Mi a kannabisz?
A kannabisz egy növényi drog, amely a kender növény bizonyos magas hatóanyagtartalmú fajtáiból készül. Ezeket nevezik indiai kendernek is, hiszen elsősorban a kender ázsiai fajtái alkalmasak tudatmódosításra. A hazai utak szélén termő vadkender (Cannabis ruderalis) nagyon kevés hatóanyagot tartalmaz ahhoz, hogy bárki betépjen tőle. A nőivarú kender növény virágzata (ezt nevezik fűnek, gandzsának, marihuánának is) és gyantája (hasis, csoki, haska) tartalmazza a legtöbb pszichoaktív hatóanyagot. Készítenek belőle olajat is.
Mi a kannabisz hatóanyaga?
A kannabiszban számos pszichoaktív hatóanyag található, ezeket összefoglaló néven kannabinoidoknak nevezzük. Több mint száz ilyen anyagot mutattak ki eddig a növényben. Nagyon hasonló kémiai felépítésű molekulákat a saját testünk is termel, ezeket nevezzük endokannabinoidoknak. Mind a növényi, mind az endokannabinoidok olyanok, mint a kulcsok, amelyek ugyanazokhoz a zárakhoz kapcsolódnak a szervezetünkben. Ezeket nevezzük receptoroknak, és két fajtájuk létezik: a CB1 és a CB2 receptorok.
A CB1 receptorok elsősorban a központi idegrendszerben találhatók, míg a CB2 receptorok jobban el vannak szórva a szervezetünk különféle részeiben. A kannabisz legfőbb hatóanyaga a Delta-9-tetrahidrokannabinoid (THC), ez felelős a pszichoaktív hatások túlnyomó többségéért. A számos további kannabinoid közül a legismertebb még a kannabidiol (CBD), ami betépettséget nem okoz, de görcsoldó, fájdalomcsillapító hatásairól ismeretes.
Milyen típusú szer a kannabisz és hogyan fejti ki a hatását?
A kannabinoidok működése sok szempontból még rejtély – annyira kiterjedt és sokféle hatásuk van a szervezetre, mint kevés más szernek. Például míg a kokain viszonylag jól körülhatárolható agyterületekre hat, a THC az agy szinte minden területén kifejti hatását és több trillió idegvégződéshez kapcsolódik. Azok a receptorok ugyanis, amelyek az idegsejtek végződésén felveszik a THC molekulát, az agy szinte minden régiójában megtalálhatók.
Hatásai nagyban függnek attól, hogy ki, milyen dózisban, hogyan fogyasztja el. Kifejthet nyugtató, stimuláns, vagy akár hallucinogén hatást is, hatásai a sírva röhögéstől az elmélyült meditatív állapotig terjedhetnek attól függően, hogy éppen milyen környezetben, kivel fogyasztod.
Ráadásul a kannabinoidok működési mechanizmusa is érdekes: gyakran retrográd üzenetvivőként működnek. Ez azt jelenti, hogy az ingerületátvivő anyagokat kiválasztó (“üzenetküldő”) sejtekre hatnak, és így közvetlenül azokat késztetik üzenetátvitelre. Egy neurobiológus kutató találó kifejezésével élve olyan ez, mintha a kannabinoidok lennének az agyi kommunikáció felkiáltójelei. Megjelölik és kiemelik azokat a stimulusokat, amelyek jelentősek, fontosak a szervezet számára.
És ezzel magyarázható az, hogy miért van az, hogy amikor az ember betép, olyan sokféle banális dolgot tud csinálni, és mégis minden olyan jelentésteli, olyan érdekes és izgalmas a számára. Egy olyan nasi íze, ami máskor átlagosnak tűnik, most mennyei a fogyasztó számára. Egy olyan ember társasága, aki máskor untatja, most mulattatja. Teljesen belemerül egy filmbe. Az egész világ felfedezésre vár, izgalmas és új. A kis szürke gondok pedig jelentéktelennek tűnnek.
