A nyugati bankok a nemzetközi illegális drogkereskedelem fő haszonélvezői – vigyázat, ez nem összeesküvés-elmélet!
Hallottál már Mark Zuckerbergről? Igen, az a krapek aki vagyonokat keresett a Facebook-al. És "El Chapo" Guzman neve ismerősen cseng? Nem? Pedig ő nagyjából ugyanannyit keres egy évben, mint a Facebook – csak éppen nem fizet adót. Ő ugyanis a Sinaloa bűnszervezet irányítója, a világ jelenlegi legnagyobb bűnszervezetének a feje. A RAND Corporation becslése szerint a mexikói drogkartelek körülbelül 6,6 milliárd dollárt zsebelnek be az USA-ba irányuló illegális drogkereskedelemből, ennek akár 40-60%-át a Sinaloa. Guzman "cége" tehát évente több mint 3 milliárd dollárnyi bevételt termel – a Facebook éves bevétele 3,7 milliárd körül van. Nem semmi, ugye?
El Chapo Guzman – nem is tűnik olyan veszélyesnek?
Hogy is jön össze ez a pénz? Egyszerű, lássuk például a kokaint. Kolumbiában vagy Peruban egy kiló kokaint kb. 2000 dollárért vásárolnak fel a kartelek a földművesektől. Ugyanennek a mennyiségnek az ára Mexikóban már 10 ezer dollár, majd miután átcsempészték az USA határán, már 30 ezer dollár. Miután grammonként kicsomagolják és az utcai terjesztő eladja a fogyasztónak, ennek a bizonyos kilónak az ára már 100 ezer dollárra emelkedik! Ötvenszer annyiért adják tehát el a nagyvárosok utcáin, mint amennyiért a koka-termesztő parasztoktól megvásárolták.
Hogyan dobják át a cuccot a határon?
Hová megy ez a töménytelen mennyiségű pénz? Hiszen fekete likvid pénzről van szó, méghozzá olyan mennyiségben, amelyet csak úgy nem lehet a legális piacon elkölteni észrevétlenül, először fehérre kell mosni. Mielőtt még bárki azt hinné, hogy a kartelek a pénzt a latin-amerikai gazdaságba forgatnák vissza, ki kell ábrándítanunk. Két kolumbiai kutató megvizsgálta a drogpénzek útját, és azt találta, hogy a kolumbiai kokainból származó pénzbevételeknek csupán 2,6%-a (7,8 milliárd USD) marad az országban – míg 97,4%-át (292,2 mrd USD) a fejlett országok bankjai mossák fehérre és ott fektetik be a bűnszervezetek!
"Ez a sztori arról, hogy ki is zsebeli be a pénzt a kolumbiai kokainért jól szemlélteti azt az aránytalan terhet, amit az olyan termelői országok, mint Kolumbia viselnek a drogtilalom következtében," jelentette ki a Guardian-nek Alejandro Gaviria, az egyik kutató. "A kolumbiai társadalom számára gyakorlatilag szinte nulla gazdasági előnnyel jár a drogkereskedelem, míg a fogyasztói országokban a nagy bűnszervezetek hatalmas profitra tesznek szert, és átfolyatják azt a bankokon, amelyeknek nem kell olyan szigorú szabályok szerint működniuk, mint a kolumbiai bankoknak."
A TASZ díjnyertes kampányfilmje arra próbál rámutatni, hogy a jelenlegi drogpolitikai rendszer a drogbáróknak kedvez
A hatóságok csak a jéghegy csúcsát látják, a legtöbbször csak a kis- vagy középterjesztőkig tudnak eljutni. A teljes képet nem láthatjuk, de néhány nyilvánosságra került ügy megdöbbentő pillanatképet mutat arról, milyen elképesztően nagy bizniszről is beszélünk itt. A DEA 22 hónapos vizsgálata nyomán például kiderült, hogy a drogpénzek tisztára mosásában az USA egyik legnagyobb bankja, a Wells Fargo tulajdonában álló Wachovia is vastagon érintett. A pénzintézet különböző számláira összesen 378,4 milliárd dollárt utaltak Mexikóból anélkül, hogy a bank pénzmosás elleni vizsgálatot alkalmazott volna és ezek a pénzek az egyre megalapozottabbá váló feltételezések szerint kábítószer kereskedelemből származtak.
Antonio-Maria Costa, az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának volt igazgatója 2010-ben egyenesen azt nyilatkozta, hogy bizonyítékok állnak rendelkezésére arról, hogy a gazdasági válság következtében a nemzetközi bankrendszer nem lett volna képes talpon maradni anélkül a gyors likvid cash injekció nélkül, amit az illegális drogkereskedelemből pumpáltak belé!
