Drogpolitika 2016: intézkedések számon kérhető célok és hozzárendelt források nélkül

2016. január 19.

A Magyar Közlöny december 29-i számában megjelent a Nemzeti Drogellenes Stratégia Szakpolitikai Programja, amely a 2016-os év végéig megvalósítandó fejlesztéseket és intézkedéseket tartalmazza. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a dokumentum a korábbi tervezetekhez képest komoly visszalépést jelent, súlyos hiányosságokat tartalmaz és tervezhetetlenné teszi a szakmai szervezetek számára a tevékenységeket.

A hiányosságok egyik része látszólag formai, hiszen hiányoznak a feladatok méréséhez szükséges indikátorok és a feladathoz rendelt források is. „A Nemzeti Drogellenes Stratégia megvalósítását célzó feladatok a későbbiekben jóváhagyandó szakpolitikai programok tervezési szintjén fognak véglegesedni a felelősök, a források és a határidők megjelölésével” – mondja ki a stratégia. A korábbi verziókkal szemben azonban a Szakpolitikai Program most életbe lépett formája nem rendel az egyes tevékenységekhez forrásokat, valamint a megvalósításukat mérő indikátorokat, a határidőknél pedig sokszor csak annyit olvashatunk, hogy „folyamatosan”, így kérdéses az egész dokumentum végrehajthatósága, értékelhetősége.

A hiányosságok másik oldala tartalmi: alapvető feladatok tűntek el a drogmegelőzésből, többek között a prevenciós programokhoz való hozzáférés támogatása a veszélyeztetett csoportok számára, az iskolai mentálhigiénés tevékenységek, illetve az iskolai szociális munka alkalmazása.

Talán ennél is komolyabb károkat szenvedett a kezelés-ellátás pont, ugyanis az ártalomcsökkentő szolgáltatások, köztük a tűcsere és a szubsztitúciós terápia teljes egészében kimaradt a cselekvési programból, holott ezek a beavatkozások részét képezik a Nemzeti Drogellenes Stratégiának is! A tervezet még előírta és behatóan részletezte ezek fontosságát és forrást is rendelt hozzájuk, a most elfogadott verzióban azonban ez már nem szerepel a programpontok között. Bővülést csak a kínálatcsökkentést célzó rendészeti fejlesztésben és az önkéntes drogteszt bevezetéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozásában találni, ezek azonban alkalmatlan eszközök mind a droghasználat megelőzésre, mind az ellátást érintő krízishelyzet kezelésére.

Súlyos felelőtlenség ez akkor, amikor az utóbbi 4 évben kétszeresére nőtt a Hepatitis C-vel fertőzött magyarországi intravénás szerhasználók aránya és évről-évre új HIV pozitív szerhasználókat szűrnek ki. Az ország két legnagyobb tűcsere szolgáltatója (Kék Pont, Drogprevenciós Alapítvány) politikai nyomásra megszüntette a szolgáltatását, ezért intravénás szerhasználók tömegei maradtak ellátás nélkül. A főváros egyes kerületeiben a helyzet kritikussá vált és járványveszély alakult ki. A TASZ arra kéri a kormányt, hogy konzultáljon az addiktológia területén dolgozó szakmai ernyőszervezetekkel azért, hogy a legégetőbb kihívásokra érdemi válaszokat nyújtó, indikátorokkal mérhető és a hozzárendelt forrásokat feltüntető, felelős Szakpolitikai Program szülessen!

A TASZ és az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ) részletes álláspontját a szakpolitikai programról ide kattintva olvashatja.