Sam Sullivan, Mayor of Vancouver speaks about drug addiction as a management issue at the DPA Conference, New Orleans.
Bejegyzések: február 2007
2C-B
A Ecstasynál négyszer erősebb, „gyilkos erejű tabletta”, vagy a jövő afrodiziákuma? Tudományos tények vagy csak a szokásos drogháborús hisztériakeltés? Nyomába eredtünk a napokban megjelent „Nexus” hírek rémének.
Speed és kokain orvosi felírásra
A kanadai vancouver polgármestere úttörő javaslattal állt elő a problémás droghasználat visszaszorítására.
Fűvel a fájdalom ellen?
Egy amerikai kutatás szerint a kannabisz-szívás jelentősen csökkenti a HIV fertőzéssel járó neuropatikus fájdalmakat.
Ecstasy és agykárosodás – van rá bizonyíték?
A TASZ munkatársa egy az Ecstasy-ról szóló könyv szerzőjével folytatott vitát az Addiktológia folyóiratban.
TASZ-Sajtóközlemény
A Fővárosi Bíróság helybenhagyta a TASZ által képviselt Juhász Péter önfeljelentő, a Kendermag Egyesület szóvivőjének ügyében született első fokú ítéletet.
Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak – Ajánló
A "Múlt-kor történelmi portál" cikke a kannabisz történetéről, jó kis archív filmekkel. "Brit kutatók 5000 évvel ezelőtt használ gyógyszerek titkát keresve utaztak Egyiptomba, majd hazatérve izgalmas felvetéssel álltak elő: cannabis-származékokat használt az ókori orvostudomány. Az új kutatás eredményei mellett a vadkender évezredes történetének is utánanéztünk." Múlt-kor történelmi portál Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak 2007. február 6.
2 Zsiráf 2007. január 10. A kábítószerek és a vallás
„Az Újszövetségben több helyen szerepel a "farmakeusz" görög szó, amely kifejezetten kábítószer-készítőt, és kábítószerekkel élő személyt jelent.” „A Jelenések könyvének 19. fejezetében a 20-21. versszakában Isten a bűnöket a következő sorrendbe állítja: a kezeik csinálmányaitól való megtérése, a gonosz szellemek és bálványok imádása, utána a gyilkosságok, a kábítószerezés, azután a paráználkodás és a lopás.” „Az itt idézett Igék szerint a Biblia a drogfogyasztásra elsősorban nem (szenvedély) betegségként gondol, hanem nagyon súlyos bűnként. E bűnnek hátterében sötét és gonosz erőket feltételez. A Bibliában az okkultizmus iránti érdeklődés összekapcsolódik a kábítószerek fogyasztásával.” írja a cikk. Válaszként elküldtük Sárosi Péter egy korábban született, de még meg nem jelent értekezését a témáról. Jó olvasást, izgalmas téma!
2 Zsiráf 2007. január 10. A kábítószerek és a vallás (idézetek)
A cikk egy része elérhető online.
A következő néhány hónapban a drog témaköréhez való hozzáállását próbálom meg bemutatni. Először néhány idézet segítségével bemutatom a drog megjelenését a Bibliában, majd a drogfogyasztás okaira fogok rátérni, végül bemutatok néhány Magyarországon tevékenykedő egyházi szervezetet, amelyek a drogprevenció mind három szintjén nyújtanak segítséget a drogbetegeknek.
Először II. János Pál pápától idéznék, amely az egyház szerepét mutatja be a drog-prevencióban: „A Krisztus követésére elszánt ember kötelessége, hogy elvigye az örömhírt a szegényeknek (Lk 4,18-19), minden szegénynek, megkülönböztetés nélkül. A kábítószerfüggő ember a szeretet szegénye, mert nem tudja tisztelni önmagát és az életet. Rossz képet alakított ki magáról és a társadalomról. Pedig az ember képtelen szeretet nélkül élni. Magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszíti az élete, ha szeretetet nem kap, szeretetet nem talál, nem vehet benne részt, és nem sajátíthatja el a szeretetet ".
Új Ember- Katolikus Hetilap. 2006.03.05 LXII. évf. 10. (3003.)
A kábítószer-fogyasztást azonban az Egyház szigorúan elítéli (erre a következő részben bővebben ki fogok térni). „…eltekintve a szigorúan gyógyászati indikációtól, a kábítószer-fogyasztás súlyos bűn. Természetesen minden esetben meg kell vizsgálni az egyén személyes felelősségének mértékét, hogy a bűn esetleges súlyosságáról beszélni lehessen".
