemes felfigyelni, ha addig a fiatal által nem használt tárgyak jelennek meg, mint alufólia-darabkák, megégett kanál, öngyújtó, vatta, kifacsart citromhéjak, kis üvegcsék, gyógyszeres dobozok, műanyag tasakok, cigarettapapírok, dohányszerű törmelék a zsebekben, gyertyák, pengék, kőszerű darabkák, érelszorításra alkalmas eszközök."

Wolf Györgyné ny. tanár olvasói levele jó lehetőséget nyújt a drogjelenséggel kapcsolatos kultúrált vitára. A levél a droghasználat sematikus, deviancia-alapú, moralizáló megközelítését adja, figyelmen kívül hagyva a drogok integrált, kontrollált módon történő használatának lehetőségét és elterjedtségét.