Hírek és filmek a drogháború frontvonalából
AZ UTCAI DROGHASZNÁLAT NÖVEKVŐ PROBLÉMA VÁROSAINKBAN
A megosztott tű-, és fecskendő-használat a intravénás droghasználók között olyan fertőzésekhez vezet mint a HIV és az Hepatitis C. A használat után az utcákon eldobált tűk ellenérzéseket váltanak ki a helyi lakosság körében. A megoldás azonban nem a rendőrség kezében van - a szerhasználók előállítása nem csökkenti a drogfogyasztók számát, hanem arra készteti őket, hogy még veszélyesebb körülmények között injektáljanak és minél előbb eldobálják a fecskendőket. A kábítószerek elleni küzdelem régi módszerei nem működnek. Ez egy olyan kampány, mely új megoldások keresésére szólít - hogy teret kapjon a változás.
Amennyiben olyan szobákat hozunk létre, melyekben a kábítószerfogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között fogyaszthatják a szereket - azzal a túladagolások, ferzőtések kockázatai jelentősen csökkenthetőek, ráadásul a drogszemét is eltűnik utcáinkról. A Room for Change kampány célja, hogy ezt a pragmatikus megközelítést népszerűsítse a drog probléma kapcsán - kérjük görgessen lefelé további részletekérta problémákról és valódi megoldásokért, melyek már számos városban bizonyították hatékonyásgukat világszerte. Ha egyetért azzal, hogy a büntetés nem valódi megoldás, kérjük írja alá petíciónkat!
(Ez az oldal a kampány 2015-ös állapotát mutatja)
Utcai drogfogyasztás – Az intravénás droghasználók gyakran a társadalom peremén élnek: nincs munkájuk, lakásuk vagy családjuk. Idejük nagy részét az utcán töltik, drogokat keresve, melyeket aztán jellemzően sötét sikátorokban és kapualjakban fogyasztanak el, nem higénikus körülmények között. Ez feszültségekhez vezet a környéken élőkkel. Megosztják a fecskendőiket és tűiket, melyeket gyakran a helyszínen el is dobnak, hogy elkerüljék a rendőrségi letartóztatást.
Fertőzések – Minden harmadik HIV fertőzés, mely a szub-szaharai régión kívül következik be, a megosztott fecskendőhasználattal hozható összefüggésbe. Egy kevésbé ismert vírus, a Hepatitis C, ennél is fertőzőbb, és még gyorsabban terjed az intravénás droghasználók, mint bármely más társadalmi csoport körében. Ezen vírusok által fertőzöttek kezelésésének költségei jóval magasabbak, mint a drogfogyasztói szobák kialakításának, fenntartásának és steril fecskendők és eszközök elérhetővé tételének finanszírozása.Fotó: Ben art core
Új HIV-járványok Európában – Hosszú ideig a HIV fertőzöttek száma a drogfogyasztók körében Európa letöbb államában alacsony maradt. Ez a helyzet most változóban van, mindenekelőtt a gazdasági válság következményeként. A közegészségügyi és szociális szolgáltatások gyakran az első áldozatai a pénzügyi megszorító intézkedéseknek. Az olyan városok mint Athén, Bukarest vagy Szófia intravénás droghasználói körében HIV járványok törtek ki az utóbbi években. Más városok példáin keresztül ráadásul tudjuk, hogy a fertőzések nem állnak meg a szerhasználóknál, a védekezés nélküli szex által tovább terjednek a társadalom más rétegeire is.
Új pszichoaktív anyagok – 2009 óta az új szintetikus drogok korábban soha nem tapasztalt hulláma árasztotta el Európát. Ezek a drogok, melyeket gyakran nevez legális drogoknak vagy dizájner drogoknak a média, nem szerepelnek az illegális szereket tartalmazó listákon, viszont azok hatását utánozzák. Egyes városokban, mint Budapest vagy Bukarest, sok ezer szerhasználó kezdte ezeket az anyagokat intravénásan fogyasztani. Míg azonban a heroinból naponta legfeljebb 3-4 alkalommal, addig az új pszichoaktív szerekből napi 10-15 alkalommal is szúrnak fogyasztóik - ezzel jelentősen növelve a kapcsolódó fertőzések kockázatát.
Drogszemét – A járókelők naponta találkoznak használt tűkkel és fecskendőkkel, poharakkal és más kábítószer fogyasztással kapcsalatos hulladékokkal a városok azon részeiben, ahol az emberek az utcán használják a drogokat. S noha továbbra sincs olyan bizonyított eset, amikor valaki utcán eldobott tűtől vagy fecskendőtől fertőződött volna meg, a drogszemét gyakran félemet, haragot, undort és frusztrációt vált ki a lakosok körében.
A BŰNTETÉS NEM MEGOLDÁS
Hiába őrizné több rendőr az utcákat és állítana elő több embert drogfogyasztás miatt, ettől nem csökkenne a drogfogyasztás vagy az utcai drogszemét. Ellenkezőleg, a rendőrségtől való félelem arra készteti az kábítószer használókat, hogy minél előbb megszabaduljanak tűiktől. Bizonyított, hogy a tiszta tűhöz való hozzáférés korlátozása nem eredményez kevesebb utcai drogfogyasztást, viszont az injektáló eszközök megosztására készteti az embereket, ez pedig további fertőzéseket okoz. A túlzsúfolt börtönök az intravénás droghasználat és az ezzel járó fertőzések melegágyai.
A DROGPROBLÉMA CSÖKKENTÉSÉNEK MEGOLDÁSA NÉGY PILLÉRBEN
Prevenció – azok számára, akik még nem használtak drogokat vagy még csak kísérleteznek velük, bizonyíték-alapú felvilágosítást kell nyújtanunk az iskolákban, a családban és a szórakozóhelyeken!
Kezelés – azon droghasználók számára, akik szeretnének leállni, tanácsadást, detoxikációt, terápiás közösségeket és társadalmi reintegrációs programokat kell biztosítanunk.
Ártalomcsökkentés – az aktívan injektáló droghasználók számára steril injektáló felszerelést és biztonságos környezetet kell biztosítanunk, ahol mások zavarása, fertõzésveszély és halálos túladagolás kockázata nélkül fogyaszthatnak drogokat. Ezeknek a programoknak más szolgáltatások belépési pontjaiként kell szolgálniuk!
Rendészet – A közösségeink védelme érdekében a rendõrségnek meg kell õriznie a nyilvános helyek biztonságát úgy, hogy a droghasználókat a drogfogyasztói szobákba irányítja.
Ezt nevezzük négypilléres megközelítésnek. Minden városnak létre kell hoznia a saját, ezen a négy pilléren alapuló drogstratégiáját, drogkoordinátorokat kell kineveznie és megfelelõ költségvetési forrásokat kell elérhetővé tennie e stratégiák végrehajtásához. Azok a városok, melyek bevezették ezt a megközelítést, jelentõs sikereket értek el az utcai drogfogyasztás és az ezzel járó ártalmak csökkentésében. Az elsõ városok, melyek ezzel a megközelítéssel kísérleteztek, svájciak voltak, ahol az elsõ drogfogyasztói szobákat 1986-ban nyitották meg. Számos másik város követte ezt a példát, például Hollandiában, Németországban, Spanyolországban, Ausztráliában, Kanadában, Dániában, Luxemburgban és Norvégiában. 2013-ban Athénban nyitottak drogfogyasztói szobát és rövidesen Párizsban és Lisszabonban nyílnak újabbak. Jelenleg több mint 100 drogfogyasztói szoba mûködik ezekben az országokban. Miközben a droghasználat arányát egyáltalán nem emelik meg, már most sok életet mentettek meg. Egyetlen haláleset sem történt ezekben a helyiségekben.
Egyre több város ismeri fel, hogy a droghasználók büntetése csak további problémákat szül, de ha biztonságos és higiénikus környezetet hozunk létre, melyet egészségügyi és szociális szakértõk felügyelnek, csökkenthetjük a túladagolásokat, az utcai droghasználatot és annak kellemetlen velejáróit, a drogszemetet és a fertõzéseket. Továbbá ezek a szobák ahhoz is hozzájárulnak, hogy a drogfüggõk kezelésbe kerüljenek!
