A KKB ülésén terítékre kerültek az új nemzeti drogstratégia kialakításával kapcsolatos kérdések
A minisztériumközi drogkoordinációt végző Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) május 21-ki ülésén megtárgyalta az új nemzeti drogstratégia azon koncepcióját, amelyet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) munkatársai dolgozta ki és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tárt a kormány elé.
Mit is lehet tudni a minisztérium drogstratégia-koncepciójáról?
• Az új stratégia az előzőhöz hasonlóan valószínűleg országgyűlési határozatként kerül kihirdetésre valamikor ősszel – szerencsésebb lenne, ha a stratégiai célkitűzések törvény erőre lépnének, de ennek politikai realitása csekély;
• Kizárólag az illegális drogok kerülnek a stratégia fókuszába – mivel az új alkoholstratégát ettől függetlenül hirdette ki az Egészségügyi Minisztérium (EÜM);
• Az új stratégia időkerete 8 év: 2010-18;
• A büntetőpolitikával szemben a drogpolitikának van elsőbbsége (értsd: a Btk. módosítása során a nemzeti drogstratégia elvei irányadóak);
• A stratégia alapelvei: emberi jogok, emberi méltóság, egyenlő ellátás elve; a tények elsőbbsége, partnerség, közös cselekvés; átfogó megközelítés; elszámoltathatóság;
• A szemléleti keretet az EU kiegyensúlyozott, bizonyíték-alapú megközelítése adja (kínálat és keresletcsökkentés egyensúlya);
• A drogstratégia három pillérre (1. prevenció, 2. kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés, 3. kínálatcsökkentés) és három átívelő szempontra (1. együttműködés, közösség; 2. koordináció, nemzetközi együttműködés; 3. monitorozás, kutatás, értékelés) épül;
• A prioritásokat három kritérium alapján fogja meghatározni: 1. A probléma súlyossága; 2. A célcsoport hátrányos, sérülékeny helyzete; 3. A tervezett beavatkozás fenntarthatósága;
A TASZ az SZMM-nek eljuttatta az állásfoglalását is, amelyből kiderül, hogy a jelenlegi politikai realitások között ezt a koncepciót egy progresszív, támogatandó keretnek tartjuk – bár nagyobb hangsúlyt adnánk az ártalomcsökkentésnek és fontosnak tartjuk, hogy az új drogstratégia határozottan foglaljon állást a droghasználók büntetése ellen. A KKB ülésen több civil is támogatta a TASZ azon előterjesztését, hogy az ártalomcsökkentés önálló pillérként kerüljön a drogstratégia szerkezetébe – ezzel kifejezésre jutna, hogy az eddiginél erősebb politikai akaratra és felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy az ártalomcsökkentés szemlélete és gyakorlata megszilárduljon Magyarországon. Sajnos a rendészeti oldalról vannak olyan hangok is, amelyek ezt ellenzik.
A KKB ülésén felszólalt Maurice Galla, az Európai Bizottság drogügyi irodájának munkatársa, aki beszámolt az EU drogstratégiájának és akciótervének fejleményeiről. A jelenlegi EU drogtratégia 2005 és 2012 közötti időszakra tűzött ki célokat, ezt a periódust pedig két részre osztotta, ezeken belül akciótervek határozzák meg a rövid távú feladatokat. Éppen most járt le az első akcióterv időszaka és kezdődik a második – ezt 2011-ben fogják evaluálni, majd 2013-ban valószínűleg új drogstratégia kerül elfogadásra. Amennyiben azonban a lisszaboni szerződést a tagállamok jóváhagyják, alapvető változásokra kerülhet sor: egyrészt az EU intézmények nagyobb hatalmat és szerepet kapnak, másrészt lehet, hogy a drogpolitikai feladatokat szétosztják az egészségpolitika és a biztonságpolitika között – nem lesz többé önálló drogpolitikai adminisztráció. A nemzeti drogpolitika kialakítása azonban ezután is a tagállamok autonómiájába fog tartozni – hangsúlyozta.
Galla figyelmeztette a magyar döntéshozókat arra, hogy bár nincs univerzális recept a jó drogstratégiára, fontos, hogy a stratégia reális, mérhető célkitűzéseket tartalmazzon (SMART célok: specifikus, mérhető, attraktív, reális, tervezett időtartamra szól). A drogokat kipróbálók számának általános csökkentése például nem reális célja a prevenciónak – ezt eddig egyetlen országban sem sikerült megvalósítani. A kínálatcsökkentéssel kapcsolatos bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy nem hatékony, ha a büntető-igazságszolgáltatás a fogyasztók üldözésére koncentrál.
Az SZMM munkatársa beszámolt az idei bécsi magaszintű ENSZ kormánytalálkozóról, ahol Magyarország is aktívan közreműkdötött az EU egységes álláspontjának kialakításában. Az elsőszmú megosztó téma természetesen itt is az ártalomcsökkentés volt – sajnos a svédek és olaszok az utolsó pillanatban kitáncoltak az ártalomcsökkentés támogatóinak táborából, így nem sikerült egységesen fellépnie az EU-nak ebben a kérdésben. Magyarország azonban csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely kiállt az ártalomcsökkentés mellett, és a magyar delegáció felszólalása is hasonló pozitív tartalommal bírt.
Az Egészségügyi Minisztérium által az ellátási rendszer helyzetéről készült beszámoló némi vitát váltott ki, a civil oldal kifogásolta, hogy az túl rózsás képet fest a kezelés jelenlegi helyzetéről. A lefedettség túl kicsi, hiszen csupán a problémás drogfogyasztók töredéke jut ellátásba, és vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincsenek ellátóhelyek. Medgyaszay Melinda államtitkár asszony erre azt válaszolta, hogy a kezelésbe kerülés igazi gátja nem más, mint a stigma, hiszen a droghasználók nem mernek elmenni a drogambulanciára, mert félnek, hogy környezetük számára is kiderül, hogy drogproblémáik vannak.
A további napirendi pontok között szerepelt még dr. Nagy Gábor, a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) vegyészének előadása, amelyben a lefoglalt kábítószerek laboratóriumi vizsgálatának legújabb eredményeit ismertette a bizottság tagjaival. Ebből megtudhattuk, hogy egyre nagyobb az itthon termesztett kannabisz részesedése a piacon, nőtt a lefoglalt kokain mennyisége, a 2005 óta eltelt években jelentősen (30% körülire) nőtt a lefoglalt heroin tisztasága és az Ecstasy tablettákban egyre többször fordul elő felütőanyag (pl. MCPP). Találtak olyan tablettákat is, amelyek egyáltalán nem tartalmaztak MDMA-t, helyette kalmopyrint, sőt, olyat is, amely GHB-t tartalmazott (sárga, kerek, koronás). Bár a képhez az is hozzátartozik, hogy foglaltak le tiszta, kristályos formájú MDMA-t is. Magyarországon is megjelentek a Spice néven az Interneten forgalmazott legális herbáldrogok – ezekkel jelenleg is foglalkozik az EU drogmonitorozási központja (valószínűleg még több anyag betiltására kell számítani hamarosan).
Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője a tűcsereprogramokkal kapcsolatban tartott beszámolót. A KKB tagjait arra kérte, érjék el, hogy a tűcsere klienseinek ne kelljen rettegnie, ha igénybe akarják venni a szolgáltatásaikat. Felidézett egy nemrégi történetet: a Havanna lakótelepen egy heroinfogyasztó fiú még a buszhoz sem mert odajönni, hogy tiszta tűt kérjen, annyira félt a rendőrségtől. A pár éve bevezetett klienskártya nem használ, egyes rendőrök például a klienskártyát mutatóknak azt javasolták, hogy töröljék ki vele a (…). A megoldás a Btk. módosítása lehetne.
Végül szó esett még a január elsején betiltott szerről, a BZP-ről is – amelyet úgy vett a tiltólistára az Országgyűlés, hogy még hónapokkal ezután is lehetett kapni a smart shopokban Budapesten (még a szakma sem tudott a betiltásról). Civil oldalról elhangzott az igény, hogy a jövőben a hasonló döntéseket a KKB is tárgyalja meg, legyen teljes információáramlás és transzparencia. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) illetékesei erre ígéretet is tettek, illetve ők is kérték, hogy a KKB tűzze napirendre a hasonló kérdéseket.
Sárosi Péter