Új Ember- Katolikus Hetilap. 2006.03.05 LXIJ. évf. 10. (3003.)
Drog a Bibliában
Az első drog, amely a Bibliában szerepel az alkohol. Az Ószövetségben több helyen szerepel az alkohol és különböző képpen írnak róla: egyszer úgy írnak róla, mint gyönyört keltő, azonban kívülről nézve undort és elutasítást kelthető drog; máskor pedig mint a vigasztalás egyik forrásáról, vagy mint gyógyhatású dologról. Egyéb kevésbé ismert drogok, hallucinációkat okozó növények is megjelennek a Bibliában, mint például a mandragóra.
Az Újszövetségben több helyen szerepel a "farmakeusz" görög szó, amely kifejezetten kábítószer-készítőt, és kábítószerekkel élő személyt jelent. A "farmakeusz" szó az Újszövetségben először Pál apostolnak a Galáciabeliekhez írt levélében olvasható:
"A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek. "
5. rész 19-20. versszak
A drog
A Jelenések könyvének 19. fejezetében a 20-21. versszakában Isten a bűnöket a következő sorrendbe állítja: a kezeik csinálmányaitól való megtérése, a gonosz szellemek és bálványok imádása, utána a gyilkosságok, a kábítószerezés, azután a paráználkodás és a lopás.
"A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és utálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak1, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál."
Jelenések könyve: 21, 8.
"Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok2, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot."
Jelenések könyve: 22:14-15.
Az itt idézett Igék szerint a Biblia a drogfogyasztásra elsősorban nem (szenvedély) betegségként gondol, hanem nagyon súlyos bűnként. E bűnnek hátterében sötét és gonosz erőket feltételez. A Bibliában az okkultizmus iránti érdeklődés összekapcsolódik a kábítószerek fogyasztásával. Azonban hozzá kell tenni, hogy a keresztény hit számára is igazi kihívás a kábítószer rabságában élőkön való segítés. A karitatív tevékenységek a kereszténységgel egy időben jelentek meg. A hívőknek keresniük kell azt az életmódot, amelyben a szeretet a legtökéletesebb formában megvalósulhat. Ennek egyik legkeresztényibb formája a szeretetszolgálat, a karitatív-szociális elkötelezettség, másokkal való törődés.
1,2 Itt a bűbájos" szó helyén szerepel a görögben a farmakeusz.
2 Zsiráf 2007. január 10. A kábítószerek és a vallás
2 Zsiráf 2007. január 10. A kábítószerek és a vallás (A Drogriporter levele, 2007. február 6.)
Tisztelt Szerkesztőség,
A 2 Zsiráf 2007. január 10.-i „a kábítószerek és a vallás” című cikkében azt írják, hogy a Bibliában szerepel a „kábítószerezés” és az Írás ezt súlyos bűnként ítéli el. A „farmakeosz” szó értelmezésével kapcsolatban ajánlom szíves figyelmükbe Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetőjének írását.
Sárosi Péter: Egy hibás Biblia-értelmezés margójára
A 2 zsiráf cikke megpróbálja bebizonyítani, hogy a Bibliában szerepelnek konkrét utalások a kábítószer-használat bűnként való elítélésére. Érvelésének középpontjában a farmakeusz (φαρμακεύς) kifejezés áll, amelyet „kábítószeresnek” fordít. Ezt az értelmezést a szó görög gyökeréből (φάρμακον) vezeti le, amely szerinte megfelel a modern kábítószer szavunk jelentésének, legalábbis az idézett szöveghelyeken. Először is, a farmakeusz szót nem lehet kábítószeresként fordítani – ez ugyanis teljesen kiragadja a szót a szövegkörnyezetből, a modern szóhasználat pedig egyáltalán nem felel meg az ókori görög nyelv szóhasználatának. Bizonyos értelemben a farmakeusz valóban olyan személyt jelöl, aki tudatmódosító szerek használatával foglalkozik – azonban ennek a használatnak a mibenléte és funkciója az, ami alapvetően megkülönbözteti a modern értelemben vett droghasználótól. A „kábítószeres” olyan droghasználóra utal, aki saját tudatállapotát, hangulatait, teljesítményét, szociális interakcióit stb. befolyásolja a tudatmódosító szer fogyasztásával. A cikk célja is az, hogy bebizonyítsa: a farmakeusz szó szereplése azt bizonyítja, hogy már a Biblia is bűnként ítéli el a tudatmódosító szerek fogyasztását, azaz azt a tevékenységet, amelyet a köznyelv „kábítószerezésként” ismer. Ez a felfogás abból indul ki, hogy a tudatmódosító szerek puszta használata is abúzusnak, visszaélésnek, tehát bűnnek számít, függetlenül a használt szertől vagy a használat módjától. Az Újtestamentum görög szövegének szóhasználata azonban minden bizonnyal távol áll egy ilyen típusú értelmezéstől.
