A parlamenti bizottság a túladagolásokról

Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának szeptember 2-ai ülése az elmúlt időszakban bekövetkezett túladagolásos esetek megelőzését tárgyalta. A bizottság soron kívüli összehívását Pettkó András MDF-es képviselő kezdeményezte, aki napirend előtti hozzászólásában nehezményezte, amiért e cikk írója “angol nyelvű honlapokon” igaztalanul támadta az ő személyét. Valóban született egy olyan angol nyelvű cikk a honlapunkon, amelyben Pettkó képviselő úr túladagolásokkal kapcsolatos megnyilatkozásait bíráltuk, és ezt a cikket aztán az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat hírlevele is átvette. Ebben az írásban azt állítjuk, hogy Pettkó az uborkaszezont felhasználva próbált politikai tőkét kovácsolni a sajnálatos eseményekből, és úgy állította be, mintha a kormány “liberális” drogpolitikája lenne felelős a túladagolásos halálesetekért. Ezen kijelentését továbbra is félrevezetőnek tartjuk több szempontból is. Egyrészt a jelenlegi magyarországi drogpolitikát európai összehasonlításban nehéz “liberálisnak” nevezni, másrészt pedig a fogyasztók elleni büntetőjogi szigor enyhítésének (valószínűleg ezt tartja Pettkó “liberalizációnak”) semmi köze a túladagolások számának alakulásához (hacsaknem olyan értelemben, hogy a fogyasztó kevésbé retteg mentőt hívni túladagolt társához). Az 1998 és 2002 közötti kormányciklusban magasabb volt a halálos herointúladagolások éves száma, mint a jelenlegi ciklusban – ebből sem lehet azonban olyan kategorikus következtetést levonni, amely az adott büntetőjogi szabályozást tenné felelőssé.

A kormány álláspontját Avarkeszi Dezső (IRM) és Kovárik Erzsébet (SZMM) ismertette. Mindketten hangsúlyozták, hogy a túladagolások megelőzésére nem a büntetőjogot, hanem a problémák korai felismerését és kezelését tartják megfelelőnek. Kiemelték, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) pontos javaslatcsomagját szeptember 18-án hozzák nyilvánosságra. Tamás Gábor r. alezredes az ORFK részéről a 9 túladagolásos haláleset részleteit ismertette. Elmondta, hogy június 30-án történt az első két túladagolásos haláleset Miskolcon, ezeket azonban még nem kapta fel a sajtó. A két túladagolt szervezetében talált drogminták bevizsgálása azt mutatta, hogy az általuk használt heroin nem volt különösen magas koncentrációjú (36%), ugyanakkor jelentős mennyiségű alkohollal kombinálták azt. Hasonlókat mondott a későbbi budapesti és az augusztus 5-ei harmadik miskolci túladagolásról is: a bevitt drog koncentrációja nem volt kirívóan magas, ugyanakkor alkohol- vagy gyógyszerkombincáióra utaló jeleket találtak. Kiderült, hogy 9-ből egy esetben nem is volt szó herointúladagolásról: a szakértői vizsgálatok csak amfetamin, ketamin és kokain használatára utaló nyomokat találtak, ezek nagy mennyiségben történő kombinációja vezetett a halálhoz. Az utolsó esetben pedig egy hajléktalanról volt szó, aki mindössze 13%-os tisztaságú heroint használt a halála előtt, amelyet ugyanakkor nagy mennyiségű gyógyszerrel kombinálva fogyasztott el. Az ORFK képviselője szerint a túladagolásokra nem mérgezett vagy túl nagy tisztaságú heroin miatt került sor, hanem polidrog használat és a fogyasztók leromlott egészségügyi állapota miatt. Erre utal az is, hogy az elhunyt személyek többnyire más droghasználókkal együtt fogyasztottak ugyanabból a szerből, nekik azonban nem lett bajuk.

