Az alacsony kábítószer-fogyasztási arányt felmutató svéd gyakorlat rákfenéje a halálos túladagolások kiugróan magas száma. Dánia felismerte, hogy miként tud hatékonyan megküzdeni ezzel a problémával.
Pár hónappal ezelőtt beszámoltunk a skandináv ártalomcsökkentés sikereiről – egyrészt a dán fogyasztói szobák életmentő eredményeiről, másrészt a norvég droghasználók javaslata nyomán elindított heroinfenntartó program elindításáról. Az újonnan megjelent hírek alapján a dánok kitartanak a megkezdett út mellett, míg egy másik írás számot vet a szigorú svéd drogpolitika nemkívánatos következményeivel.
Kezdjük az utóbbi témával! Svédországban a kábítószereket kipróbálók száma jóval az európai átlag alatt van, ami önmagában örvendetes adat is lehetne, ha nem tudnánk, hogy mindennek ellenére az egymillió emberre eső halálos túladagolások száma majdnem az Uniós átlag kétszerese. Ráadásul az 1995-ös és a 2010-es adatokat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a halálos kábítószer-túladagolások száma majdnem megnégyszereződött, 70-ről 272-re emelkedett! Mindez nagyrészt a svéd drogpolitika zéró-tolerancia megközelítés nem kívánt mellékhatásának tudható be. Az csak az érem egyik oldala, hogy a szigorú gyakorlat mellett valóban alacsony a kábítószerek utcai forgalma, az itthon is áhított drogmentes társadalmat azonban ez a módszer sem tudja megvalósítani. Az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) adatai szerint a 15-16 éves korosztályban, egész Európában a svéd diákok próbálják ki a kannabiszt a legkisebb arányban, mindössze 9%-ban, miközben a másik oldal szélső értékeit nézve a szintén szigorú drogpolitikát folytató Franciaországban ugyanez az arány 39%, a liberálisabb Csehországban pedig 42%. A 18-25% érintettségű középmezőnyben található többet között Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és hazánk is. Az eredmények alapján nem csoda, hogy a svéd közvélemény támogatja a szigort: 10-ből 6 lakos szerint a legjobb stratégia a marihuána-dílerek és fogyasztók letartóztatása és bebörtönzése.
A Malmö Egyetem drogpolitikai kutatója, Björn Johnsson mégis úgy véli, hogy míg a svéd gyakorlat sokat fordít a prevencióra, addig jóval kevesebbet foglalkozik a problémás szerhasználókkal. Utalt arra, hogy Svédország vonakodik ártalomcsökkentő programokat bevezetni, a rehabilitáció helyett a kriminalizációra helyezi a hangsúlyt, ennek eredményeképp pedig kiugró a droghasználatból következő halálozások száma. Míg 1995 és 2010 között a svéd kábítószer-túladagolásos halálesetek száma megnégyszereződött, addig azokban az európai országokban, amelyek a HIV terjedésének megfékezése érdekében ártalomcsökkentő intézkedéseket vezettek be, a számok csökkenni kezdtek: Spanyolországban 698-ról 393-ra, Németországban 1565-ről 1237-re és Olaszországban 1195-ről 374-re.
Ted Goldberg, a Stockholm Egyetem nyugdíjazott szociális munkás professzorra szintén összefüggést lát a kriminalizáció és a halált okozó túladagolások magas száma között. „Ha droghasználat közben a társad túladagolja magát, akkor normális esetben azonnal értesíted a hatóságokat” – magyarázza Goldberg. Svédországban viszont „ha egy drogfüggő a mentőket hívja, akkor a rendőrök érkezésére is számíthat, amit a legkevésbé sem szeretne”. Emellett a droghasználó csoportok panaszkodnak, hogy a metadon fenntartó kezelésbe kerülés szabályai túl szigorúak, míg a tűcsereprogramok lefedettsége alacsony. Bár a déli Lundban és Malmőben már az 1980-as években elindultak a tűcsere programok, a parlament csak 2006-ban engedélyezte a többi régiónak is a hasonló programok bevezetését. Ennek is köszönhető, hogy máig is csak három svéd megye folytat tűcserét és még Stockholmban is csak tavaly áprilisban indult el a tűcsere. Mostanra már a zéró-toleranciát bevezető Svéd Nemzeti Egyesület a Drogmentes Társadalomért (RNS) vezetője, Per Johansson is elismeri, hogy túlzottan kevés figyelmet fordítanak a kábítószerfüggők legsérülékenyebb csoportjára.
Dániában siker a fogyasztói szoba
Svédország déli szomszédja egészen eltérő módon közelít a problémához. Dánia 2012. július 1-ével engedélyezte a fogyasztói szobák megnyitását, amelyekben az azt követő egy évben 135 esetben sikerült megelőzni a halállal végződő túladagolásokat. A három államilag támogatott fogyasztói szobából kettőt üzemeltető Rasmus Koberg Christiansen szerint a „belövőszobák” csupán egy valós problémára, a dán nyílt színtéri injektált droghasználatra reagálnak. „Egyik ország sem tudta megoldani a drogproblémát. Vannak országok, amelyek halálbüntetést szabnak ki kábítószer-használatért, de a probléma ugyanúgy létezik náluk is” – érvel Koberg. „Ez csupán annak a ténynek az elismerése, hogy vannak emberek, akiket jelenleg nem érünk el a rehabilitációs programokkal”. És őket sem lehet az utcán hagyni. A fogyasztói szobák ráadásul nem csak a drogfüggők legsérülékenyebb csoportjának nyújtanak segítséget, hanem csökkentik az utcán eldobált tűk számát és a tűk megosztásával a droghasználók között terjedő betegségeket is. A leglátványosabb eredményt mégis a túladagolások számának csökkenése mutatja, ami 2012-ben az elmúlt 19 év legalacsonyabb száma volt Dániában. A koppenhágai szobák hatékonyságán felbuzdulva a kormány tavaly augusztusban a program állami támogatása mellett döntött.
A siker annak is köszönhető, hogy rendőrök már csak a dílerekre koncentrálnak, de a fogyasztókat nem zaklatják és a fogyasztói szobákba se léphetnek be. A szolgáltatás emellett alacsonyküszöbű, úgyhogy egy regisztráció ellenében bármelyik fogyasztó igénybe veheti, hogy felügyelet mellett, steril eszközökkel adhassa be magának az általa hozott szert. Tévedés lenne azonban a fogyasztói szobákra egyfajta drogparadicsomként tekinteni. A kritikákra reagálva, melyek szerint a szobák kényelmessé tették a drogozást a látogatók számára, Koberg megjegyezte, hogy a belövőszoba az ilyen elképzelésekkel ellentétben egy nagyon is kemény környezet, ahova senki nem jár kedvtelésből, csakis szükségből – rajtuk pedig a rehabilitációs programok jelenleg nem tudnak segíteni, de a szobáknak köszönhetően nem kényszerülnek utcai fogyasztásra, szakértői szemek előtt lehetnek és további segítségért is fordulhatnak, amivel hosszútávon megszabadulhatnak függőségüktől.
Kardos Tamás
Drogriporter
2014.04.14.