Először is, a farmakon szó nem feleltethető meg egyértelműen a magyar kábítószer szónak. A „kábítószer” alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, egy modern szó, amely olyan tudatmódosító anyagot jelöl, amely szerepel az ENSZ kábítószer-listáin. A „kábítószeres” a modern magyar köznyelvben azon drogok fogyasztóira utal (erősen stigmatizáló módon), akik az ENSZ kábítószerlistáján szereplő tudatmódosító szereket használják. (A legális tudatmódosító szereket használókat a magyar nyelv nem illeti ezzel a kifejezéssel.) Ez az éles, nyelvi szinten jelentkező megkülönböztetés a magyar nyelv sajátja: az angol nyelvben például ez a megkülönböztetés nincsen jelen, a drug szó egyaránt jelöli az illegális és legális tudatmódosítókat is. Ez a magyar köznyelvben élő jelentésárnyalat minden bizonnyal hiányzik az Írásból. Nem valószínű ugyanis, hogy az Újtestamentum megkülönböztette egymástól a ma legális és illegális tudatmódosító szerek használatát – majdnem 2000 évvel azelőtt, hogy az ENSZ (valószínűleg nem éppen isteni sugallatra) kibocsátotta a kábítószernek minősülő anyagok jegyzékét.
A „kábítószeres” szót azért is tartom alapvetően elhibázottnak, mivel egy jogi szakkifejezésből kreált pejoratív, stigmatizáló jelző, amely azt sugallja, hogy egyrészt a kábítószer tudományosan igazolható módon különbözik az egyéb, legálisan kapható tudatmódosító szerektől (holott tudjuk, hogy a megkülönböztetés politikai és jogi, nem pedig a hatásmechanizmusok tudományosan igazolt különbözőségéből fakad), másrészt pedig semmilyen különbséget nem hajlandó tenni az illegális droghasználat nem problémás és problémás formái között. A alkalmi marihuána-fogyasztó ugyanazon kategóriába kerül, mint a naponta autókat feltörő heroinfüggő. Olyan, mintha a mintaszerű családi életet élő mértékletes borivót és a családját verő részegest egyaránt az „alkoholista” szóval illetnénk, és mindkettőt azonos súlyú bűnként ítélnénk meg.
Tudjuk, hogy a Biblia egyáltalán nem ítéli el a mértékletes alkoholfogyasztást, sőt, több helyen még helyeslően is beszél róla (maga Jézus is fogyasztott alkoholt). Nincs ez másként az egyházatyák (pl. Aranyszájú János vagy Ágoston) műveiben sem. Amit a Biblia egyértelműen elítél, az a részegeskedés, és nem az alkoholfogyasztás per se (pl. Efezusiakhoz írott levelében Pál a részegeskedést tiltja és a μεθύσω azaz lerészegedni igét használja). Nincs okunk feltételezni, hogy másként ítélte volna meg az egyéb drogok mértékletes, alkalomszerű használatát. A Biblia nem tartalmaz semmilyen utalást arra, hogy egyes tudatmódosító szerek használata minőségileg vagy erkölcsileg más kategóriát képezne – itt tehát saját ismereteinkre és értelmezésünkre vagyunk utalva. Nem lehet kijelenteni, hogy a Biblia elvetette volna a ma kábítószernek minősülő anyagok használatát, míg elfogadta volna az alkohol fogyasztását – ilyen szöveghely nem létezik. Ettől függetlenül hívő emberek megfogalmazhatnak ilyen véleményt, azonban nem hivatkozhatnak arra, hogy ez a vélemény közvetlenül levezethető a Bibliából, illetve nem alakíthatják át ennek az értelmezésüknek megfelelően a Biblia fordítását.