DROGFOGYASZTÓI SZOBÁK
A biztonságos fogyasztói szoba nem luxus, hanem olyan befektetés, ami nem csak a droghasználók, de a teljes közösség hasznára válik! Azokban a városokban, ahol a drogfogyasztói szobákat bevezették
A nyilvános droghasználat visszaszorult: A droghasználók már nem fogyasztanak a sötét sikátorokban és parkokban, hanem a felügyelt szobákban;
A fertõzések aránya lecsökkent: A droghasználók steril felszerelést használnak és nem osztják meg a tűt;
Több fogyasztó lépett kezelésbe: A drogfüggõk motiváltabbak és beléphetnek a kezelõprogramokba, így többen hagynak fel a drogfogyasztással;
Lecsökkent a drogszemét: A drogszemetet veszélyes hulladékként biztonságosan elkülönítik a drogfogyasztói szobákban és egyetlen tû sem kerül ki az utcákra;
A túladagolásos halálesetek száma lecsökkent: Ha valaki túladagolja magát a szobában, az egészségügyi szakértõk azonnal közbe tudnak avatkozni.
MEGOLDÁSOK
RÉSZTVEVŐ VÁROSOK
Nyolc város civil szervezetei vesznek részt ebben a kampányban: Athén, Belgrád, Pozsony, Bucharest, Budapest, Portó, Szófia és Varsó.
ATHÉN
Görögország azon országok egyike, melyeket a leginkább érintett a gazdasági válság Európában. Az OKANA (Nemzeti Drogmegelõzési Szervezet) szerint a fiatalok romló életminősége és kilátásai miatt az injektáló droghasználat meredeken emelkedett. A hivatalos becslések 25.000 körülire teszik az utcai droghasználók számát, akik közül legtöbben Athénban élnek. A Görög Droghasználó Szövetség azonban legalább 30.000-re teszi ezt a számot csak Athénban azoknak a körében, akik soha nem léptek kapcsolatba a hivatalos szolgáltatókkal, és akiknek a létezése emiatt nincs nyilvántartva. A politikusok sokáig azt hitték, hogy razziákkal és bebörtönzésekkel megszüntethetik a drogproblémát, miközben a kezelésekhez, a tiszta tûkhöz és fecskendõkhöz való hozzáférhetõség jóval elmaradt a legtöbb nyugat-európai városok mutatóitól. Ennek következtében az emberek gyakran osztották meg a tûket, ami Hepatitis C és HIV fertõzésekhez vezetett. 2006 és 2011 között összesen 9 HIV esetet regisztráltak a drogfogyasztók között, míg 2011-ben ez a szám 256-ra nőtt!
Amikor a HIV járvány megjelent az országban, a döntéshozók fokozatosan felismerték a megközelítés sürgõs megváltoztatásának igényét: a kormány több pénzt fektetett az alapvetõ ártalomcsökkentõ gyakorlatba (utcai munka, gyorsteszt, gyors kapcsolatfelvétel a kezelést nyújtó kórházi fertõzési osztályokkal), de a járvány még hatékonyabb stratégiákat követelt. Sokkal több tiszta tût osztottak és sokkal többen kerültek egészségügyi kezelõintézetekbe; ám egyetlen menhelyet sem alakítottak ki a hajléktalan droghasználók számára és a szubtitúciós kezelésekbe kerülés várakozási ideje sem csökkent. Az ártalomcsökkentést az ópiát szubtitúciós kezelést szolgáltatók bevonásával is meg lehetett volna erõsíteni, akik önkéntes munkát ajánlottak, de szolgáltatásaikat rendre elutasították. Ebben a nehéz idõszakban a kormány helyett a civil szervezetek diadalmaskodtak az ügyben – a kulcsszereplõkre nyomást gyakorolva, kezdeményezéseikkel tájékoztatták az utcákon lévõ embereket és fenntartások nélkül elkötelezték magukat egy humánusabb és egészségesebb világ mellett. Fotó: Ben art core
2013-ban az OKANA megnyitotta Athén elsõ drogfogyasztói szobáját, ahol az utca helyett biztonságos környezetben injektálással havonta droghasználók százai kerülhették el a fertõzésveszélyt. A járványt mára sikerült megállítani, de még mindig sok a tennivaló. Sajnos jogi problémákra hivatkozva bezárták a drogfogyasztói szobát és az embereknek továbbra is éveket kell várnia a kezelésbe kerülésre. A civil szervezetek több prevencióért, kezelésért és ártalomcsökkentésért küzdenek, és hogy csökkenjen a stigma, a kiközösítés, a kriminalizáció és a büntetés! A görögországi kampányunk partnere a Görög Droghasználó Szövetség. Ha szeretnél többet megtudni a görögországi helyzetrõl, nézd meg a Görög Droghasználó Szövetséggel készített filmünket a Drogriporten.
BELGRÁD
Belgrád számos heroin csempész útvonal találkozásánál fekszik. Jelentős intravénás droghasználó populációval rendelkezik, akik közül sokan a marginalizálódott Roma kisebbséghez tartoznak. A szerhasználók jelentős része extrém szegénységben él, szegregálódva a társadalomtól. Az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap támogatásának köszönhetően számos ártalomcsökkentő szolgáltatás, mint a fertőzések megakadályozását segítő tűcsere programok létesültek az évezred első évtizedében Szerbiában. A drogfogyasztók közti HIV fertőzések száma ezidáig alacsony maradt a városban, viszont az ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz való hozzáférés távolról sem megfelelő - a kapcsolódó kockázatokat jól jelzi a Hepatitis C fertőzések magas száma.
A szolgáltatók azon reménye, hogy az ártalomcsökkentő programok tovább bővülhetnek, füstbe ment: az ország ugyanis nem jogosult többé pénzre a HIV elleni harcot támogató Globális Alapból, az utolsó pályázatok pedig idén járnak el. A drogfogyyasztókat segítő programok ezért bizonytalan jövő elé néznek - némelyek közülük óhatatlanul megszűnésre vannak ítélve. Sem a nemzeti kormány, sem a belgrádi helyi önkormányzat nem biztosít számukra megfelelő pénzügyi támogatást az utcai drogfogyasztás ártalmainak mérséklésére. Kérjük támogassa a helyi civil szervezetek küzdelmét, és kérje a döntéshozókat, hogy cselekedjenek! Nézd meg a Szerbiáról készített filmünket itt!
POZSONY
Pozsonyban a (Szlovákiában Pervitin néven ismert) metamfetamin intravénás használata jelentősen nőtt az utóbbi években. A szert használók jelentős százaléka a roma kisebbség tagjai közül kerül ki - a társadalom margóján élnek, rossz a hozzáférésük az egészségügyi szolgáltatáshoz. A város egyes részein az utcai drogfogyasztás a helyi lakosok aggodalmának forrása. A drogokkal élők gyakran injektálják magukat lépcsőházakban és bokrokban, megosztva a tűket és fecskendőket. Tízből négy intravénás droghasználó Hepatitis C vírussal fertőzött. Photo: Ester Erdelyi Photography - Source: Wikipedia
A drogtörvények szigorúak és a szerhasználók gyakran nem merik felkeresni a szociális szolgáltatásokat, mivel tartanak a rendőrségtől. Van néhány szervezet, amely megelőző, kezelő és ártalomcsökkentő szolgáltatásokat nyújt, de a városvezetés nem támogatja őket pénzügyileg és nincs városi drogstratégia a problémák kezelésére. A szlovák kormány most mérlegeli a drogfogasztás dekriminalizálását - úgy tűnik lehetőség nyílhat a változásra. Kérjük támogassa a helyi civil szervezeteket, egy a megelőzésen, a kezelésen és az ártalomcsökkentésen alapuló drogpolitikáért folytatott küzdelmükben! Írja alá petíciónkat! Photo: Ester Erdelyi Photography - Source: Wikipedia Szlovákiai kampánypartnerünk az Odyseus. Tudjon meg többet a szlovák helyzetről, nézze meg a Drogriporter az Odyseussal közösen készített filmjét.
