Az LSD volt az egyik legmeghatározóbb élménye az Apple komputer-gurujának
A világsajtó a héten a számítástechnika talán legnagyobb gurujának, Steve Jobsnak az emléke előtt tisztelgett. Az Apple boltok előtt kultikus gyásszertartásokra gyűlnek össze a hívei, a legrangosabb lapok publicistái elemezték, hogy vajon mi járulhatott hozzá Jobs hallatlan kreativitásához és sikeréhez. Kevesen fogalkoztak ugyanakkor azzal, hogy az Apple gadget-mágusa saját bevallása szerint sokat köszönhetett az LSD-élményeinek. A New York Times beszámolt arról, hogy az LSD egyike volt annak a két-három legfontosabb dolognak, amit az életében valaha csinált. Elmondta azt is, hogy egy csomó olyan dolog van vele kapcsolatban, amit azok, akiknek sohasem volt pszichedelikus élményük, soha nem érthetnek meg – még a saját felesége sem. Szerinte Bill Gates is “nyitottabb arc lenne, ha legalább egyszer tolt volna bélyeget”.
Természetesen nem ritka, hogy ismert személyiségek bevallják, hogy drogot fogyasztottak – többnyire bulváros botrányok keretében. A sajtó imádja a bűnbánó sztár toposzát, aki a drogfogyasztás ellenére lett sikeres – nem tud azonban mit kezdeni azokkal a történetekkel, amikor ismert és elismert, sikeres személyiségek coming outolnak azzal, hogy bizonyos tiltott szerek fogyasztása pozitív módon járult hozzá ahhoz a sikeres emberhez, akivé váltak. Nemrég beszámoltunk róla, hogy a legújabb tudományos kutatások szerint a pszichedelikus élmény hatásai akár igen hosszú távon is éreztetik hatásaikat. Amennyiben megfelelő a set és setting, inspirálhatnak és nyitottá tehetnek összefüggésekre, hozzájárulhatnak az emberi elme kreativitásához. Sokan attól tartanak, hogy amennyiben beismernék, hogy az illegális szerek fogyasztása nem kizárólag kóros vagy éppen bűnös cselekmény, és szociálisan sikeres emberek is fogyasztanak illegális drogokat, azzal rossz üzenetet küldenének a fiataloknak. De vajon ha a drogokkal kacérkodó fiatalok kizárólag az önpusztító életmódot folytató sztárokon keresztül ismerkedhetnek meg a drogfogyasztás mintázataival, és ezeket a szerepmodelleket követhetik, az vajon jó üzenet?
Sárosi Péter