A kínai sebészek módszere a közölt eredmények ellenére is megosztja a terület szakértőit
Kínai orvosok egy kis csoportja szélsőséges lehetőséget kínál a krónikus heroin- és alkoholfüggőknek: megpróbálják kitörölni az emlékeikből a fogyasztás iránti motivációt. Teszik mindezt a tudományos kutatás nevében és nem foglalkoznak a világszerte kiváltott elutasítással.
A beavatkozás során kis lyukakat fúrnak a páciens koponyájába, melyeken hosszú elektródákat vezetnek be az agy magyarul „jutalmazó központ” néven ismert nucleus accumbens régiójába. A dopamin neurotranszmitter itt stimulálja a sejteket, hogy kedvező élményeket váltson ki például zsíros ételek fogyasztása, munkahelyi előléptetés vagy heroin fogyasztása által. A bevezetett elektródákon keresztül áram folyik, ami megöli a régió sejtjeit. Azzal, hogy a függőket megszabadítják a jutalmazó központjuktól, az orvosok azt remélik, hogy egyúttal a függőségüktől is megszabadulnak. A sebészeti beavatkozást a beteg éber állapotában végzik, hogy minimalizálják az érzékelésért, a mozgásért és a tudatosságért felelős területekben előidézett károsodás esélyét.
Kínában a droghasználattal járó stigmatizáció kifejezetten erős, évente több ezer drogkereskedőt végeznek ki, így a drasztikus terápiát akár a betegség következményeivel arányos kockázatú eljárásnak is lehetne ítélni. Bár a Kínai Egészségügyi Minisztérium 2004-ben tudományos bizonyítékok hiányában betiltotta a beavatkozási módszert, a Time értesülései szerint azonban legalább 1000 műtétet hajtanak végre évente „kutatási célból”. Tudományos elhivatottságuk bizonyítékaként a módszert alkalmazó kínai kutatók tavaly novemberben publikáltak is egy tanulmányt a beavatkozás hosszú távú hatásairól opiátfüggők körében. Eredményeik szerint a jutalmazó központ sejtjeinek megölése hatékonyabb a hagyományos módszereknél és az 5 év alatt a 60 páciensük 47%-a megszabadult függőségétől, míg 53% esett vissza. A hagyományos terápiák ezzel szemben jó esetben is csak 30-40%-os eredményt tudnak felmutatni.
Bármilyen szépen is hangzik mindez, a páciensek 60%-a tapasztalt valamilyen mellékhatást. 21%-uk memóriaromlásról, 18%-uk motiválatlanságról, egy fő pedig hirtelen visszaeső szexuális vágyról számolt be. A legkellemetlenebb mellékhatás viszont, amit az operáción átesettek 53%-a jelzett, az a személyiségükben bekövetkezett változás, melyet a szerzők „szelídség orientált” jellemvonásként írtak le. Mindemellett a drogfüggőségre gyakorolt pozitív mérlegben sem lehetünk biztosak. A biokémikus és író Shi-Min Fang már korábban felhívta a figyelmet, hogy a kínai kutatások esetében nem ritka, hogy az elemzett eljárás pozitív megítélése érdekében meghamisítják a kutatási eredményeket és még abban sem volt biztos, hogy a pácienseket megfelelően tájékoztatják a beavatkozás természetéről.
Nem meglepő, hogy az eljárás világszerte komoly ellenérzéseket váltott ki. David Linden, a Johns Hopkins idegtudomány professzora és az agyban keletkező kellemes érzés kémiai hátterét taglaló „The Compass of Pleasure” című könyv szerzője „félelmetesen elhibázottnak” nevezte az eljárást a Time hasábjain. Szerinte a kezelés eredményeként a betegek nem csak a droghasználat, hanem az élmények széles skálájának hatására is majdnem biztosan képtelenek lesznek kellemes érzéseket átélni.
Túl azon, hogy az agysebészeti beavatkozások fertőzésekkel és visszafordíthatatlan komplikációkkal járhatnak, nem lehet megfeledkezni sem az agy, sem a függőségek komplexitásáról. Egy drogfüggőség kialakulásában számos tényező részt vesz, ezért nem lehet a teljes rendellenességet egy agyi régióban lokalizálni. Az érem másik oldalát nézve pedig a „jutalmazó központ” az élet számos területén tesz hasznos szolgálatot azzal, hogy a kedvező cselekedetek pozitív visszacsatolásaként kellemes érzéssel jutalmazza tulajdonosát. Még ha a kezeléssel járó agykárosodás kockázatait most egy kicsit figyelmen kívül is hagyjuk, akkor is kérdéses, hogy a függőségtől való megszabadulás ér-e annyit, hogy vele együtt a személyiségünk egy darabját is elveszítsük.
Forrás: singularityhub.com
Fordította: Kardos Tamás