Szerb remények a gyógyászati marihuána engedélyezésére

2015. január 29.

Vendégszerzőnk a legfrissebb szerbiai fejleményekről számol be: váratlanul pozitív visszhangra talált egy aktivista csoport kezdeményezése a kannabisz gyógyászati célú engedélyezéséről, de a megvalósítás nem zökkenőmentes

Előjelek nélkül jelent meg a szabályozott gyógyászati marihuána alternatívája Szerbiában, ahol a közösség túlnyomó része támogatja a kenderalapú gyógyszereket. Az ígért tervezet még várat magára és később még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Tavaly szeptemberben igazán európainak érezhettük magunkat, hiszen egy héten belül rendezték meg a régóta várt melegfelvonulást, valamint az első nyilvános vitát és workshopot a kannabisz gyógyászati célú szabályozásáról. Egy jelenleg szélsőjobboldali kormányzat alatt álló, poszt-szocialista ország lakójaként nem vártam ilyen gyors eredményeket a szabadságjogainkkal kapcsolatban.

Szerbia sajnos nem a drogpolitikai aktivisták hadseregeinek országa és nincs kellő forrás a kannabisz szabályozására irányuló erőfeszítések támogatására. A helyzet elég hirtelen és gyorsan alakult át, amikor aktivisták egy kis csoportja úgy döntött, hogy beszél az egészségügyi miniszterrel a kannabisz gyógyászati célú fogyasztásának dekriminalizálásáról és pozitív választ kaptak. „Nem számítottunk az egészségügyi miniszter, Zlatibor Lonar támogatására – de szerencsére tisztában volt a kannabisz gyógyászati célú alkalmazhatóságával” – mesélte a párbeszéd kezdeményezője, Vladan Golubovic.

Az újságok, a TV- és rádiócsatornák egy héten belül a gyógyászati célú kannabisz szabályozásától voltak hangosak. Az ország sok szakértőjének meglepetésére az elképzelés nem talált komoly ellenvetésre – még a Szerb Ortodox Egyház sem érvelt ellene, pedig ő híres a tilalom támogatásáról.

Lonar miniszter nyilvánosan is támogatta az ötletet: „Minden, ami eredményeket hoz a kezelésben, az Egészségügyi Minisztérium támogatását élvezi, legyen az akár a marihuána. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kannabisz gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik.” A szerb kormány többi minisztere szokatlanul hallgatagnak bizonyult a nyilvános vita során.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkár kijelentette: „A miniszter bátran lépett az elképzelés nyilvános támogatásnak irányába, mert a törvénynek kell szolgálnia az embert és nem fordítva. Úgy gondolom, hogy nem lesz nagy visszhangja a legalizációnak.” Kétségtelenül bátorság kell egy olyan progresszív és politikailag kényes kezdeményezéshez, mint amilyen a szerbiai drogreform, hiszen a kormányhivatalnokok közül senki sem kívánta véleményezni a tárgyat.

Ráadásul az is kiderült, hogy a kannabisz szabályozás elgondolása többségi támogatást élvez. A legnagyobb napilap, a „Blic” rövid közvélemény-kutatása alapján a válaszadók többsége a Szerbiában „forradalmi drogpolitikai reformként” emlegetett álláspontra voksolt. Majdnem 11000 ember vett részt a felmérésben és az eredmény szerint 59,6% támogatja a kannabisz rekreációs célú legalizálását, míg 29,3% gondolja, hogy csupán gyógyászati célra kellene dekriminalizálni, illetve 9,8% véli úgy, hogy csak szigorú szabályozás mellett szabad engedélyezni. Ha összeadjuk a számokat, azt kapjuk, hogy a válaszadók 93,3%-a támogatja a kannabisz szabályozás valamilyen formáját.

A közelmúltban az ismert gyógyászati marihuána aktivista, Rick Simpson, a Phoenix Tears Alapítvány létrehozója szervezett nyilvános vitát „Kender Szerbiában – akkor és most” címmel. A vitán részt vett Robert J. Melamede PhD, a Colorado Egyetem biológia tanszékének egyetemi docense és a Cannabis Science elnök-vezérigazgatója, Paul Hornby PhD kutató, a Hedron Analytical Inc. elnöke, valamint szerb egészségügyi szakemberek és ügyvédek. A nyilvános vitát kiemelt figyelem kísérte. A várakozásokkal ellentétben a vita résztvevői többségében nem fiatal, rekreációs kannabiszfogyasztókból álltak össze, hanem szükséget szenvedő, aggódó szülőkből és családtagjaikból. Számos híresség is beszélt nyilvánosan a még illegálisan folytatott kannabiszterápiákon szerzett tapasztalatairól. A hihetetlenül élénk, hangos és érzelmekben gazdag párbeszéd több mint két órán át tartott. Betegek és betegjogi szervezetek a kannabisz gyógyászati alkalmazásának engedélyezését követelték személyes élettörténetekkel, letartóztatásokkal és bebörtönzésekkel illusztrálva, amiket kannabisz tartásáért vagy előállításáért foganatosítottak.

A szervezők nagyon optimistán így nyilatkoztak: „Ha a kormány is beleegyezik, akkor reálisnak tűnik, hogy novemberre kialakítjuk a törvényt, tavasszal engedélyezzük a kannabiszt gyógyászati célból és szeptemberben learatjuk az első kannabisz terményeinket!” A várakozás irreálisnak bizonyult: három hónap elteltével nem sok történt. A nyilvános vita folytatódik, leginkább a médiában. A beszámolók főleg más országok progresszív drogpolitikáira, a gyógyászati marihuána előnyeire, a kannabisz legalizáció pro és kontra érveire, illetve a betegek történeteire fókuszálnak. A diákok az ország számos tanszékén szerveznek nyilvános vitákat, de a Pszichoaktív Anyagok Törvénye érintetlen maradt. Ugyanazon a héten, amikor a vitát tartották, a szerb rendőrség büszkén közölte, hogy letartóztattak egy fiatalt néhány kannabisz mag miatt, mert a Pszichoaktív Anyagok Törvénye tiltja a pszichoaktív növény bármely részének tartását, a csúcstól a gyökérzetig. Nyilvánvalóan hosszú még az út a kannabisz gyógyászati célú alkalmazásának dekriminalizálásáig Szerbiában, de a vita elkezdődött és a betegjogi aktivizmus erőfeszítései alapvetően fogják meghatározni a feladat beteljesítését.

Mindent egybevetve úgy látszik, hogy a fű mindig zöldebb a kerítés túloldalán.

Jovana Arsenijević, Re Generation
Fordította: Kardos Tamás