• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Mit gondol a közvélemény?

Az augusztus 24. és augusztus 29. között készült személyes megkérdezésen alapuló felmérés keretében 1.000 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során – a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján – több szempontos súlyozással korrigáltuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%.

1. ábra: Kérem, rakja sorrendbe a LAPON olvasható dolgokat aszerint, hogy mekkora problémának érzi ezeket ma Magyarországon! Az első helyre rakja a legsúlyosabb problémát, a 6. helyre pedig a legkevésbé súlyosat!

2. ábra: Első és utolsó helyek a problémák rangsorában!

MEGJEGYZÉS: A magyar közvélemény érzi, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás jóval súlyosabb közegészségügyi és szociális terhet jelentenek, mint az illegális drogok. Ezt a vélekedést alátámasztják a statisztikák is: hazánkban évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás következményeként, az illegális drogok miatt bekövetkező halálesetek száma évente 20-30 körül mozog, ezek túlnyomó többsége herointúladagolás. Ezen halálesetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a droghasználók időben orvosi segítséghez jutnának, amit gyakran a kriminalizációval járó félelem akadályoz meg. Svájcban például, ahol a heroinhasználók orvosi felírásra juthatnak bevizsgált, tiszta heroinhoz, és azt orvosi felügyelet alatt juttatják be, a túladagolásos halálesetek extrém ritkák – a heroint újonnan kipróbálók száma viszont évek óta gyorsan csökken. A dohányzás miatt bekövetkező halálesetek száma kétszer akkora, mint az alkohol, kábítószer, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság, AIDS miatt bekövetkező halálesetek száma együttesen. Az alkoholfogyasztás következtében kialakult májzsugorban évente több mint 7 ezer ember hal meg Magyarországon. A legnépszerűbb illegális drog, az évente több százezer magyar által használt marihuána a tudomány jelen állása szerint még hosszú távú, rendszeres használat esetén sem eredményezi olyan betegségek kialakulását (pl. tüdőrák, szív- és érrendszeri betegségek vagy májzsugor), amelyek a vezető halálokok közé tartoznak Magyarországon, és amelyek szorosan összefüggenek a legális drogok, így az alkohol és cigaretta fogyasztásával. Riasztó ugyanakkor, hogy a társadalom mennyire kevéssé érzékeli a legális gyógyszerfüggőséggel járó problémákat: évente több száz ember hal meg gyógyszertúladagolásban, a legális nyugtatók, altatók orvosilag nem indokolt szedése miatt sokkal több ember válik függővé, mint az illegális drogoktól.  Vajon indokolt-e ennek fényében a legális és illegális droghasználók közötti különbség? Vajon indokolt-e egészségügyi problémának tekinteni az egyiket, míg büntetőjogi problémának a másikat?  
 

3. ábra: Ön szerint kinek kellene foglalkoznia a kábítószer használókkal? 

MEGJEGYZÉS: Bár szinte közhelynek számít, hogy a magyar közvélemény európai viszonylatban nagyon elutasító és büntetéspárti a droghasználattal kapcsolatban, a jelen közvéleménykutatás eredményei szerint ez a kép pontosításra szorul. Az elmúlt években valószínűleg sokat formálódtak a társadalmi attitűdök ebben a témában. A lakosság közel 80%-a szerint a droghasználóval nem a rendőrségnek kellene foglalkoznia, hanem a családnak (45%), az orvosoknak (19%), szociális munkásoknak (9%). A többségi vélemény tehát már egyáltalán nem kizárólag bűnügyi problémaként azonosítja ezt a jelenséget.

1. táblázat: Visszatartja-e Önt a büntetőjogi felelősség a drogfogyasztástól? Melyik állítás illik Önre a leginkább?

MEGJEGYZÉS: A büntetőjogi tiltás pártján állók szerint a jelenlegi szigor fenntartása melletti fő érv az, hogy nagyon sok ember azért nem próbálja ki ezeket a szereket, mert ez tilos. A közvéleménykutatás azonban azt bizonyítja, hogy a többség ezen döntését egyáltalán nem befolyásolja a Büntető Törvénykönyv. Az emberek majdnem 90%-a azért nem próbálja ki a kábítószereket, mert azt károsnak tartják, és mindössze 5% az, aki nem próbálta ki a drogokat a tiltás miatt. A büntetőjogi tiltásnak nincs visszatartó ereje a droghasználók számára – különösen nem azon fiatalok számára, akik egyébként is hajlamosak a különféle deviáns magatartásokra, és akik a leginkább veszélyeztetettek a drogfüggőség szempontjából.

