Hollandiában az 1928-as ún. Ópiumtörvény 1976-os módosítása a drogok két fajtáját különbözteti meg: „könnyűdrogok” (kannabisz és származékai) illetve „keménydrogok” (minden egyéb illegális anyag). A törvényhozók szerint az első kategória „elfogadható kockázatot” jelent a társadalomra, míg a második csoport „elfogadhatatlan kockázatot.” A személyes használatra történő birtoklást elkövető személyek büntetőjogi felelősségrevonását a hatóságok nem tekintik prioritásnak, […]
Eurodrog
A drogfogyasztás és drogkereskedelem büntetőjogi fenyegetettsége az EU tagállamaiban (EUtablazat)
A tűcsere programok jogi szabályozása az Európai Unió egyes tagállamaiban (Tucsere Eu tablazat)
Forrás: European Legal Database on Drugs
A kannabisz birtoklása személyes használatra (táblázat)
Forrás: Possession of cannabis for personal use, European Legal Database on Drugs, EMCDDA
Írország
A drogokat az 1977-es ír drogtörvény öt osztályra osztotta fel a társadalomra való vélelmezett hasznossága alapján (a kannabisz, meszkalin, ópium és LSD az első, a kokain, morfium és heroin a második osztályban található). A törvény nem bünteti a fogyasztást, ugyanakkor az engedély nélküli birtoklást 1 évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy pénzbüntetéssel szankcionálja. Külön kategóriát képez […]
Lengyelország
Az 1997-es lengyel drogtörvény az ellenőrzött anyagoknak a nemzetközi szerződésekben (1961, 1971, 1988) található felsorolását és szerkezetét követi (narkotikumok, pszichotróp anyagok, prekurzorok). A droghasználat mint olyan nem szerepel a törvényben, egy 2000-ben hatályba lépett törvénymódosítás értelmében azonban az illegális drogok mindenféle birtoklása bűncselekménynek számít. A csekélyebb jelentőségű, személyes használatra történő birtoklás esetében a […]
Lettország
Lettország posztszovjet drogjogi szabályozása 1999-ben lépett hatályba az új büntetőtörvénykönyvel együtt. A jogszabályok az ellenőrzött anyagok 4 kategóriáját különböztetik meg: I. különösen veszélyes pszichotrópikus anyagok orvosi felhasználás nélkül II. nagyon veszélyes, orvosilag is használt pszichotróp anyagok III. veszélyes pszichotróp anyagok IV. prekurzor (drog előállítására alkalmas) anyagok Az ellenőrzött anyagok csekély mennyiségű, engedély nélküli […]
Litvánia
Az 1998-as drogjogi szabályozás az ellenőrzött anyagok három kategóriáját hozta létre: orvosi célra nem használt növények és pszichotrópikus anyagok orvosi célra használható, különösen ártalmas növények és pszichotrópikus anyagok orvosi célra használható, ártalmas növények és pszichotrópikus anyagok Az illegális drogok csekély mennyiségben történő birtoklása a 2003-as új büntetőtörvénykönyv szerint szabálysértésnek számít, amelyet többnyire pénzbüntetéssel […]
Luxemburg
Az ellenőrzött anyagok listáját nagyhercegi rendeletek szabályozzák Luxemburgban. Egy 2001-es törvény minden a listán szereplő anyag engedély nélküli birtoklását bűncselekménynek nyilvánította. Az illegális drogok két csoportját különbözteti meg: A) minden ellenőrzött anyag a kannabiszon kívül B) kannabisz és származékai A kannabiszon kívül jelenleg minden drog birtoklója 8-tól 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy 250-2500 […]
Málta
A máltai dorgszabályozás egy 1939 óta hatályban lévő jogszabályon alapszik, mely az ellenőrzött anyagoknak két fajtáját ismeri: A) gyógyászati értékkel nem rendelkező anyagok B) gyógyászati értékkel is rendelkező anyagok Az illegális drogok fogyasztása önmagában nem bűncselekmény, kivéve az ópium fogyasztását. A birtoklás bűncselekménynek számít, ennek két fajtáját különböztetik meg: 1, egyszerű birtoklás (személyes […]
Nagy-Britannia
Az 1971-es brit drogtörvény az ellenőrzött anyagok három kategóriáját különbözteti meg: A) Legveszélyesebb (pl. heroin, kokain, halucinogének, metadon) B) Veszélyes (pl. amfetamin, kannabisz, barbiturátok, kodein) C) Kevésbé veszélyes (pl. anabolikus szteroidok) Az egyes kategóriákhoz tartozó drogok különféle büntetőgi megítélés alá esnek. A C) kategóriába tartozó drogok személyes használatra történő birtoklásáért nem indítanak büntetőeljárást, […]
Németország
Jogszabályi háttér Az 1982-ben hatályba lépett, azóta többször módosított német drogtörvény (Betäubungsmittelgesetz) már megfogalmazta az emberi egészség védelmét, mint a szabályozás egyik fő célját. A törvény az alábbi fő témaköröket fedi le: 1. a tiltott narkotikumok összefoglaló listája; 2. egyes anyagok előállítására, kereskedelmére vonatkozó szabályok (engedélyezés); 3. narkotikumok orvosi receptre történő felírása; 4. bűntettek és […]
Norvégia
Bár Norvégia nem az EU tagja, de rendszerint részt vesz az európai szintű drogpolitikai fórumokon és felmérésekben is. Az ellenőrzött anyagok listáját hivatalosan a király terjeszti be az országos közegészségügyi hivatalnak, a lista gyakorlatilag a nemzetközi egyezményekben szereplő narkotikumokat és pszichotróp anyagokat tartalmazza, veszélyesség szerinti kategóriák nélkül. Az 1984-es drogtörvény szerint az illegális drogok […]