De még ha el is fogadnánk, hogy a farmakon szó jelentése megfeleltethető a modern kábítószer szó jelentésének, akkor sem állná meg a helyét a farmakeusz kábítószeresként való fordítása. A Thayer-féle görög nyelvi lexikon szerint a farmakeusz „1. az, aki mágikus orvosságokat készít” (one who prepares magical remedies). A farmakeusz tehát nem azt a személyt jelöli, aki rekreációs célból tudatmódosító szereket fogyaszt – hanem olyan személyt, aki előállít bizonyos szereket abból a célból, hogy mások tudatát vagy akár fizikai egészségét befolyásolja vele. Ha mindenáron ragaszkodni akarunk is a farmakeusz egy olyan értelmezéséhez, amely magában foglalja a modern kábítószer-jelenség vízióját is, akkor sokkal inkább az illegális laborokban drogokat előállító személyeket vagy magukat a droggal kereskedő dílereket kellene értenünk alatta, mintsem a farmakon rekreációs célú használóit, vagy a farmakeusztól bódító szereket vásárló és azokat fogyasztó személyeket.
A farmakeusz jelentése ráadásul egyáltalán nem feltétlenül kötődik tudatmódosító anyagokhoz, Thayler egy második jelentést is megemlít: varázsló (sorcerer). Míg a modern droghasználat túlnyomó többségében profán, rekreációs célokat szolgál, és nem feltétlenül függ az egyén spiritualista vagy materialista világnézetétől, addig a farmakeuszhoz jellegzetesen kapcsolódik egy okkult jelentéstartalom is, a természetfeletti erőkkel való kapcsolatkeresés bizonyos evilági haszonszerzés céljából. A görög nyelvű Biblia (Szeptuaginta), a Vulgata és a Biblia nemzeti nyelvű fordításainak szövegében a farmakeusz jellegzetesen ebben az értelemben szerepel (Exd 7:11; Jer 27:9; Dán 2:2 stb.), az asztrológus, a mágus és hasonló szavak szinonímájaként vagy analogóiájaként. A platóni dialógusokban magát Szókratészt is gyakran nevezik farmakeusznak – holott Szókratész híres volt arról, hogy sosem vesztette el a kontrollt saját tudata felett, és távol állt tőle a részegeskedés vagy a varázslás. Szókratész a szavakkal folytatott „mágiát”, hogy hallgatóságát befolyásolja. Szókratész elítéli ugyanakkor az írást, mint olyan farmakont, amely megrontja az embert. A farmakeusz kábítószeresként való fordítása erősen megcsonkítja és eltorzítja tehát a szó eredeti, gazdag jelentését, amelyhez sokkal közelebb áll a „méregkeverő” vagy „varázsló” szó használata, a szövegkörnyezettől függően.
A klasszikus görög irodalomból tudjuk, hogy az ókori Athénban a farmakosz szónak volt még egy jelentése: bűnbak. A bűnbakra a közösség rituális úton áthelyezte az általa elkövetett bűnök súlyát, hogy úgymond „megtévessze” az isteni igazságszolgáltatást, hogy az valami mást vagy valaki mást sújtson az elkövetett bűnökért, ne a közösséget magát. Az éles politikai feszültségektől övezett kábítószer-jelenség a modern korban kísértetiesen hasonló funkciót tölt be: ahelyett, hogy a közösség azokat a társadalmi feszültségeket, gazdasági egyenlőtlenségeket és etnikai diszkriminációt kezelné, amelyek a problémás droghasználat fő okai, inkább a társadalmi lét peremére szorult problémás droghasználókból képez bűnbakokat, akiket a szegénységért, a bűnözésért vagy a betegségekért felelőssé tesz. Azt gondolom, hogy ez a bűnbakképzési folyamat nemcsak ésszerűtlen, hanem teljesen keresztényietlen is. Ahelyett, hogy bibliai szöveghelyeket keresnénk a droghasználók további stigmatizációjának elmélyítésére, inkább a kiutat kell keresnünk az egyének és közösségek számára. Jézus sosem töltötte az idejét azzal, hogy megbélyegezze vagy ostorozza a bűnösöket – tudta, hogy ezzel ellenkező hatást érne el. Inkább leült a bűnösök asztalához, együtt étkezett velük, elvitte az Ige fáklyáját a legsötétebb bűnbarlangba is, hogy kiutat mutasson azoknak, akik eltévedtek a sötétben.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. További információrét keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Lapjukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu