A 14-16 évesek már "tudatosan" isznak alkoholt
„Nem annyira a droghasználat, mint inkább a korai alkoholfogyasztás elfogadottsága a legnagyobb probléma a 8-10. osztályos fiatalok körében – ezt a tapasztalatot szűrte le a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) a Keszthelyen végzett kérdőíves felmérés eredményének szerdai ismertetésekor.”
Tavaly az INDIT Közalapítvány felmérése jutott hasonló eredményre, idén márciusban pedig az ESPAD kutatás mutatott rá , hogy nagyobb aggodalomra ad okot az alkohol, illetve az alkohol és a gyógyszerek kombinációja a 16 éves diákok körében, mint például a marihuána fogyasztása.
Egy tavaly októberben végzett országos felmérésből kiderült, hogy a 15-29 éves fiatalok már nem a drogok terjedésétől, hanem a kilátástalanságtól tartanak a leginkább. Ha pedig a szerfogyasztás (legyen az alkohol, vagy illegális drog) motivációja a stabil jövőkép hiánya, akkor joggal aggódhatunk a felnövekvő generációért.
Az NDI felmérését vezető munkatárs a következőket állítja:
„az igazi gond az, hogy a gyerekek meghatározó része 14-16 éves korában már tudatosan iszik alkoholt. Ennél kevésbé elterjedt és elfogadott körükben az illegális szerek használata, de az is kiderült, hogy nagy szükségük van életvezetési tanácsokra”.
A tendenciákat vizsgálva komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy meddig akarjuk álltatni magunkat azzal a szakállas drogellenes érvvel, miszerint az alkohol a kultúránk része és a kábítószerekkel ellentétben megtanultunk vele együtt élni, miközben a kockázatos alkoholfogyasztási mintázatok hosszú ideje szülőről gyerekre öröklődnek. Egy olyan társadalomban, ahol a mértéktelen fogyasztásra buzdítás ömlik a tévéből és ez nyilvánul meg a felnőttek magatartásában is, nem kiálthatunk ki egyes szereket bűnbaknak, hanem a hozzáállásunkon kell gyökeresen változtatnunk.
Többek között ezért is lett volna hasznos, ha a készülő új Nemzeti Drogstratégia – a multidiszciplináris célkitűzésnek megfelelően, a drogprevenciókhoz hasonlóan – magába foglalta volna az alkoholt is és közös célokat fogalmazott volna meg a problémás fogyasztási trendek visszaszorítására. A mégis külön dokumentumként beharangozott Alkoholstratégiának pár hónapja végre elérhetővé vált tervezete láthatóan aránytalanul nagy teret szentel a problémás alkoholfogyasztás velejáróinak elrettentő bemutatására, míg a mértékletes, kulturált ivási szokások elsajátításának szükségességéről csak érintőlegesen szól. Erre pedig, úgy tűnik, nagyobb szükség lenne ma, mint valaha.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.08.26.