Fogyasztóknak

2007. március 21.

Frissítve: 2011. 02. 06.

Melyek a tiltott kábítószerek?
 

Drognak azokat az anyagokat nevezzük, melyek meg tudják változtatni a tudatállapotot. A legális drogok kereskedelme és fogyasztása – kisebb-nagyobb korlátozásoktól eltekintve – nem tilos, közismert legális drog az alkohol, a cigaretta vagy a kávé. Az állam által illegálisnak megjelölt drogok (jogi fogalmukat használva: a kábítószerek) használata és forgalmazása azonban bűncselekmény. A leggyakrabban használt tiltott drogok a marihuána és a hasis, a speed, az extasy, a kristály-metadon, a heroin, a kokain és az LSD.
 

Milyen magatartásokat tilt a Büntető törvénykönyv?
 

• A kábítószer-fogyasztás Magyarországon bűncselekmény. Bár a „fogyasztás” kifejezés 2003. március 1-től kikerült a törvényből, a droghasználat továbbra is büntetendő, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bűncselekmény maradt. Lehetetlen ugyanis anélkül drogot fogyasztani, hogy azt előtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál az ember. 2013 július 1-én a fogyasztás ráadásul külön magatartásként visszakerült a büntető törvénykönyvbe.

 

• Gyakorlatilag az illegális drogokkal kapcsolatos minden magatartás büntetendő. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok előállítása, termesztése, kínálása, átadása, és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, akkor az gyakran már forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni.

 

• Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb, mint ha máshol követik el a bűncselekményt. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, általános– és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb.

 

• Az is szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak.

 

• A törvény különbséget tesz a nem függő-, és a kábítószer-függő fogyasztók között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetőeljárásban igazságügyi orvos-szakértői vizsgálat alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába tartozik. A gyakorlatban aki terápiás szempontból kábítószerfüggő, az nem biztos, hogy az orvos-szakértő szerint is az lesz.
 

Számít-e egy konkrét ügyben a drog mennyisége?
 

A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségű kábítószerrel visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség.
Az alábbi táblázat némi támpontot nyújthat a mennyiségek tekintetében:



(Forrás: BSZKI)
 
Marihuána termesztés esetében, ha kender növényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek – a tévhittel ellentéten az alacsony THC tartalmú ipari(rost) kender, és a gyomnövénynek számító vadkender sem számít kábítószernek.
A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer.
 

Mi az az elterelés?
 

A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú, fogyasztói típusú drogos bűncselekményt követ el és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos „drog-kezelésen”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést kábítószer-függők esetében drogfüggőséget gyógyító kezelésen, alkalmi droghasználók esetében kábítószer-használatot kezelő egyéb ellátáson, vagy felvilágosító-megelőző szolgáltatáson való részvétellel kell teljesíteni.

Elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása, termesztése miatt indul eljárás. Egészen 2004. december 13-ig az a 21. évét meg nem haladott személy, aki közös drogozásnál kínált vagy adott át 18 éven alulinak kábítószert, szintén választathatta az elterelést, még akkor is, ha ún. védett helyszínen került erre sor. Az Alkotmánybíróság azonban eltörölte ezt a paragrafust, akárcsak a "közös fogyasztást" végrehajtó személyek elterelhetőségét.

Amennyiben az elterelés feltételei adottak (tehát a bűncselekmény olyan, hogy lehet elterelést alkalmazni, és az elkövető is vállalja a kezelést vagy a felvilágosító-megelőző tanfolyam elvégzését), úgy az elterelés lehetőségéről egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtani. Ha az elterelést vállalják, úgy attól függően kell intézkedni: a rendőrségnek fel kell függeszteni a büntetőeljárást, vagy ha ezt nem tette meg, akkor az ügyészségnek el kell halasztania a vádemelést (ha mindkettő elmulasztja, úgy az elterelés lehetőségét a bíróság is felajánlhatja, s pótolhatja az eljárás felfüggesztését is). Erre egy eljárásban csak egyszer kerülhet sor és egy év időtartamra. Ez alatt az idő alatt kell a gyanúsítottnak igazolnia a hat hónapos folyamatos kezelésen való részvételt – ha az egy év alatt az igazolást benyújtják, úgy a büntetőeljárást meg kell szüntetni. Ha ezt valaki elfelejtette, vádat emelnek ellene, de még az elsőfokú ítélet meghozataláig csatolhatja az okiratot (akár első adandó alkalommal írásban, akár tárgyalás keretében). Tehát ha valakit elkap a rendőrség, akkor a biztonság kedvvért célszerű a kezelést minél hamarabb elkezdenie, nem kell feltétlenül megvárni a hivatalos határozatot, illetve ha kicsúszik a határidőből fontos, hogy a tárgyalásra már legyen igazolása. A bíróságra eljutott ügyek esetében nem mindig kerül sor tárgyalásra. A tárgyalás mellőzésével hozott  végzésben a bíróság rendelkezhet a büntetés kiszabásáról - pl. pénzbüntetésről és nem mellékesen a bűnügyi költség viseléséről is. Ebben az esetben a végzésben rögzített határidőn belül, mely a kézbesítéstől számított 8 nap, írásban kell kérni a tárgyalás tartását (ez tehát nem fellebbezés), és ehhez a kérelemhez lehet csatolni az igazolást, vagy legkésőbb a tárgyaláson lehet bemutatni.

Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelőző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gyanúsítottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (rendőrség, ügyészség vagy bíróság). Az állapotfelmérést végző, és az elterelő kezelést nyújtó intézmények listáját negyedévente az illetékes minisztériumok (jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma az illetékes, a kormányzati honlapok fejlesztés alatt állnak) is közzéteszik hivatalos lapjaikban.

Ha a gyanúsított nem vállalja az elterelő kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését az elsőfokú ítélet meghozataláig, akkor a vádemelés után a bíróság vagy valamilyen intézkedést fog alkalmazni (általában fiatalkorúaknál: megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (tipikusan pénzbüntetés, vagy felfüggesztett- vagy 2007. júniusa óta akár letöltendő szabadságvesztés).

Azt nagyon fontos tudni, hogy abban az esetben, ha valaki őszintén elmondja, hogy mennyi ideje, milyen rendszerességgel és milyen kábítószereket fogyasztott, jó eséllyel árt magának: 2007. júniusa óta a mennyiségeket akár elmondás alapján összegezni kell. Ha a valaha elfogyasztott kábítószer tiszta hatóanyagtartalma az említett csekély mennyiséget meghaladja (függők esetén még az alapeseti mennyiséget is elérhetik), akkor nem lehet az elterelést választani, sőt akár 5 (függők esetén 3) év börtön is kiszabható.  A gyanúsított nem köteles minden kérdésre válaszolni, tehát azt is megteheti, hogy a fogyasztási szokásaira nem nyilatkozik, nem mondja el részletesen, hogy mióta és mennyi kábítószert fogyasztott, emiatt hátrány nem érheti. A gyanúsítottnak igazmondási kötelezettsége sincs, tehát ha válaszol a kérdésekre, de kevesebb fogyasztást ismer el a valóságosnál, emiatt nem lehet felelősségre vonni.
 

Milyen büntetésekkel fenyeget a törvény?

  
A jellemző elkövetési magatartások és büntetési tételek a következők:

Csekély mennyiséget megszerez, tart, előállít, termeszt, behoz, kivisz, átvisz, fogyaszt: 2 évig terjedő szabadságvesztés (de elterelhető)

Csekély mennyiséget kínál, átad: 2 évig terjedő szabadságvesztés

Védett intézményben és annak közvetlen környezetében kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szab. vesztés (csekély mennyiség esetén: 5 évig terjedő)

Jelentős mennyiséget előállít, termeszt, megszerez, tart, országba behoz, innen kivisz vagy országon átvisz: 5-10 évi terjedő szabadságvesztés

Jelentős mennyiséget kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés

18. évét betöltött 18. alattinak átad, kínál, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés (csekély mennyiség. esetén: 5 évig terjedő szabadságvesztés)
(A precízebb büntetési tételeket a Btk. tartalmazza.)

A Büntető Törvénykönyv csak súlyos, elsősorban államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (Btk.150.§), vagy ehhez hasonló pl. az emberrablás, terrorcselekmény stb. Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen nem minősül bűnpártolásnak sem. És a teljesség kedvéért azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol, úgy ő maga követ el bűncselekményt.

Az iskolában dolgozó iskolaorvosra, védőnőre még szigorúbb szabály vonatkozik: őket más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan (mentős, orvos, stb.) köti az orvosi titoktartás, így feljelentést/bejelentést nem tehetnek. A közoktatási törvény 2003-mas módosítása értelmében a pedagógusoknak általában titoktartási kötelezettségük van a tudomásukra jutott diák-drogozással kapcsolatosan.

Fontos tudni, hogy a rendőrség nem tehet különbséget „feljelentés” és „bejelentés”, vagy „segítségkérés” között. Ha valaki droggal kapcsolatban értesíti a rendőrséget, számíthat rá, hogy a büntetőeljárás meg fog indulni. A rendőrség ugyanis minden, a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt köteles kivizsgálni.
 

Mit tehet a rendőr?
 

A rendőrség feladatát sokféleképpen végezheti, elsősorban a rendőrségi törvény alapján közigazgatási eljárásban és büntetőeljárásban is. A rendőrségi törvény szerint a rendőrnek többek között joga van szükség esetén bárkit igazoltatni, bűncselekmény elkövetése, vagy szabálysértés gyanúja esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Amennyiben az intézkedésre jogalap nélkül kerül sor, vagy végrehajtása sérti az emberi méltóságot, illetve egyébként jogsértően kerül arra sor, panasszal lehet élni ellene 8 napon belül a rendőri szerv vezetőjéhez, vagy a Független Rendészeti panasztestületnél is, akár online.

Ha drogot, vagy akár csak egy használt pipát vagy fecskendőt találnak valakinél, akkor büntetőeljárást kell indítani és a birtokost előállíthatják, házkutatást is tarthatnak. Sajnos az ún. diszkórazziák esetén sokszor a büntetőeljárás megindításához még a szapora pulzus, piros kötőhártya és a bizonytalan járás is elég. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet törvényesen kikényszeríteni). Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot. Az amfetamin-származékok 2-5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig is árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. A nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését.

Ha büntetőeljárás indult, akkor a jogszerűtlen intézkedés ellen az érintett – így a tanú is – 8 napon belül írásban panasszal élhet, vagy panaszát a rendőrségen jegyzőkönyvbe mondhatja.

Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendőrség tanúként állít elő embereket a rendőrségre, és ott a vizeletminta adására „kötelező” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás ellen. Jó tudni, hogy a tanúknak is joguk van ügyvédet felkérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet.

Ha valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.

 
Mit tehetsz, ha elkaptak?
 

A rendőrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzőkönyvbe mondani.

Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha őrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendőrségi kihallgatáson kötelező a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson, vagy a bírósági tárgyaláson, mert akár elfelejti bejelenteni a lakcímváltozást, és távolmaradását nem tudja pl. betegséggel igazolni, akkor többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik.

Minden büntetőügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védőt.

A rendőri eljárással kapcsolatos pontos részletszabályokat elsősorban a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, illetve a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmazza.
 

Mi vonatkozik a fiatalkorúakra?

 
A magyar büntetőjog szerint 14 éves kor alatt senki sem büntethető, a jog a 14 és 18 év közöttieket fiatalkorúaknak nevezi. A fiatalkorúakra főszabály szerint ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a felnőtt korúakra. Van azonban néhány többletgarancia, mely az eljárás során védelmüket szolgálja.

A fiatalkorúak rendőrségi kihallgatásáról törvényes képviselőjüket (ez legtöbbször szüleiket jelenti) is értesíteni kell, neki is joga van a kihallgatáson részt venni. Ezen kívül a fiatalkorúak elleni eljárásban kötelező az ügyvédi védelem, meghatalmazott védő hiányában a hatóság kirendelt védőt biztosít. Bírósági tárgyalás fiatalkorú esetében nem lehetséges ügyvéd nélkül. Ezzel szemben a rendőri szakaszban a gyanúsított ügyvédjét csak értesíteni kötelező, s ha az nem jelenik meg a kihallgatáson, és a gyanúsított sem ragaszkodik a jelenlétéhez, akkor védő nélkül is kihallgatható. Ha azonban a gyanúsított ragaszkodik ügyvédje jelenlétéhez, akkor ezt a rendőrség köteles figyelembe venni.

A fiatalkorúak elleni eljárásban a rendőrségnek ki kell hallgatnia a gyanúsított gondozóját tanúként, de csak a gyermek neveltetésére vonatkozó kérdésekre kötelező válaszolni, az üggyel kapcsolatban nem. A törvény előírja környezettanulmány beszerzését is a gyanúsított fiatalkorú otthoni életkörülményeiről. Ha a gyanúsított valamilyen oktatási intézményben tanul, és még nem múlt el 18 éves, iskolai jellemzést is be kell szerezni az iskolában tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, társaihoz és a közösséghez való hozzáállásáról.

Ha az ügy tárgya ezt indokolja, és a nyomozóhatóság (rendőrség) vezetője hozzájárul, akkor a fiatalkorú kihallgatásán pedagógus nevelője is jelen lehet. Ez a lehetőség elsősorban akkor jöhet számításba, ha a törvényes képviselő nem él a jelenlét jogával a kihallgatáson.