• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Kannabisz (fű/hasis)

Mi a kannabisz?

A kannabisz egy növényi drog, amely a kender növény bizonyos magas hatóanyagtartalmú fajtáiból készül. Ezeket nevezik indiai kendernek is, hiszen elsősorban a kender ázsiai fajtái alkalmasak tudatmódosításra. A hazai utak szélén termő vadkender (Cannabis ruderalis) nagyon kevés hatóanyagot tartalmaz ahhoz, hogy bárki betépjen tőle. A nőivarú kender növény virágzata (ezt nevezik fűnek, gandzsának, marihuánának is) és gyantája (hasis, csoki, haska) tartalmazza a legtöbb pszichoaktív hatóanyagot. Készítenek belőle olajat is.

Ha bővebben is érdekel a kannabisz kultúrtörténete, gyógyászati felhasználása és a fogyasztással kapcsolatos ártalomcsökkentő tippek – nézd meg ezt a videót a Drogriporter Szabadegyetem rendezvényről!

Mi a kannabisz hatóanyaga?

A kannabiszban számos pszichoaktív hatóanyag található, ezeket összefoglaló néven kannabinoidoknak nevezzük. Több mint száz ilyen anyagot mutattak ki eddig a növényben. Nagyon hasonló kémiai felépítésű molekulákat a saját testünk is termel, ezeket nevezzük endokannabinoidoknak. Mind a növényi, mind az endokannabinoidok olyanok, mint a kulcsok, amelyek ugyanazokhoz a zárakhoz kapcsolódnak a szervezetünkben. Ezeket nevezzük receptoroknak, és két fajtájuk létezik: a CB1 és a CB2 receptorok.

Az endokannabionoid rendszer receptorai, amelyekhez csatlakozva a kannabisz aktív hatóanyagai kifejtik hatásukat

A CB1 receptorok elsősorban a központi idegrendszerben találhatók, míg a CB2 receptorok jobban el vannak szórva a szervezetünk különféle részeiben. A kannabisz legfőbb hatóanyaga a Delta-9-tetrahidrokannabinoid (THC), ez felelős a pszichoaktív hatások túlnyomó többségéért. A számos további kannabinoid közül a legismertebb még a kannabidiol (CBD), ami betépettséget nem okoz, de görcsoldó, fájdalomcsillapító hatásairól ismeretes.

Milyen típusú szer a kannabisz és hogyan fejti ki a hatását?

A kannabinoidok működése sok szempontból még rejtély – annyira kiterjedt és sokféle hatásuk van a szervezetre, mint kevés más szernek. Például míg a kokain viszonylag jól körülhatárolható agyterületekre hat, a THC az agy szinte minden területén kifejti hatását és több trillió idegvégződéshez kapcsolódik. Azok a receptorok ugyanis, amelyek az idegsejtek végződésén felveszik a THC molekulát, az agy szinte minden régiójában megtalálhatók.

Hatásai nagyban függnek attól, hogy ki, milyen dózisban, hogyan fogyasztja el. Kifejthet nyugtató, stimuláns, vagy akár hallucinogén hatást is, hatásai a sírva röhögéstől az elmélyült meditatív állapotig terjedhetnek attól függően, hogy éppen milyen környezetben, kivel fogyasztod.

Ne felejtsd: nem csak az számít, mit és mennyit fogyasztasz, hanem az is, milyen módon, milyen állapotban (set) és hol, kivel (setting)

Ráadásul a kannabinoidok működési mechanizmusa is érdekes: gyakran retrográd üzenetvivőként működnek. Ez azt jelenti, hogy az ingerületátvivő anyagokat kiválasztó (“üzenetküldő”) sejtekre hatnak, és így közvetlenül azokat késztetik üzenetátvitelre. Egy neurobiológus kutató találó kifejezésével élve olyan ez, mintha a kannabinoidok lennének az agyi kommunikáció felkiáltójelei. Megjelölik és kiemelik azokat a stimulusokat, amelyek jelentősek, fontosak a szervezet számára.

