Se nem új, se nem változtat zombivá, mi az?

2015. június 23.

A Kiskegyed a dizájner drogok terén tanúsított több éves lemaradását négyzetre emelt riogatással igyekszik kompenzálni

Az új pszichoaktív szerek (más néven dizájner drogok) gyorsan változó világában a terület szakértői is nehezen tartják lépést az új anyagokkal, a hétköznapi ember így leginkább az aktuális sajtóhírek alapján kénytelen tájékozódni, melyek a kevés rendelkezésre álló tény helyett gyakran a rendkívüli esetekre koncentrálnak. Még ezeken a híradásokon belül is van egy kifejezetten kártékony fajta, amely nem foglalkozik a téma időbeli és földrajzi aktualitásával, pusztán a szenzációval, és akár egy másik földrészen történt esetet is képes úgy tálalni, mint a számunkra elkerülhetetlenül közelgő jövőt. Ezt tette most a Kiskegyed online magazinja, mely egy dél-floridai példán felbuzdulva már az adott drog „világkörüli útját” vizionálja, és nem kevesebbet tételez, minthogya szer zombivá változtatja az embereket, és úgy is maradnak!
 
 
 
A szóban forgó szer Floridában „flakka” néven terjedt el és a Kiskegyed szerint „még nem került fel egyetlen ország tiltólistájára sem.” Az elnevezés azt az alfa-PVP nevű szert takarja, ami az online magazin állításával ellentétben az USA több államában és Ausztrália egy részén is illegális, itthon pedig már 2012 áprilisában felkerült a pszichoaktív szerek C listájára, azaz a kereskedelme tiltott. Hogy az alfa-PVP közel sem új szer, az abból is látszik, hogy már 2013-ban is nagy mennyiségben foglaltak le belőle Magyarországon és azóta is rendszeresen a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) látókörébe kerül. Adódik tehát a kérdés: az alfa-PVP térnyerése óta vajon hány zombit azonosítottak Magyarország utcáin, akik úgy is maradtak?
 
„A szer zombivá teszi azt, aki használja, és mindenféle súlyos viselkedészavarokat okoz, bűntényekre hajlamosít. A nyolcvanas évek elején ugyaninnen, Floridából terjedt el a világon a crack kokain, az egyik legsúlyosabb szintetikus drog, ami számos gyilkosság, rablás okozója azóta is.”
 
A Kiskegyed a legmeghökkentőbb állításához semmilyen támpontot nem nyújt. Hogy mit ért azon, hogy „a szer zombivá tesz és úgy is maradsz”, csak találgatni lehet. Épp három évvel ezelőtt kommunikált a média úgy egy esetet, mint amit „a zombidrog” váltott ki, vagyis egy olyan szer, ami a sajtó szerint „kannabalizmusra buzdítja a fogyasztóit”. Az elkövető véréből végül sokak csalódására csak marihuána fogyasztás nyomait sikerült azonosítani – az emberiség által leggyakrabban használt illegális szerről pedig aligha állíthatjuk, hogy kannibalizmusra ösztönöz. Később ráadásul újabb „kannibál” esetek merültek fel más szerek, például alkoholfogyasztás következtében, amivel a „zombidrog” mítosza végképp alapját veszítette. 
 
Félrevezető emellett a drogok megszemélyesítése, pl „bűntényekre hajlamosít, gyilkosság, rablás okozója” – hiszen ez nagyban függ a használat motivációjától (rekreációs vagy kényszeres), rendszerességétől, a fogyasztó szociokulturális hátterétől (pl. nyomorba született, kilátások nélkül vagy jó családi háttér mellett kísérletezget új szerekkel) és mentális vonásaitól, a szer tisztaságától, a használt dózistól (a dizájner drogokat az ismeretlen adagolások miatt gyakran túladagolják), más szerekkel való keverésétől és a többi. Túlzott leegyszerűsítés tehát kijelenteni egy szerről, hogy bűntények elkövetéséhez vezet.
 
Az sem igaz, hogy az alfa-PVP Floridából terjedt el. A legtöbb szintetikus katinonhoz hasonlóan Kínában, Indiában és Pakisztánban állítják elő és onnan terjesztik a világ különböző pontjaira. A crack kokain (a kokalevélből származó szer a kokain szabadbázisú formája, tehát a Kiskegyed állításával szemben nem szintetikus drog) hasonlat  pedig itthon nem állja meg a helyét, hiszen nálunk a crack előfordulása egyáltalán nem jellemző. Magyarországon az új pszichoaktív stimulánsokat rendszerint az illegális stimulánsok (pl. amfetamin), illetve a heroin helyettesítőjeként használják. Ebből is látszik, miért nem lehet egy eltérő kultúrkörben született írást egy az egyben átemelni és a helyi viszonyokra vonatkoztatni. Mindez erőteljes szenzációhajhászással megspékelve olyan súlyosan félrevezető és alaptalan állításoktól hemzsegő cikket eredményez, mint a Kiskegyed írása. Bízunk benne, hogy csak kevesek próbálnak ebből a forrásból tájékozódni a dizájner drogok aktuális helyzetéről.
 
Kardos Tamás
Drogriporter
2015.06.22.