BUKAREST
Hosszú évekig a HIV fertõzés nagyon ritka volt a bukaresti intravénás fogyasztók körében. Ez a helyzet drámaian megváltozott az elmúlt években: a 2007-ben négy HIV fertõzést regisztráltak, 2014. december 31-ig számuk 801-re nõtt. Miért? Részben az új pszichoaktív szerek fogyasztásának emelkedése vezetett az injektált droghasználat gyors növekedésévhez: míg a heroin használói napi 4-5 alkalommal injektálnak, addig egy stimulánst használó 10-15-ször. Ugyanebben az idõszakban drámaian visszaesett a tiszta tûkhöz és fecskendõkhöz való hozzáférés, ezért a fogyasztók gyakrabban osztották meg a felszereléseiket, ez pedig új fertõzésekhez vezetett.
Romániában mûködnek ártalomcsökkentõ programok, melyek célja az injektáló felszerelés megosztásának, ezáltal a véren keresztüli fertõzések megelõzése. Ezek a programok egyúttal segítenek, hogy a fogyasztók detoxikálásba és rehabilitációba kerüljenek. A legtöbb ilyen programot a Globális Alap támogatta, de miután az ország belépett az EU-ba, ez a pénz nem állt többé rendelkezésre. Se a nemzeti kormány, se a városi tanács nem biztosított pénzt az ártalomcsökkentõ programok fenntartására, úgyhogy a szolgáltatásokat vissza kellett vágni.
2010 óta az ártalomcsökkentés támogatása ingadozik, ami lehetõvé teszi a szolgáltatóknak a további mûködést, de nagy találékonyságot igényel az EU-s források lehívása, mivel azokat többnyire más célokra írják ki. Annak ellenére, hogy az ártalomcsökkentés hatékonyságát széles körben elismerik és a döntéshozók is felismerték, a pozitív nyilatkozatokat nem követi pénzügyi kötelezettségvállalás. Ez a helyzet esetenként a szolgáltatások felfüggesztését eredményezi, ahogy az 2013 júliusában is történt, amikor a programok ideiglenes bezárásával szembesülve közös tüntetésbe kezdtek a civil szervezetek és az injektáló droghasználók, hogy felhívják a figyelmet az ártalomcsökkentés válságos helyzetére.
Számos droghasználó él az utcákon, illetve télen a városi csatornarendszerben a föld alatt, ahol nincs ivóvíz és higiénikus környezet. A drogszemét és a rendzavarás rendszeresen problémát okoz a szomszédoknak. A civil szervezetek most azért lobbiznak, hogy drogfogyasztói szobák nyíljanak, ahol az emberek orvosi felügyelet mellett adhatják be a magukkal hozott drogot higiénikus környezetben, szemetelés és mások zavarása nélkül. Bukarestnek egy négy pilléres drogstratégiára van szüksége és támogatást kell nyújtania a prevencióra, a kezelésre, az ártalomcsökkentésre, valamint ki kell képeznie a rendõröket, hogy együttműködjenek ezekkel a szolgáltatásokkal. Kérjük, támogasd a petíciónkat! A romániai kampányunk partnere Román Ártalomcsökkentő Hálózat, nézze meg a velük készített filmünket!
BUDAPEST
2009 óta alapvetõ változás állt be a budapesti drogpiacon: a heroin használata majdnem nullára csökkent, miközben ezrek kezdték el intravénásan használni az új pszichoaktív anyagokat. Ezeket a Kínában és Indiában gyártott pörgetőszereket gyakrabban, napi 10-15-ször injektálják. Marginalizált droghasználók ezrei, többségükben romák, élnek a szegénynegyedekben, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül, akik leginkább sötét sikátorokban, parkokban és elhagyatott házakban injektálnak. Az eldobált tûk komoly közegészségügyi aggodalomra adnak okot, a megosztott eszközök ugyanis fertõzéshez vezetnek. 2011 és 2014 között majdnem megduplázódott a Hepatitis C fertőzések aránya az injektáló droghasználók körében.