És ezzel magyarázható az, hogy miért van az, hogy amikor az ember betép, olyan sokféle banális dolgot tud csinálni, és mégis minden olyan jelentésteli, olyan érdekes és izgalmas a számára. Egy olyan nasi íze, ami máskor átlagosnak tűnik, most mennyei a fogyasztó számára. Egy olyan ember társasága, aki máskor untatja, most mulattatja. Teljesen belemerül egy filmbe. Az egész világ felfedezésre vár, izgalmas és új. A kis szürke gondok pedig jelentéktelennek tűnnek.

Hogyan fogyasztják a kannabiszt?

A kannabiszt elsősorban elszívással fogyasztják, akár cigarettába (spangli, joint) tekerve, akár pipából, vizipipából. Gyakran dohánnyal együtt tekerik cigarettába (ebben az esetben a dohánnyal együtt fejti ki hatását, károsabb a tüdőre és addiktívabb!). Az elmúlt években egyre népszerűbbek az ún. vaporizátor (párologtató) technológiák is, amelyek lehetővé teszik a kannabisz égetés nélküli felhevítését, és a hatóanyagban gazdag pára belélegzését. Ez kiszűri a rákkeltő égéstermékek nagy részét. A kannabiszt meg is eszik, sütibe sütve (a nyers kannabisz dekarboxilációja során szabadulnak fel a hatóanyagok). Ez a fogyasztási forma extra kockázatokkal jár, ezekről az ártalomcsökkentő fejezetben bővebben is olvashatsz!

Kannabisz és gondolkodás, memória

A kannabisz befolyásolja azt, ahogy az emberek gondolkodnak, éreznek és emlékeznek. A fogyasztó úgy érezheti, hogy kreatív, új megközelítésből lát dolgokat, ahogyan eddig nem. De aztán pár perccel később már nem is emlékszik, hogy mi volt az óriási ötlet, ami annyira lenyűgözte.

A kannabisz ugyanis a rövidtávú memóriára is hatással van: az agy memória-központjában, a hippokampuszban megváltoztatja az idegsejtek közötti kapcsolatokat.

Ezek a hatások alapesetben elmúlnak a betépéssel együtt, és a memória hosszú távon nem károsodik. A kutatások szerint azonban minél rendszeresebben szív valaki, minél nagyobb THC koncentrátumú füvet, és minél korábbi életkorban kezdi el – annál nagyobb az esélye arra, hogy tartósabb káros hatásokat is megtapasztal. Amik csak huzamosabb absztinenciával kezdenek javulni.

Ezeknél persze nehéz megállapítani, hogy kizárólag a kannabisz okozza-e őket, hiszen aki 13-16 évesen már rendszeres fűszívó lesz, az többnyire más szempontból is eltér az átlagtól. Az intenzív fűszívás azonban biztosan nem tesz jót a tinik kognitív képességeinek.

A CBD a memória esetében is befolyással lehet a THC hatásaira. Érdekes új kutatások szerint a kannabisz a jövőben akár segíthet is idős embereknél a különféle idegrendszeri betegségek, károsodások kezelésében. Az idősebb (50+) emberek körében az intenzív kannabisz-fogyasztás csak mérsékelten hat a gondolkodásra és a memóriára – de jóval több, jobb minőségű kutatásra lesz szükség, amíg teljesen megértjük az összefüggéseket.

A kannabisz hat a rövidtávú memóriára

Milyen kockázatai vannak még a kannabisz fogyasztásának?

Rövid távon a veszélyek alapvetően jóval alacsonyabbak, mint a legtöbb illegális vagy legális szernél: így például nagyon nehéz túladagolni a kannabiszt úgy, hogy meghaljunk tőle (gyakorlatilag nem ismerjük a halálos dózist). Azonban a tapasztalatlan fogyasztó, aki nem kellően felkészült és tudatos, könnyen pórul járhat, és kellemetlen, akár pszichotikus tüneteket (szorongás, tévképzetek) is megtapasztalhat. Nem érdemes annak kannabiszt fogyasztania, aki hajlamos a pszichiátriai betegségekre (akinek a családjában volt például szkizofrénia)!

Érdemes tudni, hogy a kannabisz elszívása az égéstermékeken keresztül károsítja a légzőszerveinket. Hörghurutot okozhat, ami súlyos köhögéssel járhat. Dohánnyal keverve pedig halálos tüdőbetegségekhez vezethet, mint a rák vagy a COPD. Dohány nélkül a káros hatások jóval enyhébbek.