Hogyan fogyasztják a kannabiszt?
A kannabiszt elsősorban elszívással fogyasztják, akár cigarettába (spangli, joint) tekerve, akár pipából, vizipipából. Gyakran dohánnyal együtt tekerik cigarettába (ebben az esetben a dohánnyal együtt fejti ki hatását, károsabb a tüdőre és addiktívabb!). Az elmúlt években egyre népszerűbbek az ún. vaporizátor (párologtató) technológiák is, amelyek lehetővé teszik a kannabisz égetés nélküli felhevítését, és a hatóanyagban gazdag pára belélegzését. Ez kiszűri a rákkeltő égéstermékek nagy részét. A kannabiszt meg is eszik, sütibe sütve (a nyers kannabisz dekarboxilációja során szabadulnak fel a hatóanyagok). Ez a fogyasztási forma extra kockázatokkal jár, ezekről az ártalomcsökkentő fejezetben bővebben is olvashatsz!
Kannabisz és gondolkodás, memória
A kannabisz befolyásolja azt, ahogy az emberek gondolkodnak, éreznek és emlékeznek. A fogyasztó úgy érezheti, hogy kreatív, új megközelítésből lát dolgokat, ahogyan eddig nem. De aztán pár perccel később már nem is emlékszik, hogy mi volt az óriási ötlet, ami annyira lenyűgözte.
A kannabisz ugyanis a rövidtávú memóriára is hatással van: az agy memória-központjában, a hippokampuszban megváltoztatja az idegsejtek közötti kapcsolatokat.
Ezek a hatások alapesetben elmúlnak a betépéssel együtt, és a memória hosszú távon nem károsodik. A kutatások szerint azonban minél rendszeresebben szív valaki, minél nagyobb THC koncentrátumú füvet, és minél korábbi életkorban kezdi el – annál nagyobb az esélye arra, hogy tartósabb káros hatásokat is megtapasztal. Amik csak huzamosabb absztinenciával kezdenek javulni.
Ezeknél persze nehéz megállapítani, hogy kizárólag a kannabisz okozza-e őket, hiszen aki 13-16 évesen már rendszeres fűszívó lesz, az többnyire más szempontból is eltér az átlagtól. Az intenzív fűszívás azonban biztosan nem tesz jót a tinik kognitív képességeinek.
A CBD a memória esetében is befolyással lehet a THC hatásaira. Érdekes új kutatások szerint a kannabisz a jövőben akár segíthet is idős embereknél a különféle idegrendszeri betegségek, károsodások kezelésében. Az idősebb (50+) emberek körében az intenzív kannabisz-fogyasztás csak mérsékelten hat a gondolkodásra és a memóriára – de jóval több, jobb minőségű kutatásra lesz szükség, amíg teljesen megértjük az összefüggéseket.
Milyen kockázatai vannak még a kannabisz fogyasztásának?
Rövid távon a veszélyek alapvetően jóval alacsonyabbak, mint a legtöbb illegális vagy legális szernél: így például nagyon nehéz túladagolni a kannabiszt úgy, hogy meghaljunk tőle (gyakorlatilag nem ismerjük a halálos dózist). Azonban a tapasztalatlan fogyasztó, aki nem kellően felkészült és tudatos, könnyen pórul járhat, és kellemetlen, akár pszichotikus tüneteket (szorongás, tévképzetek) is megtapasztalhat. Nem érdemes annak kannabiszt fogyasztania, aki hajlamos a pszichiátriai betegségekre (akinek a családjában volt például szkizofrénia)!
Érdemes tudni, hogy a kannabisz elszívása az égéstermékeken keresztül károsítja a légzőszerveinket. Hörghurutot okozhat, ami súlyos köhögéssel járhat. Dohánnyal keverve pedig halálos tüdőbetegségekhez vezethet, mint a rák vagy a COPD. Dohány nélkül a káros hatások jóval enyhébbek.
A kannabisz sok örömet szerezhet, de éppen az örömszerző képességében rejlik a sötét oldala is. A negatív hatások pedig annál valószínűbben jelennek meg, minél rendszeresebben, minél nagyobb dózisban fogyaszt valaki. A kannabisz rendszeres használata függőséghez vezethet. És bár ennek a függőség ritkán jár együtt fizikai elvonási tünetekkel, és ezek enyhébbek, mint az alkohol vagy opiátok esetében – azért komolyan kell őket venni. Körülbelül minden tíz emberből, aki kipróbálja a füvet, egy rendszeres használóvá válik.
A mértéktelen használók azt veszik észre, hogy a hétköznapi dolgok józanul rettentő unalmasnak és sivárnak tűnnek. Ha éppen nincsenek betépve, akkor nem találják magukban az erőt és elhatározást, hogy bármi fontosba belefogjanak. És a fogyasztó már csak arra gondol, hogy milyen jó lesz újra betépni. A betépések azonban egyre kevésbé hozzák el azt a régi bizsergető varázst, ami eleinte bearanyozta a mindennapokat. Csak a kábaság maradt és elveszett belőle a csoda. Ahogy Allen Ginsberg beatköltő szépen fogalmazott: “a csillagos dinamóhoz fűződő hajdani égi kapcsolat”.
Hogy kiből lesz a függő, azt nem csak a gének, hanem az is meghatározza, hogy mit hoz az illető magával a gyermekkorából. Milyen csomagot cipel magával: feldolgozatlan fájdalmakat, frusztrációkat, meg nem értettséget és sértettséget. Igazságtalan lenne tehát a függőséget csak a kannabisznak, mint növénynek felróni.
Ártalomcsökkentő tippek a kannabisz fogyasztóinak
1. Ha teheted, akkor ne szívással/égetéssel fogyaszd a kannabiszt, hanem inkább vaporizáld/párologtasd! Ezáltal elkerülöd a rákkeltő káros égéstermékek belélegzését.
2. Ha már szívsz, akkor lehetőleg ne dohánnyal keverve tedd! A rendszeres dohányzás sokkal ártalmasabb, mint a fűszívás, és addiktívabb is.
3. Ha már szívsz, akkor lehetőleg inkább pipából, és ne cigibe tekerve: a cigipapír elszívása is káros a tüdőnek!
4. Ha sütibe sütöd a kannabiszt, akkor nézz utána alaposan az adagolásnak, és hogy az általad vásárolt fű milyen potens! Először csak keveset egyél, és várj legalább fél-1 órát a hatásokra, mielőtt többet ennél. A kannabisz megevéssel ugyanis jóval lassabban szívódik fel, és egyben jóval intenzívebb hatásokkal is jár!
5. Ne helyezd a napi teendőid (munka, gyerek, házasság stb.) elé a fűszívást! Lehet, hogy te jól érzed magad betépve, de nem biztos, hogy a szeretteid is így érzik, és elég figyelmet kapnak.
6. Soha ne vezess járművet betépve! Igaz, hogy a fű hatására nem leszel olyan kockázatvállaló, mint a szesztől, de közben simán elkalandozhat a figyelmed és benézhetsz dolgokat.
7. És főleg: élvezd ki a gandzsát! Megelepőnek tűnhet, hogy ezt tanácsoljuk. Pedig a gond mindig ott van, amikor a mennyiség kerül a minőség elé: amikor valaki már nem az élvezetért, hanem azért füvezik, hogy tompítsa a józan valóságtól érzett szenvedését.
8. Ha pedig nem tudod már úgy mértékkel élvezni a kannabiszt, mint az elején: akkor bizony ideje visszavenni. És ehhez nem szégyen segítséget kérni – itt találsz segítőhelyeket!
Üdítőnek találod, hogy végre egy olyan oldalon vagy, ahol tárgyilagosan, nem démonizálóan beszélnek a drogokról? Ha igen, kérünk, támogasd a munkánkat!