Sajnos a helyi döntéshozók nem ismerték fel a probléma igazi okát, ehelyett a tûcsere programokat hibáztatták a megnövekedett utcai droghasználat miatt. Ennek eredményeképp tavaly két programnak is be kellett zárnia. A megoldás nem az egészségügyi szolgáltató szervezetek bezárása lenne, akik segítséget próbálnak nyújtani az embereknek. Ahelyett, hogy az utcán injektálják magukat, tiszta és biztonságos környezetet kellene létrehozni a droghasználók számára, ahol nem zavarnak másokat. Budapestnek prevención, kezelésen, ártalomcsökkentésen és rendészeten alapuló drogstratégiára, drogkoordinátorra és drogköltségvetésre van szüksége. Kérjük, segíts a drogpolitikánk megváltoztatásában és írd alá a petíciónkat! Ha szeretnél többet megtudni a magyarországi helyzetrõl, nézd meg a Drogriporter filmjét.
SZÓFIA
Több ezer intravénás droghasználó él Szófiában, sokan közülük szegénységben a város peremén. Jelentős hányaduk a társadalom marginalizálódott csoportjaihoz tartozik, például Romák. Az ő életüket tovább nehezíti a nagy munkanélküliség és hajléktalanság. Sok az utcai szerhasználó, akik veszélyes környezetben korlátozott steril tű és fecskendő hozzáférés mellett fogyasztják a drogokat - a gyógyszertárak gyakran nem hajlandóak kiszolgálni a droghasználókat és mindössze egy olyan szervezet van, amely steril eszközökkel látja el őket. Az utcai droghasználat és a drogszemét konfliktusokat szít a hely lakossággal, miközben a szenzációhajhász médiabeszámolók rendőrségi razziákat eredményeznek.
Bulgáriában van érvényben az Európai Unió egyik legszigorúbb drogtörvénye. A nyolcmillió lakosú országban évi 800 embert börtönöznek be droggal kapcsolatos ügyek miatt. A börtönök nem jelentenek megoldást arra, hogy az embereket távol tartsák a kábítószerektől. A börtönhatóságok becslése szerint, több mint 20 százaléka a börtönpopulációnak kábítószerfüggő - ráadásul sokuknál csak a rácsok mögött alakul ki a problémás szerhasználat. A rendőrségi letartóztatástól való félelem még kockázatosabb fogyasztási magatartásokra ösztönzi a drogfogyasztókat. Például arra, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak használt tűiktől.
Aggasztó trendek mutatkoznak a droghasználók körében terjedő fertőzések terén. Az új HIV fertőzöttek száma a 2004-es 74 esetről 2012-re 157-re növekedett, míg a Hepatitis C fertőzöttek száma 70 százalékkal nőtt. A HIV és a Hepatitis C elleni védekezés költségei sokkal alacsonyabbak, mint az HIV-el fertőzött emberek kezelésének költségei. Szófiának nincs drogstratégiája, a város nem biztosít forrásokat megelőzésre, kezelésre és ártalomcsökkentésre. Kérjük segítse munkánkat azzal, hogy felszólítja a döntéshozókat: vegyék figyelembe a professzinális ártalomcsökkentők érveit és hozzanak olyan döntéseket, amelyek hatékonyan segítik a drogokkal kapcsolatos ártalmak visszaszorítását. Írja alá petíciónkat itt! Bolgár kampánypartnerünk a Kezdeményezés az Egészségért Alapítvány. Tudjon meg többet a bolgár helyzetről, nézze meg a Drogriporter a Kezdeményezés az Egészségért Alapítvánnyal közösen készített filmjét.
VARSÓ
Becslések szerint 15.000 intravénás droghasználó él Lengyelországban. Varsóban elegendő helyettesítő gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, így a legtöbb olyan fogyasztó aki nem jut hozzá megfelelő kezeléshez, más lengyel nagyvárosokban koncentrálódik például, Katovicében és Gdanskban.
Sokan közülük, nem biztonságos helyeken adják be maguknak a heroint, ahol a megosztott tű és fecskendő használat növeli a túladagolás, HIV és Hepatitis C fertőzések veszélyét. Varsó egyes részein konfliktusban állnak a drogfogyasztók és a helyi lakosok, az eldobott tűk és más drogszemét miatt. A lengyel drogtörvények szigorúak és sok fiatal kerül bíróság elé csekély droggal kapcsolatos vétségek miatt. A növekvő számban börtönbe kerülő fogyasztók ellenére nem csökkent a drogfogyasztás. Az igazi megoldás az lenne, ha a függőket kkezelnék, illetve csökkentenék a droggal kapcsolatos halálesetek és fertőzések számát, mint a tűcsere programok.
A heroinfüggőség kezelhető gyógyszeres helyettesítő kezeléssel, mint amilyen a receptre felírható metadon és buprenorfin. Sajnos a heroin használóknak csak egy kis része fér hozzá ilyen kezelésekhez, illetve steril tűkhöz és fecskendőkhöz. A professzinális ártalomcsökkentő szervezetek szerint új jogi keretre, illetve komplex dogambulanciák létrehozására lenne szükség. Olyan helységek létrehozását szeretnék elérni, ahol a szerhasználók nem csak steril, ellenőrzött körülmények között adhatnák be maguknak a drogokat, de ahol motiválhatnák őket az életük megváltoztatására és a társadalomba történő reintegrációra. Kérjük cselekedjen és írja alá petíciónkat egy biztonságosabb Varsóért - egy városért, mely valódi megoldásokat támogat, nem a büntetést! Lengyel kampánypartnerünk a Lengyel Drogpolitikai Hálózat. Tudjon meg többet a lengyel helyzetről, nézze meg a Drogriporter a Lengyel Drogpolitikai Hálózattal közösen készített filmjét.
PORTÓ
A 80-as években jelentõsen megugrott az injekciós droghasználat Portóban; az embereket sokkolták az utcai injektálások és kemény rendõri fellépést sürgettek. A droghasználók kriminalizálása nem segített, ellenben a HIV fertõzések és a túladagolásos halálesetek meredek emelkedéséhez vezettek. A droghasználók a társadalom peremére szorultak. A portugál kormány 1999-ben dekriminalizálta a droghasználatot és új drogstratégiát fogadott el, ami prevenciót, kezelést és ártalomcsökkentõ szolgáltatásokat biztosított a droghasználóknak. Jelentõs számú heroin használó lépett kezelésbe, és akik nem akartak felhagyni az injektálással, steril tûket és fecskendõket kaptak. Ez az új megközelítés gyümölcsözõnek bizonyult és az intravénás használattal járó problémák visszaszorultak.
Amikor a gazdasági válság lesújtott Portugáliára, a szociális és egészségügyi szolgáltatók gyakran váltak pénzügyi megszorítások áldozataivá. A droghasználók nem népszerűek, ezért mindig egyszerû visszavágni az őket célzó szolgáltatások támogatásából. Ennek az árát azonban a teljes társadalom fizeti meg halálozások, betegségek és bűnözés formájában. A prevencióba, a kezelésbe és az ártalomcsökkentésbe fektetett összeg a jövőbe való befektetés, ami Portót egészségesebbé és biztonságosabbá teszi. Jelenleg is mûködnek a droghasználók számára gyógyszereket és steril injektáló eszközöket biztosító programok – a következő lépcsőfok az olyan szobák létesítése lenne, ahol felügyelt és higiénikus környezetben injektálhatnák magukat az utcák és a lépcsőházak helyett. Más városok példájából tudjuk, hogy ezek a szobák belépési pontként szolgálnak az egyéb szolgáltatásokba kerülésbe – például detoxikációba és rehabilitációba. Portugáliában rendelkezésre áll a jogi keret a droghasználói szobák létesítéséhez, de ezt még senki sem használta ki. Ideje, hogy a politikusok kihasználják ezt a keretrendszert; kérjük, írd alá a petíciónkat és szólítsd fel őket a cselekvésre! A portugál kampányban partnerünk az APDES. Ha szeretnél többet megtudni a portugál helyzetről, nézd meg a Drogriporter APDES-sel készített filmjét.
Angol nyelvű cikkek a kampányban:
We Need Room for Change!
In Search of a Drug Consumption Room – The Open Veins of Drug Users
ATHEN’S WAY – Struggle For a Drug Consumption Room
Where Do Poles Inject? – The “Room for Change” Campaign in Poland
Why Have the Serbian Media Become Interested in Drug Consumption Rooms?
Advocating for Drug Consumption Rooms in Portugal
Life After the Closure of the Needle Exchange in Budapest
The Room for Change campaign launches a petition among citizens in Sofia
Room for Change: But in Which Direction?
Footer