A kannabisz sok örömet szerezhet, de éppen az örömszerző képességében rejlik a sötét oldala is. A negatív hatások pedig annál valószínűbben jelennek meg, minél rendszeresebben, minél nagyobb dózisban fogyaszt valaki. A kannabisz rendszeres használata függőséghez vezethet. És bár ennek a függőség ritkán jár együtt fizikai elvonási tünetekkel, és ezek enyhébbek, mint az alkohol vagy opiátok esetében – azért komolyan kell őket venni. Körülbelül minden tíz emberből, aki kipróbálja a füvet, egy rendszeres használóvá válik.

A mértéktelen használók azt veszik észre, hogy a hétköznapi dolgok józanul rettentő unalmasnak és sivárnak tűnnek. Ha éppen nincsenek betépve, akkor nem találják magukban az erőt és elhatározást, hogy bármi fontosba belefogjanak. És a fogyasztó már csak arra gondol, hogy milyen jó lesz újra betépni. A betépések azonban egyre kevésbé hozzák el azt a régi bizsergető varázst, ami eleinte bearanyozta a mindennapokat. Csak a kábaság maradt és elveszett belőle a csoda. Ahogy Allen Ginsberg beatköltő szépen fogalmazott: “a csillagos dinamóhoz fűződő hajdani égi kapcsolat”.

Hogy kiből lesz a függő, azt nem csak a gének, hanem az is meghatározza, hogy mit hoz az illető magával a gyermekkorából. Milyen csomagot cipel magával: feldolgozatlan fájdalmakat, frusztrációkat, meg nem értettséget és sértettséget. Igazságtalan lenne tehát a függőséget csak a kannabisznak, mint növénynek felróni.

Ártalomcsökkentő tippek a kannabisz fogyasztóinak

1. Ha teheted, akkor ne szívással/égetéssel fogyaszd a kannabiszt, hanem inkább vaporizáld/párologtasd! Ezáltal elkerülöd a rákkeltő káros égéstermékek belélegzését.

2. Ha már szívsz, akkor lehetőleg ne dohánnyal keverve tedd! A rendszeres dohányzás sokkal ártalmasabb, mint a fűszívás, és addiktívabb is.
3. Ha már szívsz, akkor lehetőleg inkább pipából, és ne cigibe tekerve: a cigipapír elszívása is káros a tüdőnek!
4. Ha sütibe sütöd a kannabiszt, akkor nézz utána alaposan az adagolásnak, és hogy az általad vásárolt fű milyen potens! Először csak keveset egyél, és várj legalább fél-1 órát a hatásokra, mielőtt többet ennél. A kannabisz megevéssel ugyanis jóval lassabban szívódik fel, és egyben jóval intenzívebb hatásokkal is jár!

5. Ne helyezd a napi teendőid (munka, gyerek, házasság stb.) elé a fűszívást! Lehet, hogy te jól érzed magad betépve, de nem biztos, hogy a szeretteid is így érzik, és elég figyelmet kapnak.
6. Soha ne vezess járművet betépve! Igaz, hogy a fű hatására nem leszel olyan kockázatvállaló, mint a szesztől, de közben simán elkalandozhat a figyelmed és benézhetsz dolgokat.
7. És főleg: élvezd ki a gandzsát! Megelepőnek tűnhet, hogy ezt tanácsoljuk. Pedig a gond mindig ott van, amikor a mennyiség kerül a minőség elé: amikor valaki már nem az élvezetért, hanem azért füvezik, hogy tompítsa a józan valóságtól érzett szenvedését.
8. Ha pedig nem tudod már úgy mértékkel élvezni a kannabiszt, mint az elején: akkor bizony ideje visszavenni. És ehhez nem szégyen segítséget kérni – itt találsz segítőhelyeket!

Üdítőnek találod, hogy végre egy olyan oldalon vagy, ahol tárgyilagosan, nem démonizálóan beszélnek a drogokról? Ha igen, kérünk, támogasd a munkánkat!

TÁMOGATOM!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter