Drogtörténelembe rejtett rendőrnyomozói álláspont a jogvédők tevékenységéről
Mikor jelent meg Magyarországon a gyógyszerek visszaélésszerű használata, illetve mióta érhetőek el a kábítószerek? Milyen útvonalakat használnak a kereskedők? Mit takar pontosan a „kábítószer” kifejezés és mit lehet tudni a csoport legismertebb képviselőiről?
Többek között ezeknek a kérdéseknek szentelte magát kétrészes cikksorozatában Gratzer Gábor az ORFK Bűnügyi Főosztály munkatársa, hogy végeredményben két nagy lélegzetű cikkben összegezze mondandóját, ami egyébként alapos és többnyire helytálló, egészen addig, amíg a téma a civil jogvédők – avagy minden bizonnyal a TASZ – szerepvállalására terelődik. Itt a következőket olvashatjuk:
„Véleményem szerint eddig a társadalom illetve civil szervezetek a fogyasztó oldaláról nézve hajlamosnak látszottak a kannabisz-problémát nem kellően komolyan venni, arra, mint „könnyű” drogra, fiatalkori botlásra tekinteni. Meglehet, a fogyasztót nézve, jogvédőknek ez így is tűnhet, de kábítószerrel foglalkozó nyomozóként, ismerve a szervezett bűnözést, a multinacionális bűnszervezetek gazdasági, illetve fegyveres erejét és érdekérvényesítő módszereit, valamint képességét, ezt az oldalt is látni kell, kellene”.
Szomorú ilyen sarkított, sematikus véleményt olvasni az álláspontunkról és a tevékenységünkről, hiszen soha nem állt szándékunkban elbagatellizálni a „kannabisz-problémát”, „könnyű drognak” pedig már csak azért sem neveztük, mert a szakemberek többségével egyetértésben tudománytalannak tartjuk a drogok „könnyű” és „kemény” csoportokra osztását. Álláspontunk, mely szerint a kábítószert fogyasztók büntetése nem indokolt, mert több kárral jár, mint haszonnal, nem csak a marihuánára, de a többi kábítószerre is vonatkozik. Az alkoholénál és a dohányénál jóval szigorúbb legális marihuána-szabályozás gondolatát pedig – az egészségügyi és emberi jogi indokok mellett – világszerte éppen az említett „szervezett bűnözés, a multinacionális bűnszervezetek gazdasági, illetve fegyveres ereje” motiválja. Nem kell Mexikóig mennünk, hogy felismerjük, hogy a szervezett bűnözés jóval nagyobb károkat okoz, mint a marihuána önmagában, nem is említve annak gyógyászati alkalmazását.
Így a két cikk olvasását, azok alapossága miatt továbbra is ajánljuk, de határozottan visszautasítjuk azt a vádat, hogy a kannabisz-problémát nem vennénk elég komolyan; csupán a drogtilalom eredményeiből kiindulva más utat tartunk célravezetőnek.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.05.24.