4. ábra: Egyesek szerint a jogban meg kellene különböztetni az egészségre különösen veszélyes kemény-drogokat, és az enyhébb hatású, kevésbé káros könnyű drogokat. Mások azt mondják, nincsenek könnyű drogok, minden kábítószer súlyosan veszélyezteti a fogyasztókat és a társadalmat. Melyik vélemény áll közelebb az Önéhez: meg kellene különböztetni a kemény és a könnyű drogokat vagy minden kábítószer egyformán veszélyes?

 

MEGJEGYZÉS: A közvélemény többsége szerint a könnyű és kemény drogok egyaránt veszélyesek, megkülönböztetésüket nem támogatná. Ez a vélemény megalapozott is, meg nem is. Egyrészt tény, hogy a tudomány álláspontja szerint sem lehet a könnyű és a kemény drogok csoportját megkülönböztetni. Minden drog veszélyes lehet, kockázatai nagyban függnek a használó egészségi állapotától, személyiségétől, illetve a környezeti tényezőktől is. Egy 14 éves, kialakulatlan személyiségű kamaszra más hatással van a marihuána, mint egy 30 éves, kialakult egzisztenciával rendelkező felnőttre. Maga a politikai-jogi környezet is befolyásolja a drogok kockázatait: hiszen az alkohol is jóval veszélyesebb volt az amerikai alkoholtilalom idején, amikor a fogyasztó nem tudhatta, mit is iszik valójában. Emellett tény, hogy például a függőségi potenciál, a hosszú távú egészségügyi károk alapján vannak jelentős különbségek az egyes szerek között: míg például az intravénás heroinhasználattal számos olyan veszély jár, ami a marihuána-szívással nem, például a túladagolás fokozott veszélye, a HIV és hepatitis fertőzés. Ilyen értelemben igenis van különbség az egyes drogok és droghasználati módok veszélyességének megkülönböztetéséről. A TASZ álláspontja szerint azonban a fogyasztó szintjén nem indokolt jogi különbséget tenni egyes drogok között: bármennyire is károsítja egy adott drog használata az illető egészségét, ez nem jogosítja fel az államot arra, hogy a büntetőjog végső eszközével avatkozzon be pusztán azért, mert ezzel a szerrel módosította a tudatállapotát.
 

5. ábra: Miként büntetné Ön a következőket: börtönbe zárná, pénzbírságot vagy más büntetést szabna ki rájuk vagy nem alkalmazna büntetést?

 

MEGJEGYZÉS: A fenti ábrából kiderül, hogy a közvélemény aránytalanul veszélyesebbnek tartja az illegális szereket a legális szereknél – mint korábban már írtuk, ez a kép nem felel meg a tudományos bizonyítékoknak. A többség szigorúan büntetné a heroinfogyasztókat (59% börtönbe zárná őket), míg a szerves oldószerek inhalálását – amely sok szempontból még a heroinhasználatnál is károsabb az egészségre – csupán 27% büntetné börtönnel. A marihuána fogyasztóit ugyanakkor 53% csupán szabálysértési bírsággal büntetné, 12% pedig egyáltalán nem büntetné, és csak egy kisebbség (32%) fenyegetné börtönnel – ebből az tűnik ki, hogy a közvélemény túlnyomó többsége (65%) nem tartja jónak a jelenlegi büntetőjogi szabályozást és annál jóval enyhébb szankcionálást tart szükségesnek.
 

6. ábra: Kérem, rakja sorrendbe a LAPON látható dolgokat aszerint, hogy Ön mekkora súlyt helyezne rá a drogprobléma kezelésében! Az első helyre rakja azt, amit a legfontosabbnak érez, a 4. helyre pedig a legkevésbé fontosat!

 

MEGJEGYZÉS: A következő táblázat azt szemlélteti, hogy a közvélemény milyen súlyt helyez a drogpolitika különböző beavatkozásaira. A többség (53%) a megelőzést és felvilágosítást helyezi az első helyre, míg a drogfogyasztók büntetőjogi üldözését mindössze 7% tartja elsődleges fontosságúnak, míg 67% utolsóelőtti vagy utolsó helyre tenné azt. A lakosság továbbra is fontosnak tartja a drogkereskedők rendőrségi felderítését – ami a jelenlegi helyzettel szemben, amikor az eljárások több mint 80%-a fogyasztók ellen indul, a szabálysértési reformmal a rendőrség prioritásáv válhatna. Sajnos a kezelés és rehabilitáció a közvélemény számára nem rendelkezik még az őt megillető súllyal, holott például egyes  amerikai kutatások szerint minden egyes kezelésre költött dollár hétszeresen megtérül a büntető-igazságszolgáltatás számára – hiszen kiragadja a legproblémásabb drogfüggőket az illegális drogpiacból.

A kutatást készítette:
 

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter