Frissítve: 2021.11.10.
Köszönjük a frissítést Dr. Fazekas Tamás ügyvédnek!
Honnan tudom, hogy mely szerek fogyasztása tiltott?
Drognak azokat az anyagokat nevezzük, melyek meg tudják változtatni a tudatállapotot. A legális drogok kereskedelme és fogyasztása – kisebb-nagyobb korlátozásoktól eltekintve – nem tilos, közismert legális drog az alkohol, a cigaretta vagy a kávé. Az állam által illegálisnak kiválasztott drogok (jogi fogalmukat használva: a kábítószerek) használata és forgalmazása azonban bűncselekmény. A leggyakrabban használt tiltott drogok a kannabisz, az amfetamin, az MDMA, a heroin, a kokain és az LSD. A kábítószerek és pszichotróp anyagok jegyzékeit a 66/2012. (IV.2.) kormányrendelet mellékletében találhatjuk meg.
A forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyagokat vagy vegyületcsoportokat, amelyek alkalmasak a tudatállapot megváltoztatására, a törvény új pszichoaktív anyagnak nevezi. Az új pszichoaktív anyagok fogyasztása szintén tiltott. Az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézetének honlapján szerepelnek frissített listák az új pszichoaktív anyagokról, kattints ide. Azonban ezeket nyomon követni különösen nehéz, hiszen az egyes szerek mellett az ún. generikus listákon egész szercsoportok is felkerülnek, ezen listák értelmezése vegyészi végzettség nélkül szinte lehetetlen.
Milyen magatartásokat tilt a Büntető Törvénykönyv?
• Gyakorlatilag az illegális drogokkal kapcsolatos minden engedély nélküli magatartás büntetendő. A fogyasztáson, megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok előállítása, termesztése, kínálása, átadása, és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, akkor az gyakran már forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni. Megjegyzendő, hogy egyes (de nem mindegyik!) bírói gyakorlat szerint a közös fogyasztás során történő átadás a fogyasztáshoz sorolt elkövetési mód. Így csak fogyasztásnak, nem átadásnak minősül például egy kannabiszt tartalmazó cigaretta átadása a közös fogyasztás során.
• Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb, mint ha máshol követik el a bűncselekményt. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, általános– és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb.
• Az is szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak.
Számít-e egy konkrét ügyben a drog mennyisége?
A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségű kábítószerrel visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. A kábítószer-gyanús anyagot a rendőrség bevizsgálja, és a mennyiséget a tiszta hatóanyagtartalom alapján állapítják meg, nem az utcai mennyiség számít. Négy mennyiségi kategóriát szabályoz a törvény: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség, valamint a különösen jelentős mennyiség, mely a jelentős mennyiség tízszerese. A Btk-ben fel nem sorolt anyagok mennyiségi határaira speciális szabályok vonatkoznak, ott anyagtól függően kell kiszámolni a szokásos hatásos tartalmát. Marihuána termesztés esetében, ha kannabisz növényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek.
Az alábbi táblázatban megtalálhatjuk a leggyakoribb szerek csekély mennyiségének felső határát a tiszta hatóanyag-tartam szerint, illetve azt is, hogy ez általában mennyi utcai mennyiséget jelent:
Mi az az elterelés?
A törvény szerint, ha valaki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termel, előállít, megszerez, tart, fogyaszt, ezt beismeri és vállaltan részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos megelőző, gyógyító vagy egyéb foglalkozáson, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást ezekben az esetekben is megindítják, de azt az ügyész az elterelés vállalása esetén feltételesen felfüggeszti és amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Elterelést két évente csak egyszer lehet igénybe venni. Ha az ügyészi szakban nem igazolja valaki az elterelést, akkor az ügyész vádat emel, ekkor még az elsőfokú ítélet meghozataláig az igazolás beadható.
Tehát ha valakit elkap a rendőrség, akkor a biztonság kedvvért célszerű a kezelést minél hamarabb elkezdenie, illetve ha kicsúszik a határidőből fontos, hogy a tárgyalásra már legyen igazolása. Ha az eljárást megszüntetik, akkor annak több tízezres költségét kifizettethetik a gyanúsítottal, ettől az ügyész, vagy a bíróság kérelemre eltekinthet.
A bíróságra eljutott ügyek esetében nem mindig kerül sor tárgyalásra. A tárgyalás mellőzésével hozott úgynevezett büntetővégzésben a bíróság rendelkezhet a büntetés kiszabásáról – pl. pénzbüntetésről és nem mellékesen a bűnügyi költség viseléséről is. Ebben az esetben a végzésben rögzített határidőn belül, mely a kézbesítéstől számított 8 nap, írásban kell kérni a tárgyalás tartását (ez tehát nem fellebbezésnek nevezzük, de speciális jogorvoslatnak minősül), és ehhez a kérelemhez lehet csatolni az igazolást, vagy legkésőbb a tárgyaláson lehet bemutatni.
Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelőző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú szolgáltatást kell majd igénybe venni), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (rendőrség, ügyészség vagy bíróság). Az állapotfelmérést végző, és az elterelő kezelést nyújtó intézmények listája jelenleg itt található, a lakóhely szerint illetékes intézmény nem utasíthatja vissza az ellátást, de megállapodás szerint más hely is átvállalhatja azt.
Ha a gyanúsított nem vállalja az elterelő kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését az elsőfokú ítélet meghozataláig, akkor a vádemelés után a bíróság vagy valamilyen intézkedést fog alkalmazni (általában fiatalkorúaknál: megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (büntetlen előélet esetén tipikusan pénzbüntetés, vagy közérdekű munka).
Azt nagyon fontos tudni, hogy abban az esetben, ha valaki őszintén elmondja, hogy mennyi ideje, milyen rendszerességgel és milyen kábítószereket fogyasztott, jó eséllyel árt magának: 2007. júniusa óta a mennyiségeket akár elmondás alapján összegezni kell. Ha a valaha elfogyasztott kábítószer tiszta hatóanyagtartalma az említett csekély mennyiséget meghaladja, akkor nem lehet az elterelést választani, sőt akár letöltendő börtön is kiszabható, s noha ez nem gyakori büntetlen fogyasztók esetén, de a gyakorlat Magyarországon nem egységes és szinte teljesen követhetetlen. A gyanúsított nem köteles minden kérdésre válaszolni, tehát azt is megteheti, hogy a fogyasztási szokásaira nem nyilatkozik, nem mondja el részletesen, hogy mióta és mennyi kábítószert fogyasztott, s emiatt semmilyen hátrány nem érheti. A gyanúsítottnak igazmondási kötelezettsége sincs, tehát ha válaszol a kérdésekre, de kevesebb fogyasztást ismer el a valóságosnál, emiatt nem lehet felelősségre vonni.
Hol végezhetem el az elterelést?
A megelőző-felvilágosító elterelést nyújtó intézmények listáját megtalálod az Igazságügyi Minisztérium honlapján. Választhatod a lakóhelyedhez legközelebbi szolgáltatást, de egyéb szervezetnél is jelentkezhetsz.
Milyen büntetésekkel fenyeget a törvény?
A jellemző elkövetési magatartások és büntetési tételek a következők:
Csekély mennyiséget megszerez, tart, előállít, termeszt, behoz, kivisz, átvisz, fogyaszt: 2 évig terjedő szabadságvesztés (de elterelhető)
Csekély mennyiséget kínál, átad: 2 évig terjedő szabadságvesztés
Védett intézményben és annak közvetlen környezetében kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szab. vesztés (csekély mennyiség esetén: 5 évig terjedő)
Jelentős mennyiséget előállít, termeszt, megszerez, tart, országba behoz, innen kivisz vagy országon átvisz: 5-10 évi terjedő szabadságvesztés
Jelentős mennyiséget kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés
18. évét betöltött 18. alattinak átad, kínál, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés (csekély mennyiség. esetén: 5 évig terjedő szabadságvesztés)
(A precízebb büntetési tételeket a Btk. tartalmazza.)
A Büntető Törvénykönyv csak súlyos, elsősorban államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (Btk.150.§), vagy ehhez hasonló pl. az emberrablás, terrorcselekmény stb. Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen nem minősül bűnpártolásnak sem. És a teljesség kedvéért azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol, úgy ő maga követ el bűncselekményt.
Az iskolában dolgozó iskolaorvosra, védőnőre még szigorúbb szabály vonatkozik: őket más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan (mentős, orvos, stb.) köti az orvosi titoktartás, így feljelentést/bejelentést nem tehetnek. A közoktatási törvény 2003-mas módosítása értelmében a pedagógusoknak általában titoktartási kötelezettségük van a tudomásukra jutott diák-drogozással kapcsolatosan.
Fontos tudni, hogy a rendőrség nem tehet különbséget „feljelentés” és „bejelentés”, vagy „segítségkérés” között. Ha valaki droggal kapcsolatban értesíti a rendőrséget, számíthat rá, hogy a büntetőeljárás meg fog indulni. A rendőrség ugyanis minden, a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt köteles kivizsgálni.
Mit tehet a rendőr?
A rendőrség feladatát sokféleképpen végezheti, elsősorban a rendőrségi törvény alapján közigazgatási eljárásban és büntetőeljárásban is. A rendőrségi törvény szerint a rendőrnek többek között joga van szükség esetén bárkit igazoltatni, bűncselekmény elkövetése, vagy szabálysértés gyanúja esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Amennyiben az intézkedésre jogalap nélkül kerül sor, vagy végrehajtása sérti az emberi méltóságot, illetve egyébként jogsértően kerül arra sor, panasszal lehet élni ellene 30 napon belül a rendőri szerv vezetőjéhez, vagy egy éven belül az alapvető jogok biztosához. A panasztételi lehetőséggel ügyfélkapu használata esetén online is élni lehet, ennek részleteit a két szervezet honlapjain lehet megtalálni (https://www.ajbh.hu/, https://www.police.hu).
Ha drogot, vagy akár csak egy használt pipát vagy fecskendőt találnak valakinél, akkor a jelenlegi szabályok szerint a tettenérés esetén az előállítás kötelező a rendőrségre és büntetőeljárást kell indítani és (ház)kutatást is tarthatnak. Sajnos az ún. diszkórazziák esetén sokszor a büntetőeljárás megindításához még a szapora pulzus, piros kötőhártya és a bizonytalan járás is elég. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet törvényesen kikényszeríteni).
Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot. Az amfetamin-származékok 2-5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig is árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. A nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését.
Ha büntetőeljárás indult, akkor a jogszerűtlen intézkedés ellen az érintett 15 napon belül panasszal élhet.
Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot: ha erre kerül sor akkor a tanú és élhet panasszal. Gyakori eset, hogy a rendőrség olyasvalakiket állít elő a rendőrségre, akik ellen nincs valódi gyanú és bizonyíték, de nem közlik hogy nem gyanúsíttak, és ott a vizeletminta adására „kötelező” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás ellen. Jó tudni, hogy a tanúknak is joguk van ügyvédet felkérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet.
Ha valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni, vagyis vér és vizeletmintát kell adnia.
Mit tehetsz, ha elkaptak?
A rendőrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzőkönyvbe mondani, de utólag írásban is beadható a fenti határidőn belül.
Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha „vissza is vonja” a vallomást. Ha őrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendőrségi kihallgatáson kötelező a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson, vagy a bírósági tárgyaláson, mert akár elfelejti bejelenteni a lakcímváltozást, és távolmaradását nem tudja pl. betegséggel igazolni, akkor többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik.
Fontos azt tudni, hogy a fenti elterelés csak akkor vehető igénybe, ha a büntetőjogi felelősséget az érintett akár részletes vallomás nélkül is, de beismeri és vállalja a részvételt: magyarán szólva ennyi vallomás az eltereléshez mindenképpen szükséges.
Minden büntetőügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védőt. A rendőri eljárással kapcsolatos pontos részletszabályokat elsősorban a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, illetve a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény tartalmazza.
Mi vonatkozik a fiatalkorúakra?
A magyar büntetőjog szerint 14 éves kor alatt csak kivételesen büntethető a gyanúsított, a jog a 14 és 18 év közöttieket fiatalkorúaknak nevezi. A fiatalkorúakra főszabály szerint ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a felnőtt korúakra. Van azonban néhány többletgarancia, mely az eljárás során védelmüket szolgálja.
A fiatalkorúak rendőrségi kihallgatásáról törvényes képviselőjüket (ez legtöbbször szüleiket jelenti) is értesíteni kell, neki is joga van a kihallgatáson részt venni. Ezen kívül a fiatalkorúak elleni eljárásban kötelező az ügyvédi védelem, meghatalmazott védő hiányában a hatóság kirendelt védőt biztosít és a védőnek ott is kell lennie az összes kihallgatáson és bírósági tárgyaláson, ahol ügyvédjelölt nem helyettesítheti az ügyvédet.
A fiatalkorúak elleni eljárásban a törvény előírja környezettanulmány beszerzését is a gyanúsított fiatalkorú otthoni életkörülményeiről, mely feladatot a pártfogó felügyelők végzik. Ha a gyanúsított valamilyen oktatási intézményben tanul, és még nem múlt el 18 éves, iskolai jellemzést is be kell szerezni az iskolában tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, társaihoz és a közösséghez való hozzáállásáról.
Ha az ügy tárgya ezt indokolja, és a nyomozóhatóság (rendőrség) vezetője hozzájárul, akkor a fiatalkorú kihallgatásán pedagógus nevelője is jelen lehet. Ez a lehetőség elsősorban akkor jöhet számításba, ha a törvényes képviselő nem él a jelenlét jogával a kihallgatáson.
Kaphatok-e ingyenes jogi segítséget?
Amennyiben csak fogyasztó vagy, akkor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatánál ingyen kaphatsz tanácsokat, indokolt esetben akár jogi képviseletet. Egyéb esetben saját pénzeden kell ügyvédet fogadnod.
