Tisztelt Szerkesztőség,
A „Drogfüggő az ideális adatlopó” című cikk (Magyar Hírlap, 2005. október 3. Németh Márk) a kanadai és amerikai metamfetamin használók adatlopásban való részvételét egyértelmű és jelentős problémát okozó tényként mutatja be anélkül, hogy az állításokat alátámasztó valódi kutatásokra hivatkozna anekdotikus beszámolók helyett. Valódi és érvényes adatok hiányában kérdés, hogy ez a hír több-e a metamfetamin használat körüli hisztériakeltés egy újabb epizódjánál.
Az „Amerika legveszélyesebb drogja” körüli sajtófelhajtás, csakúgy, mint a használói elleni szigorító állami intézkedések az adatok fényében nem arányosak a probléma súlyosságával. A „veszedelmes járvány” koránt sem terjed futótűzként, az amfetamin-használat nem növekedett jelentősen az utóbbi években Amerikában, sőt egyes kutatások szerint a metamfetamint valaha kipróbálók száma is csökkent 1999-óta.(1) Mint minden legális és illegális drog esetében, a metamfetamint használók túlnyomó többsége is próbálkozó vagy alkalmi fogyasztó. A fogyasztási mintákban is jelentős különbségek vannak a metamfetamint a hiperaktivitás, narkolepszia, vagy súlyproblémák kezelésére gyógyszerként szedő gyerek vagy háziasszony, a tanuláshoz speedet használó egyetemista, a havonta rekreációs célból fogyasztó üzletember, és a kényszeresen használó „függő” között. Minden amfetamin típusú stimulánst fogyasztó emberre általánosítani a „túlpörgött, magas adrenalinszintű drogfüggők” sztereotípiáját hasonló tévedés, mint a problémás használók esetleges adatlopási bűnözését általánosítani az amfetamin-használók, vagy akár a „drogfüggők” többségére.
A cikk állításának valóságtartalma, miszerint a „ metamfetaminhasználók rendszeresen vesznek részt phishing, azaz adathalász e-mail kampányok lebonyolításában” többek között ezért is igen kétséges. Az Amerikai Egyesült Államokban az adatlopásos csalások ugrásszerűen megnövekedtek az elmúlt években, a Szövetségi Kereskedelmi Felügyelet (FTC) felmérése szerint 2003-ban adatlopással 53 milliárd dollár kár keletkezett, ebből 5 milliárd dollár közvetlenül a magánszemélyeket érintette.(2) Valószínű, hogy az amfetaminokat stimuláns és teherbírást növelő hatásuk miatt használják olyanok is, akik ezeket a bűncselekményeket elkövetik, de hogy hányan „amfetaminfüggők” az adatlopók közül, arról nincs adat, ahogy nem tudjuk azt sem, hányan követik el ezeket a bűncselekményeket a tea, kávé vagy nikotin stimuláns „hatása alatt”.
A problémás metamfetamin-használó kisebbség között szintén akadhatnak olyanok, aki kellő ismerettel rendelkeznek az internetes adatlopás lebonyolításához, így ebből a forrásból szerzik meg a pénzüket, de hogy hányan képesek erre és hányan teszik ezt meg közülük valóban, arról szintén nem áll rendelkezésre megbízható statisztika.
A cikkben említett források valódi kutatásra nem hivatkoznak, csak orvosi és rendőrségi becslésekre. Az említett rendőrségi kutatásban (3) telefonon kérdeztek meg 500 megyei bűnüldöző hatósági alkalmazottat, hogy mit gondolnak, a metamfetamin használat hozzájárult-e a különböző bűncselekmények növekedéséhez. Az adatlopásra a tisztviselők 27%-a válaszolta azt, hogy szerinte igen (egyébként erre a bűncselekményre válaszoltak igennel a legkevesebben). Az eredmények nagyjából egy közvélemény-kutatásnak megfelelő érvényességgel bírnak, nem beszélve arról, hogy a kérdések előtt az alkalmazottakat megfelelően tájékoztatta a kérdező arról, hogy „mint bizonyára Ön is tudja, a metamfetamin használat dramatikus mértékben megnövekedett az ország megyéiben…”. (4)
Anekdoták és néhány szélsőséges eset általánosítása alapján nem szerencsés olyan súlyos értékítéleteket alkotni, mint hogy a „drogfüggő az ideális adatlopó”, amíg nem áll rendelkezésre olyan információ, ami ezt valóban alá is támasztaná.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikkben foglaltak kritikája felkerül a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1084, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
Források:
