Az augusztus 24. és augusztus 29. között készült személyes megkérdezésen alapuló felmérés keretében 1.000 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során – a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján – több szempontos súlyozással korrigáltuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%. |
1. ábra: Kérem, rakja sorrendbe a LAPON olvasható dolgokat aszerint, hogy mekkora problémának érzi ezeket ma Magyarországon! Az első helyre rakja a legsúlyosabb problémát, a 6. helyre pedig a legkevésbé súlyosat!
2. ábra: Első és utolsó helyek a problémák rangsorában!
MEGJEGYZÉS: A magyar közvélemény érzi, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás jóval súlyosabb közegészségügyi és szociális terhet jelentenek, mint az illegális drogok. Ezt a vélekedést alátámasztják a statisztikák is: hazánkban évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás következményeként, az illegális drogok miatt bekövetkező halálesetek száma évente 20-30 körül mozog, ezek túlnyomó többsége herointúladagolás. Ezen halálesetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a droghasználók időben orvosi segítséghez jutnának, amit gyakran a kriminalizációval járó félelem akadályoz meg. Svájcban például, ahol a heroinhasználók orvosi felírásra juthatnak bevizsgált, tiszta heroinhoz, és azt orvosi felügyelet alatt juttatják be, a túladagolásos halálesetek extrém ritkák – a heroint újonnan kipróbálók száma viszont évek óta gyorsan csökken. A dohányzás miatt bekövetkező halálesetek száma kétszer akkora, mint az alkohol, kábítószer, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság, AIDS miatt bekövetkező halálesetek száma együttesen. Az alkoholfogyasztás következtében kialakult májzsugorban évente több mint 7 ezer ember hal meg Magyarországon. A legnépszerűbb illegális drog, az évente több százezer magyar által használt marihuána a tudomány jelen állása szerint még hosszú távú, rendszeres használat esetén sem eredményezi olyan betegségek kialakulását (pl. tüdőrák, szív- és érrendszeri betegségek vagy májzsugor), amelyek a vezető halálokok közé tartoznak Magyarországon, és amelyek szorosan összefüggenek a legális drogok, így az alkohol és cigaretta fogyasztásával. Riasztó ugyanakkor, hogy a társadalom mennyire kevéssé érzékeli a legális gyógyszerfüggőséggel járó problémákat: évente több száz ember hal meg gyógyszertúladagolásban, a legális nyugtatók, altatók orvosilag nem indokolt szedése miatt sokkal több ember válik függővé, mint az illegális drogoktól. Vajon indokolt-e ennek fényében a legális és illegális droghasználók közötti különbség? Vajon indokolt-e egészségügyi problémának tekinteni az egyiket, míg büntetőjogi problémának a másikat?
3. ábra: Ön szerint kinek kellene foglalkoznia a kábítószer használókkal?
MEGJEGYZÉS: Bár szinte közhelynek számít, hogy a magyar közvélemény európai viszonylatban nagyon elutasító és büntetéspárti a droghasználattal kapcsolatban, a jelen közvéleménykutatás eredményei szerint ez a kép pontosításra szorul. Az elmúlt években valószínűleg sokat formálódtak a társadalmi attitűdök ebben a témában. A lakosság közel 80%-a szerint a droghasználóval nem a rendőrségnek kellene foglalkoznia, hanem a családnak (45%), az orvosoknak (19%), szociális munkásoknak (9%). A többségi vélemény tehát már egyáltalán nem kizárólag bűnügyi problémaként azonosítja ezt a jelenséget.
1. táblázat: Visszatartja-e Önt a büntetőjogi felelősség a drogfogyasztástól? Melyik állítás illik Önre a leginkább?
MEGJEGYZÉS: A büntetőjogi tiltás pártján állók szerint a jelenlegi szigor fenntartása melletti fő érv az, hogy nagyon sok ember azért nem próbálja ki ezeket a szereket, mert ez tilos. A közvéleménykutatás azonban azt bizonyítja, hogy a többség ezen döntését egyáltalán nem befolyásolja a Büntető Törvénykönyv. Az emberek majdnem 90%-a azért nem próbálja ki a kábítószereket, mert azt károsnak tartják, és mindössze 5% az, aki nem próbálta ki a drogokat a tiltás miatt. A büntetőjogi tiltásnak nincs visszatartó ereje a droghasználók számára – különösen nem azon fiatalok számára, akik egyébként is hajlamosak a különféle deviáns magatartásokra, és akik a leginkább veszélyeztetettek a drogfüggőség szempontjából.
4. ábra: Egyesek szerint a jogban meg kellene különböztetni az egészségre különösen veszélyes kemény-drogokat, és az enyhébb hatású, kevésbé káros könnyű drogokat. Mások azt mondják, nincsenek könnyű drogok, minden kábítószer súlyosan veszélyezteti a fogyasztókat és a társadalmat. Melyik vélemény áll közelebb az Önéhez: meg kellene különböztetni a kemény és a könnyű drogokat vagy minden kábítószer egyformán veszélyes?
MEGJEGYZÉS: A közvélemény többsége szerint a könnyű és kemény drogok egyaránt veszélyesek, megkülönböztetésüket nem támogatná. Ez a vélemény megalapozott is, meg nem is. Egyrészt tény, hogy a tudomány álláspontja szerint sem lehet a könnyű és a kemény drogok csoportját megkülönböztetni. Minden drog veszélyes lehet, kockázatai nagyban függnek a használó egészségi állapotától, személyiségétől, illetve a környezeti tényezőktől is. Egy 14 éves, kialakulatlan személyiségű kamaszra más hatással van a marihuána, mint egy 30 éves, kialakult egzisztenciával rendelkező felnőttre. Maga a politikai-jogi környezet is befolyásolja a drogok kockázatait: hiszen az alkohol is jóval veszélyesebb volt az amerikai alkoholtilalom idején, amikor a fogyasztó nem tudhatta, mit is iszik valójában. Emellett tény, hogy például a függőségi potenciál, a hosszú távú egészségügyi károk alapján vannak jelentős különbségek az egyes szerek között: míg például az intravénás heroinhasználattal számos olyan veszély jár, ami a marihuána-szívással nem, például a túladagolás fokozott veszélye, a HIV és hepatitis fertőzés. Ilyen értelemben igenis van különbség az egyes drogok és droghasználati módok veszélyességének megkülönböztetéséről. A TASZ álláspontja szerint azonban a fogyasztó szintjén nem indokolt jogi különbséget tenni egyes drogok között: bármennyire is károsítja egy adott drog használata az illető egészségét, ez nem jogosítja fel az államot arra, hogy a büntetőjog végső eszközével avatkozzon be pusztán azért, mert ezzel a szerrel módosította a tudatállapotát.
5. ábra: Miként büntetné Ön a következőket: börtönbe zárná, pénzbírságot vagy más büntetést szabna ki rájuk vagy nem alkalmazna büntetést?
MEGJEGYZÉS: A fenti ábrából kiderül, hogy a közvélemény aránytalanul veszélyesebbnek tartja az illegális szereket a legális szereknél – mint korábban már írtuk, ez a kép nem felel meg a tudományos bizonyítékoknak. A többség szigorúan büntetné a heroinfogyasztókat (59% börtönbe zárná őket), míg a szerves oldószerek inhalálását – amely sok szempontból még a heroinhasználatnál is károsabb az egészségre – csupán 27% büntetné börtönnel. A marihuána fogyasztóit ugyanakkor 53% csupán szabálysértési bírsággal büntetné, 12% pedig egyáltalán nem büntetné, és csak egy kisebbség (32%) fenyegetné börtönnel – ebből az tűnik ki, hogy a közvélemény túlnyomó többsége (65%) nem tartja jónak a jelenlegi büntetőjogi szabályozást és annál jóval enyhébb szankcionálást tart szükségesnek.
6. ábra: Kérem, rakja sorrendbe a LAPON látható dolgokat aszerint, hogy Ön mekkora súlyt helyezne rá a drogprobléma kezelésében! Az első helyre rakja azt, amit a legfontosabbnak érez, a 4. helyre pedig a legkevésbé fontosat!
MEGJEGYZÉS: A következő táblázat azt szemlélteti, hogy a közvélemény milyen súlyt helyez a drogpolitika különböző beavatkozásaira. A többség (53%) a megelőzést és felvilágosítást helyezi az első helyre, míg a drogfogyasztók büntetőjogi üldözését mindössze 7% tartja elsődleges fontosságúnak, míg 67% utolsóelőtti vagy utolsó helyre tenné azt. A lakosság továbbra is fontosnak tartja a drogkereskedők rendőrségi felderítését – ami a jelenlegi helyzettel szemben, amikor az eljárások több mint 80%-a fogyasztók ellen indul, a szabálysértési reformmal a rendőrség prioritásáv válhatna. Sajnos a kezelés és rehabilitáció a közvélemény számára nem rendelkezik még az őt megillető súllyal, holott például egyes amerikai kutatások szerint minden egyes kezelésre költött dollár hétszeresen megtérül a büntető-igazságszolgáltatás számára – hiszen kiragadja a legproblémásabb drogfüggőket az illegális drogpiacból.
A kutatást készítette: