Metamfetamin-pánik Ausztráliában

2015. május 26.

Egy kellően zaftos történet is elég lehet ahhoz, hogy a hisztériakeltés világ másik végéig elérjen

Több magyar honlap is visszhangozta egy ausztrál parlamenti képviselőnő brutális történetét a saját szemét megevő droghasználóról, ami azt hivatott bizonyítani, hogy a metamfetamin (meth, kristálymet) nevű drognak nem létezik rekreációs használata. A szélsőséges riogatás hátterében Ausztrália növekvő metamfetamin használata áll. A szigetország lakossága már az elmúlt években is a világ egyik legnagyobb arányú meth fogyasztójának számított, ám az ország Nemzeti Drog és Alkohol Kutatóközpontjának adatai szerint az elmúlt évben a droghasználók 75%-a fogyasztott metamfetamint, ami 20%-os növekedést jelent a megelőző évhez képest. 
 
Az efféle aggasztó trendek esetén szinte borítékolható reakció a pánikkeltés, aminek legzajosabb, hazánkig is eljutó formáját ezúttal a Liberális Párt egy képviselőnője prezentálta. Karen McNamara egy kábítószer-ellenes konferencián tartott előadásában osztotta meg a történetet, miszerint egy fiatal férfi, meth hatása alatt kivájta, majd megette a saját szemeit. „Ezeket a történeteket kell eljuttatnunk a fiatalokhoz – ez nem egy rekreációs drog” – vonta le a tanulságot a képviselőnő. Bár a magyar híradásokban ez a részlet nem szerepel, a McNamara történetében említett kórház szóvivője nem talált ilyen esetet a közelmúltban. Bő tíz évvel ezelőtt történt ugyan hasonló, ám a titoktartás miatt nem tudja megerősíteni, hogy az incidens metamfetamin használatához köthető-e. Vagyis a Föld másik végéről indított, pánikkeltő történetről annyit tudhatunk, hogy régen volt, talán igaz sem volt. A sztori azonban annyira beleillik az utóbbi évek pánikkeltő beszámolóiba – lásd „kannibál drog”, „vetkőztető drog” mely nevekről rendre kiderült, hogy számos különböző szert takarhatnak – hogy a média hathatós közreműködésének eredményeként a metamfetamin új neve „szemkivájós drog” lehet. 
 
 

Az eseményről beszámoló The Australian lap egy videót is közöl, ahol a sokak által ismert „ilyen volt, ilyen lett” típusú, sokkoló képeket mutat feltételezett meth használókról és kijelenti: „egyetlen slukk elég a függővé váláshoz”. Ezt nyomatékosítva bemutatja a Montana Meth metamfetamin-ellenes kampány egyik félperces spotját, amin egy tinédzser fiú már a hatás megjelenése előtt függővé válik. Mennyire kifizetődő ez az üzenet?

Elrettentő kampány vs. Tudomány
 
Az USA droghasználatával kapcsolatos vizsgálatokat végző Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) adatai szerint a metamfetamint valaha kipróbálóknak alig 10%-a fogyasztott a szerből a vizsgálatot megelőző évben és kevesebb, mint 3%-uk a vizsgálatot megelőző hónapban. Ez homlokegyenest ellentmond a tíz éve indult Montana Meth kampánynak, melynek fő üzenete, hogy a szer egyszeri fogyasztása is függőséghez vezet (Meth – Not even once). Már egy évvel a kampány indulása után is figyelmeztettek a szakértők, hogy bár a kipróbálás megelőzését célzó üzenet megfelelő, a tudomány eredményeivel és a tapasztalattal ellenkező állítások, valamint a szélsőséges ábrázolásmód lerombolja a projekt szavahihetőségét

A pszichológus és pszichiáter Dr. Carl Hart munkatársaival egy közérthető kísérlettel kérdőjelezte meg a metamfetamin kimagaslónak mondott függőségi potenciálját. A vizsgálatba bevont metamfetamin-függőket a következő választás elé állították: vagy egy erős meth adagot kapnak vagy 5 dollárt. Az alanyok körülbelül fele a pénz mellett döntött. Amikor pedig az összeget 20 dollárra emelték, szinte senki sem választotta a drogot. Hart konklúziója szerint a metamfetamin függőségi potenciálja nem kimagasló és még a függők is képesek racionális döntést hozni és lemondani az azonnali használatról.
 
 

Mindez azt jelenti, hogy a metamfetamin használata relatíve biztonságos lenne? Egyáltalán nem, hiszen rendszeresen használva a metamfetamin súlyos egészségügyi következményekkel járhat és rendszeres használata függőséghez vezethet. Azonban az eltúlzott beszámolók nem csak a közlő szavahihetőségét vonják kétségbe, de növelik a problémás droghasználók megbélyegzettségét is, akik emiatt kevésbé mernek szakszerű segítségért fordulni, nehezebben törnek ki a szerhasználó közegből, ez pedig jelentősen csökkenti a leállás esélyét. Ráadásul az online média elrettentő szalagcímei és a drogok iránti kereslet együttes vizsgálataiból az is leszűrhető, hogy a hisztériakeltés nemcsak a sajtónak generálja a nézettséget, de az adott szerre irányuló érdeklődést is növeli.

Kardos Tamás
Drogriporter
2015.05.26.