Bár ezeket a szervezeteket kartelnek hívjuk – valójában nem hasonlítanak kartelekhez a szó eredeti értelmében. Valójában egy bonyolult szociális hálót alkotnak, amely egyaránt épül az erőszakra és a know-how-ra, és számos csápot ereszt a legális üzleti világba illetve a politikába. Senki sem tudja, pontosan hány ember dolgozik a Sinaloának. Egyesek tízezrekre, mások pár százra teszik ezt a számot – a különbség oka valószínűleg abban rejlik, hogy a Sinaloa nagyon sok "külsőssel" dolgozik, akik nem tekintik magukat a bűnszervezet tagjának, csupán üzletet kötnek vele. Maga Guzmán még a hadnagyaival is ritkán találkozik személyesen és folyamatosan fegyveres őrökkel veszi körül magát.
Bár a Sinaloa nem fizet legális adót, de jelentős pénzeket fordít a hatóságok korrumpálására. Mikor az amerikai drogellenes ügynökség, a DEA megkérdezte 50 alkalmazottját, mi a legfőbb tényező egy illegális drogüzlet irányításában, a legtöbben a korrupciót említették. Mikor 2010-ben bíróság elé állítottak egy korábbi rendőrt, a bíró megkérdezte tőle, hogy a drogkartelek a rendőröket is lefizették-e. "Mindegyiket," hangzott a válasz. Amikor a 90-es években Guzmánt lecsukták, egy ideig luxuskörülményeket vásárolt magának a Puente Grande maxbiztonságú fegyintézetben, majd 3 millió dollárt fizetett azért, hogy megszökhessen a mosandó ruhák közé rejtőzve.
A drogkereskedők számára a megvesztegetés a legnagyobb kiadások közé tartozik: 2008-ban Mexikó drogellenes főhivatalnokát, Noe Ramirezt azzal vádolták meg, hogy 450 ezer dollár vesztegetési pénzt fogadott el havonta! Genaro García Luna, Mexikó közbiztonsági minisztere úgy becsülte, hogy a kartelek évente 1 milliárd dollárt fordítanak korrupcióra. Nem csak hivatalnokokat és rendőröket fizetnek le, hanem az ún. solymokat is – olyan civileket, akik 100 dollárt kapnak havonta azért, hogy tartsák nyitva a szemüket és jelentsék, ha a határ közelében a hatóságok bármi szokatlant tesznek. "Vannak olyan városok Mexikóban, ahol gyakorlatilag minden taxisofőr fizetést kap ezért," jelentette ki Michael Braun volt DEA ügynök. "Mindenhol van fülük és szemük."
2004-ben az USA-ban 138 korrupciós esetben indult büntetőeljárás – különösen a határőrség és a vámőrség tagjai körében. Ehhez paradox módon hozzájárult a határok őrizetének megerősítése is, hiszen a megnövekedett alkalmazott-felvétel következtében a bűnszervezetek jobban be tudták építeni a saját embereiket.
A drogháború kapcsán megölt emberek számának alakulása Mexikóban
Amikor a korrupció nem válik be, akkor jön az erőszak. Mexikóban 50 ezer áldozatot követelt a drogellenes háború 2006 óta. Az egyik legerőszakosabb szervezet az USA által kiképzett majd átállt drogellenes kommandósokból alakult Zéták, akik egy ízben például 49 megcsonkított holttestet dobtak ki egy autópályára Monterrey közelében. Míg a Zéták gyakran YouTube videókban hirdetik gyilkosságaikat, a Sinaloa kevésbé látványosan öl.
Hajrá, akkor tehát még szigorúbb szabályokra és még több rendőri fellpésre lenne szükség, következtethet az olvasó. De valójában nem ez a megoldás. Az, hogy a szervezett bűnözés ilyen hatalmas profitokra tehet szert a drogpénzekből, elsősorban nem másnak köszönhető, mint a drogtilalomnak magának! Hiszen egy legálisan szabályozott piacon nem lenne lehetőség ilyen adómentes pénzjövedelmekre. A mexikói kartelek maguk is azért lehettek ilyen sikerek, mert korábban az amerikaiak leszámoltak elődjeikkel, a kolumbiai bűnszervezetekkel – és átvehették a kokainpiac irányítását. Maga Guzmán egy ízben köszönetét fejezte ki az amerikai kormánynak, amiért fenntartja a drogtilalmat, máskülönben sosem vált volna a világ egyik leggazdagabb emberévé! Ha velük leszámolnának, akkor újabb bűnszervezetek állnának a helyükre. A kereslet ugyanis megmaradna, akárcsak a profit ígérete.
Péter Sárosi