"Egy jeruzsálemi kutató a kannabisz egyik vérnyomáscsökkentő komponensét szintetizálta, annak hallucinogén tulajdonságai nélkül" Forrás: Marihuána-összetevővel a magas vérnyomás ellen MTV1 Híradó 2006. június 21
Bejegyzések: június 2005
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program, Szakmai szervezetek a kábítószer ellen – Zuglóban 1500 érintet
A cikk szerzője szerint a drogfogyasztók a társadalom számára teljesen feleslegessé válnak. "Lehet hogy a statisztikák szerint kevesebben halnak meg kábítószer-fogyasztás, mint a legális alkohol vagy a dohányzás okozta betegségek következtében, ám a kábítószer-fogyasztók állapota mégis a legriasztóbb, hiszen semmilyen munkára nem alkalmasak, szinte élőhalottak", írja Tóth Kovács Krisztina. Írják meg Önök is véleményüket a szerkesztőnek!
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 15 Teaház helyett roncsoló drog
Idézetek a cikkből. "Jó buli manapság már szinte elképzelhetetlen drog nélkül. Hol vannak már a régi ötórai teaházak, amikor a fiúk felkérték a lányokat a táncra, majd kéz a kézben sétáltak egyet a nyáresti melegben? A legtöbb házibuliban már nemcsak alkohollal kínálják a vendégeket, de illik elszívni egy jó kis spanglit is. Nem kötelező csak éppen a vagányság egyik ismérve főképp a tizenéves korosztály körében." "A szer például erősen roncsolja a spermiumok állagát, csakúgy mint a tüdőt és a pénztárcát. " "Egy drogos dolgozó kevésbé hatékonyan végzi munkáját, kevesebb hasznot hajt önmagának, ami szintén hiányként jelentkezik. Ha munkája nincs, akkor könnyen a bűnözés eszközeivel próbál pénzt szerezni, amivel ugyancsak felbecsülhetetlen károkat okoz úgy önmagának mint a társadalomnak. " és így tovább. Írjon olvasói levelet!
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005.június 15 Teaház helyett roncsoló drog (idézetek)
"Jó buli manapság már szinte elképzelhetetlen drog nélkül. Hol vannak már a régi ötórai teaházak, amikor a fiúk felkérték a lányokat a táncra, majd kéz a kézben sétáltak egyet a nyáresti melegben? A legtöbb házibuliban már nemcsak alkohollal kínálják a vendégeket, de illik elszívni egy jó kis spanglit is. Nem kötelező csak éppen a vagányság egyik ismérve főképp a tizenéves korosztály körében.
…
komoly konfliktusok.
A szer például erősen roncsolja a spermiumok állagát, csakúgy mint a tüdőt és a pénztárcát. Arról hogy ez utóbbit valójában mennyire, csak tőlünk nyugatabbra készült felmérés. Nálunk kizárólag a közvetlen költségek ismertek, ezek is csak hozzávetőlegesen. Ide tartoznak az ellátás, az utazás, a gyógyszerek költségei.
A valódi, pénzben nem kifejezhető kiadások hosszabb távon jelentkeznek. Ha a fiatalember kimarad az iskolából, szociális helyzete is más lesz, mintha diplomával a zsebében kezdene önálló életet. A családban komoly konfliktusok keletkeznek, és ezek az ellentétek sokszor csak pszichológus segítségével oldódnak, ami szintén pénzbe kerül.
Károk és hiányok
Egy drogos dolgozó kevésbé hatékonyan végzi munkáját, kevesebb hasznot hajt önmagának, ami szintén hiányként jelentkezik. Ha munkája nincs, akkor könnyen a bűnözés eszközeivel próbál pénzt szerezni, amivel ugyancsak felbecsülhetetlen károkat okoz úgy önmagának mint a társadalomnak. Ma Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés büntetendő bűncselekmény. A razziák során a hatóság sokszor „csak” fogyasztókkal találkozik. Az ő esetükben nem alkalmazzák a törvény teljes szigorát, hanem lehetőséget biztosítanak arra, hogy gyógyító, vagy felvilágosító-prevenciós szolgáltatásban vegyenek részt, s mentesüljenek a büntetés alól.
Elterelés 48 ezerért
A gyógyító vagy nevelő intézkedések célja az, hogy az illegális kábítószer-élvezőt ne szigeteljék el a társadalomtól, hanem hozzáértő szakemberek segítségével, életvezetési tanácsadással a megfelelő útra „tereljék”. De mennyibe is kerül az elterelés? Egy alkalom kettőezer forintba, de az illetőnek tizenkét alkalommal hat hónapon keresztül kell együttműködnie a szakemberrel, ami negyvennyolcezer forintot jelent. Ezt az Ifjúsági és Sportminisztérium finanszírozza.
…
A gyógyítás és gondozás a társadalombiztosítás által finanszírozott tevékenység. Az ezt végző egészségügyi intézményeknek szerződésük van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.
