Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
A kormány felkérésére 2026 augusztusának végén civil szakértőként készítettünk egy javaslatcsomagot a budapesti nyílt színi droghasználat társadalmi és közegészségügyi kárainak csökkentésére. A cél: minél több marginalizált szerhasználó bevonása az ellátórendszerbe. Ezt most teljes terjedelmében közöljük alább.
Több nő állítja, hogy a Szigeten valaki pszichoaktív szert csempészett az italába, a rendőrség nyomozást indított. A konkrét ügy kimenetelétől függetlenül érdemes megnézni, mit mond a nemzetközi szakirodalom az ilyen esetek gyakoriságáról és bizonyítékairól.
A frissen megválasztott új kolumbiai elnök visszahozná a keménykezű drogpolitikát, a koka-ültetvények légi permetezésével együtt – de ez a politika a múltban már többszörösen kudarcot vallott. Olvasd el az elemzést a Drogriporteren!
A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakemberei nyílt levelet küldtek a romló fővárosi közbiztonsággal kapcsolatban megszólaló polgármestereknek, amelyekben azt kérik: ne csak a rendészettel, hanem a szakmával egyeztetve dolgozzanak ki megoldási javaslatokat.
„Komoly drogszigorítást lengetett be Hegedűs Zsolt” – írta meg a sajtó a minap. A valóságban nincs szó szigorításról, csupán egy automatikusan a háttérben futó mechanizmus továbbviteléről, ami a dizájner drogok tiltólistára vételét szolgálja. De vajon mennyire eredményes a jelenlegi tiltás?
A varázsgomba olyan gombafajok gyűjtőneve, amelyek pszichoaktív hatóanyagokat, elsősorban pszilocibint és pszilocint tartalmaznak – a Drogriporter Tudástár szócikke.
Az elmúlt 16 évben a drogpolitika rendészeti kérdéssé fokozódott le, miközben leépült a megelőzés, ellátás és ártalomcsökkentés. Nem lenne szerencsés, ha most a kriminalizálás helyett a medikalizálás csapdájába esnénk, és a droghasználatot kizárólag pszichiátriai problémává tennénk.
A trauma kétféle módon is börtönbe zárhatja az elmét.
Egyrészt úgy, ha nem is tudatosodik. Az egyén a jelen benyomásaira olyan reakciókat ad, amelyek valójában a múltra adott reakciók: bizonyos helyzetekben, ahol ez nem indokolt, túlreagál, lefagy, menekül vagy támad.
Mintha ugyanazt a dallamot próbálná újra és újra lejátszani a lemezjátszó beakadt tűje, de nem jut előrébb. Az egyén úgy kapálózik a múlt hálójában, mint a pók csapdájába esett légy – mint egy láthatatlan bábjátékos által mozgatott báb.
De van egy másik mód is, ahogy a trauma fogságba ejthet. És ez sem kevésbé...
Nem arról van szó, hogy az azonos neműek közötti kapcsolat és a droghasználat ugyanaz a jelenség lenne. Nyilvánvalóan nem azok. Sokkal érdekesebb azonban, hogy a szélsőjobboldali politikai kommunikáció milyen feltűnően hasonló retorikai eszközökkel beszél róluk.
7 dolog, ami hasonló a szélsőjobboldal homofób és drogellenes narratíváiban
Nem arról van szó, hogy az azonos neműek közötti kapcsolat és a droghasználat ugyanaz a jelenség lenne. Nyilvánvalóan nem azok. Sokkal érdekesebb azonban, hogy a szélsőjobboldali politikai kommunikáció milyen feltűnően hasonló retorikai eszközökkel beszél róluk.
1. A „gyermekek védelmére” való hivatkozás
Mindkét téma esetében próbálják átkeretezni a vitát, mint ami nem az érintett felnőtt emberek jogairól és szükségleteiről szól, hanem arról, hogy állítólag a puszta létezésük is fenyegetést jelent a...