Dr. Keller Éva, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet orvosa, aki a túladagolásos esetekben a boncolást vezette, a diszkréció fontosságát hangsúlyozta. Elkeserítőnek nevezte, hogy a médiában már azelőtt találgatások jelentek meg a túladagolások valódi okaira nézve, mielőtt a vizsgálatot végzők megállapították volna azokat. Spiák Ibolya képviselőasszony részletekre lett volna kíváncsi a boncolás eredményeiből, Keller azonban azt felelte, hogy az ilyen részleteket csakis az elhunytak családtagjainak beleegyezésével lehet közölni – jelenleg velük konzultálnak erről. Dr. Zacher Gábor, az Péterfy Sándor Kórház Toxikológiai Osztályának vezetője nemes egyszerűséggel “szarnak” nevezte a túladagolásokkal kapcsolatos helyzetet Magyarországon. Szerinte a krónikus heroinfüggőknél olyan betegségek jelentkezhetnek, amelyeket nem diagnosztizálnak időben, és ez tragédiához vezethet. Amíg az egészségügyi ellátásban dolgozók ilyen elutasítóan állnak hozzá a droghasználókhoz, ne is várjunk komoly előrelépést – mondta. Dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának főorvosa azokról az áldatlan állapotokról beszélt, amelyek az általa vezetett intézményben uralkodnak: az épület lepusztult, nincs elég gyógyszer, a pácienseknek semmilyen elfoglaltságot nem tudnak biztosítani, sőt, még a WC-papírból is hiány van. Csodálom azokat a heroinfüggőket, akik egy hetet kibírnak az osztályon – jelentette ki. Dr. Csorba József azt hangsúlyozta, hogy az ellátórendszerben való részvétel a tudományos bizonyítékok szerint védelmet jelent a túladagolásokkal szemben. Dr. Rácz József örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy már nem a heroin tisztaságáról beszélünk, hanem a fogyasztók szomatikus problémáiról: fontos lenne, hogy a tűcsere-programokban helyben lehessen kezelni ezeket. Fontosnak nevezte ezenkívül, hogy az absztinenciát célzó programok foglalkozzanak a visszaesések kockázataival is, ugyanis a túladagolások jelentős részére hosszabb absztinens időszak után kerül sor, amikor a drogtolerancia már megszűnt. A TASZ munkatársa, Sárosi Péter bejelentette, hogy a civilek november 5-én és 6-án Budapesten konferenciát szerveznek, amelynek fő témája a túladagolások megelőzése lesz, különös tekintettel a naloxonra és a túladagolást megelőző tréningekre.

Kisebb vita alakult ki a prevenció és ártalomcsökkentés szerepéről és helyzetéről is, miután Pettkó András arra utalt, hogy a kormány elvonja a forrásokat az elsődleges prevenciótól az ártalomcsökkentés felé, s így a végzős diákok több mint 80%-a nem részesül semmilyen iskolai prevencióban. Portörő Péter, az SZMM kábítószerügyi osztályának vezetője erre azt felelte, hogy a tárca nem a prevenciótól vonja el a forrásokat, mindkettőt egyaránt fontosnak tartják. Dr. Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) igazgatója rámutatott arra, hogy a felmérések szerint a magyarországi iskolák 91%-ában működik valamilyen drogprevenciós program, a Pettkó által idézet adat pedig csak arra vonatkozott, hogy az adott évben hányan részesülnek iskolai drogprevencióban (120-150 ezer iskolás). Pettkó szerint a zéró-tolerancia megközelítés lenne megfelelő a drogfogyasztókkal szemben, és ehhez a kormánynak kellene forrásokat biztosítani a rendőrség számára. Tamás Gábor ezredes a rendőrség részéről azonban elmondta, hogy a rendőrség az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlása nyomán nem tekinti prioritásnak a fogyasztók üldözését, és véget vetett a diszkórazziák gyakorlatának is. Szerinte ez magyarázza azt is, hogy miért csökkent tavaly a kábítószerrel kapcsolatos felderített bűncselekmények száma (2005-ben még 7627 ilyen eset volt, 2007-ben már csupán 4622).
 

Sárosi Péter