Azok az alkalmi vagy rendszeres szerhasználók, akiknél függőség nem igazolható, és pszichés állapotuk más kezelést nem tesz indokolttá, megelőző felvilágosító szolgáltatásban részesülnek. E mögött a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet áll, amelynek nagyon is szükségszerű fenntartása évente több százmillió forintba kerül az államnak. "
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005.június 15 Teaház helyett roncsoló drog (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség!
Berniczky Edit Teaház helyett roncsoló drog című cikkében (Helyi Téma, 2005.június 15) több olyan állítást megfogalmazott a marihuánával és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatban, melyek a tudományos tények ismeretében nem állják meg a helyüket. A szerző cikkében tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. Nyílván a szerző is butaságnak tartaná ha így írnék az alkoholról és az alkoholfogyasztóról: A bor zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt, rosszullétet és hányingert, légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést, légzésbénulást vagy keringési zavarból eredően halált okoz. A bor fogyasztójára másnaposság jellemző melytől kötözködővé, agresszívvá válik, gyakran verekszik és más erőszakos cselekedeteket követ el. A bor fogyasztója alkoholistává válik. A bor pszichikai és testi függést okoz, az elvonási tünetek kezdeti rosszulléttel, idegességgel, komoly nyugtalansággal, zavartsággal, remegéssel és izzadással kezdődnek, később görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk következnek, ezt váltja fel az esetek 10%-ában halálos kimenetelű delirium tremens. A bor súlyosan károsítja az emésztőrendszert, a keringési rendszert, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer működését, alvási zavarokat májzsugort, irreverzibilis agykárosodást, az emlékezetműködés tartós zavarát, epilepsziás rohamokat komoly koordinációs zavarokat és impotenciát okoz. A bor fogyasztójánál gyakoriak az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. A bor fogyasztójának kezelését a mi zsebünkből finanszírozzák.
Erre a szerző valószínűleg ezt válaszolná, hogy ezek a tünetek csak az idült alkoholistákra jellemzőek, a bort fogyasztók többsége egyáltalán nem ilyen. Szeretném felhívni rá a figyelmét, hogy a drogfogyasztókra sincs értelme általánosítani a hajléktalan heroinfüggő sztereotípiáját.
Az Ön által említett marihuána jelentős mennyiségben fogyasztva időlegesen valóban gátolhatja a spermiumok mozgását, valóban károsíthatja a tüdőt és költséges lehet. A marihuána-fogyasztók többsége ugyanakkor egyszeri kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó (1). A rendszeres marihuána-fogyasztók a kutatási eredmények fényében nem végzik „kevésbé hatékonyan a munkájukat” (2), a főiskolán nem tanulnak rosszabbul, a középiskolában nem a marihuána-használat miatt teljesítenek rosszul (3). Még az intenzív marihuána-használat sem „terheli meg annyira a pénztárcát” hogy az bűnözéshez vezetne (4). A tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (5). A cikkben megemlíti a razziákat, ahol a rendőrség „csak” fogyasztókkal találkozik. A rendőrségi adatok alapján a Társaság a Szabadságjogokért számítása szerint az elmúlt hónapokban hat razzia során összesen 199 ember ellen indítottak eljárást, az akciók során igénybe vett szakértői vizsgálatok költsége meghaladhatja a 14 millió forintot.
Ezt a mi zsebünkből finanszírozták. Anélkül, hogy bizonyítottan csökkentették volna a drogproblémát, vagy akár egyetlen dílert is elfogtak volna. Ennyi pénzből több prevenciós és ártalomcsökkentő szolgáltatást is lehetne hónapokon keresztül finanszírozni. Sajnos ezek a szolgáltatások állandó anyagi problémákkal küzdenek. Jelenleg Magyarországon nagyságrendekkel többet költünk a drogfogyasztók eredménytelen és kártékony üldözésére mint megelőzésre, ártalomcsökkentésre és terápiára.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(3) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(4) Gordon E. Kenney, Meta-Analysis of Adolescent Crime and Substance Use, 1981-1995.
(5) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
A TASZ kritizálja az ENSZ drogpolitikáját
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyilatkozata a kábítószerellenes világnap alkalmából.
Tűcserélést igazoló kártyát kapnak a budapesti intravénás drogfogyasztók
A budapesti tűcsere-programok és Budapesti Rendőrfőkapitányság együttműködési megállapodása alapján pár hete az intravénás drogfogyasztók egy tűcserélést igazoló kártyával rendelkezhetnek.
Prevenció uniós pénzből
Június 9-én az Ernst Múzeumban rendezett konferencián a drogprevencióval és ártalomcsökkentéssel foglalkozó magyarországi civil szervezetek beszámoltak arról, hogy mire költötték az EU PHARE pályázatán nyert pénzt.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság az orvosi marihuána ellen
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn 6:3 arányban azt a döntést hozta, hogy a szövetségi kábítószerellenes hatóságok törvényesen üldözhetik azokat a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embereket, akik fájdalmaik és hányingerük csillapítására marihuánát szívnak. Még abban a 11 államban is, ahol a helyi törvények lehetővé teszik a gyógyászati marihuána-használatot.