Gyógyító Kábítószerek (NOL - Ajánló)
kardost, 2009. január 26. hétfő, 08.50
Két aprócska megjegyzés a félreértések elkerülése végett:
A cikkben a következőt olvashatjuk: „Az indiai kígyógyökér sok-sok évig bevált vérnyomáscsökkentő volt, ismert pszichogén hatással.”
A „pszichogén” kifejezés jelentése „lelki eredetű”, így a hasonló jelentésű „pszichoszomatikus” szóhoz áll közel. A „pszichogén hatás” így a szervezeten belül, külső szer használata nélkül következik be. A szerzők valószínűleg a „pszichoaktív hatás” kifejezésre gondoltak, ami a különböző szerek központi idegrendszerre gyakorolt effektusát jelenti.
Egy másik idézet:
„A hallucinogének gyógyászatot segítő hatása abból indul ki, hogy ha egy gyógyszerre, vegyületre vagy éppen drogra nincs receptor a sejtekben vagy az agyban, nem fog hatni, hiszen nincs mit aktiválnia. A hallucinogének és pszichedelikumok ezen segítenek.”
Ez a kicsit nehezen értelmezhető leírás mintha arra utalna, hogy egyes gyógyszerek csak a pszichedelikumok használatával kiegészítve tudnak hatást gyakorolni az agy valamely receptorjára. A továbbiakban kiderül, hogy a szerzők nem erre gondolnak, ugyanis a cikk is említi azokat az első, sikeresnek bizonyuló, nyugati terápiákat, ahol pusztán hallucinogén-használattal gyógyítottak sikeresen, úgyhogy nincs szó tévedésről, csupán a megfogalmazás lett némiképp félreérthető.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.01.26.
A Medizone írása után egy újabb jól sikerült cikket tudunk bemutatni a 20. század második fele óta „kábítószerekként” számon tartott drogok gyógyászati alkalmazásairól. Falucskai Violetta és Kun J. Viktória írása röviden megemlíti a legismertebb kábítószerek orvosi használatát, részletesebben pedig a pszichedelikumokkal (LSD, pszilocibin) és az MDMA-val (ecstasy) foglalkozik, melyek az utóbbi években élik reneszánszukat a gyógyászatban.
A cikkben Zacher Gábor toxikológus mesél a tudatmódosító növények történelméről és jelenlegi alkalmazásaikról, illetve az országonként eltérő szabályozásuk hátteréről. Ezután ízelítőt kapunk a hallucinogének tradicionális használatából és a nyugati gyógyászatban az 1950-60-as években elért eredményeiből, valamint többet megtudhatunk a szerek betiltásához vezető útról.
Semmi szenzációhajhászás vagy éppen elrettentés, csupán az önmagukban is érdekes tények, melyek bőven elegendő indokkal szolgálnak a cikk elolvasásához.
Két aprócska megjegyzés a félreértések elkerülése végett:
A cikkben a következőt olvashatjuk: „Az indiai kígyógyökér sok-sok évig bevált vérnyomáscsökkentő volt, ismert pszichogén hatással.”
A „pszichogén” kifejezés jelentése „lelki eredetű”, így a hasonló jelentésű „pszichoszomatikus” szóhoz áll közel. A „pszichogén hatás” így a szervezeten belül, külső szer használata nélkül következik be. A szerzők valószínűleg a „pszichoaktív hatás” kifejezésre gondoltak, ami a különböző szerek központi idegrendszerre gyakorolt effektusát jelenti.
Egy másik idézet:
„A hallucinogének gyógyászatot segítő hatása abból indul ki, hogy ha egy gyógyszerre, vegyületre vagy éppen drogra nincs receptor a sejtekben vagy az agyban, nem fog hatni, hiszen nincs mit aktiválnia. A hallucinogének és pszichedelikumok ezen segítenek.”
Ez a kicsit nehezen értelmezhető leírás mintha arra utalna, hogy egyes gyógyszerek csak a pszichedelikumok használatával kiegészítve tudnak hatást gyakorolni az agy valamely receptorjára. A továbbiakban kiderül, hogy a szerzők nem erre gondolnak, ugyanis a cikk is említi azokat az első, sikeresnek bizonyuló, nyugati terápiákat, ahol pusztán hallucinogén-használattal gyógyítottak sikeresen, úgyhogy nincs szó tévedésről, csupán a megfogalmazás lett némiképp félreérthető.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.01.26.
Hozzászólások
sztem pszichotogénre
lehet
Lehet, bár a 'pszichotogén' a köznyelvben még kevésbé van jelen, mint a 'pszichogén' vagy a 'pszichoaktív'. Nem hinném, hogy az olvasók nagyobbik része ismerné a jelentését.
sajnos
Azért legalább néhány
Új hozzászólás