FORRÓ A VÉREM: Filmbemutató és konferencia beszámoló

2015. december 8.

A Drogriporter új filmet készített a tűcsereprogramok HIV, Hepatitisz és Szifilisz gyorstesztes szűrésprogramjáról, az ártalomcsökkentés és az intravénás droghasználók magyarországi helyzetéről. A filmet a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) „Fővárosi drogpolitika: helyzetkép, problémák és megoldások" című konferenciáján mutattuk be. Nézd meg a filmet és ez előadásokat, és olvasd el beszámolónkat a konferenciáról!

A Norvég Civil Alap támogatásával az Alternatíva Alapítvány koordinálása mellett három budapesti és négy vidéki civil szervezet HIV, hepatitisz és szifilisz gyorstesztelési lehetőséget nyújtott intravénás droghasználóknak. A film bemutatja a szűréskampányt, a szervezeteket amelyek ezt a fontos munkát végzik és betekintést nyújt az intravénás droghasználat magyarországi alakulásába.

 
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) 2015. december 7-én megrendezett konferenciája ezúttal elsősorban a fővárosra koncentrált, hiszen itt él a problémás drogfogyasztók túlnyomó többsége. Itt található a legnagyobb intravénás szerhasználói populáció, akik főként dizájner drogokat fogyasztanak, és gyakrabban szorulnak sürgősségi és egyéb ellátásra, mint a hagyományos kábítószerek használói. Egyre fiatalabb korosztályok válnak érintetté, a gyermek- és fiatalkorú drogfüggők ellátásához hiányzik az intézményi háttér. Az új pszichoaktív anyagok intravénás fogyasztói jóval gyakrabban injektálnak, és gyakrabban osztják meg a fecskendőket, emiatt jelentősen nőtt a fertőzések kockázata. Egyre nyilvánvalóbbá válik az, hogy az egyes kerületek önmagukban nem képesek kezelni ezt a problémát – szükség van arra, hogy fővárosi szinten hangolják össze a munkájukat. Ehhez fővárosi drogstratégiára és drogkoordinációra lenne szükség. A rendezvény a helyzetértékelést mellett a terület szereplői közötti párbeszéd elősegítését célozta annak érdekében, hogy hatékonyabb megoldások szülessenek. 


 
A bevezető előadást Sárosi Péter tartotta a 21. századi nagyvárosi drogpolitikákról, mely nagyrészt az Európai Drogmonitorozó Intézet (EMCDDA) idén megjelent Drugs policy and the city in Europe kiadványára támaszkodott. Sárosi utalt a drogprobléma tologatásával előidézett léggömb-effektusra, vagyis arra, hogy megfelelő megoldás híján hiába próbálja az egyik kerület kisöpörni a problémát, a jelenség máshol ugyanúgy meg fog jelenni. Kitért arra, hogy a WHO már 2010-ben cselekvési javaslatot adott ki a biztonságos és egészséges városok elősegítésére, amely alkalmazása itthon is indokolt lenne. A jelenlegi városi drogstratégiákra térve egy ábrán láthattuk, hogy az európai nagyvárosok mennyire különbözően kezelik a problémát – sok helyen külön városi vagy egyéb specifikus stratégia irányul a drogkérdés kezelésére, amihez jelentős forrásokat is rendelnek (Madridban közel 30 millió Eurót, de még Vilniusban is majdnem 200 ezer Eurót), Budapestnek azonban nincs külön stratégiája, így forrás sincs a fővárosi drogprobléma kezelésére. Végezetül pedig emlékeztetett az öt évvel ezelőtt született Prágai Nyilatkozatra, amely a jól működő városi drogpolitikák alapelveit foglalta össze.
 
 
A következő előadó Csorba József lett volna, akit betegség miatt Felvinczi Katalin helyettesített. Csorba Józseffel épp egy hónappal ezelőtt készítettünk interjút a „Tisztább Kép” projekttel kapcsolatban, amely az intravénás drogfogyasztók által használt tűk bevizsgálásával próbál tájékozódni arról, hogy jelenleg milyen szereket használnak intravénásan Magyarországon. A projekt célja az új pszichoaktív szerek kockázatelemzésének és azonosításának támogatása, az adatgyűjtés, az új trendek feltárása és értelmezése, az adatok többrétű elemzése, valamint az ártalomcsökkentés, a kezelést és a közegészségügyet érintő információk terjesztése. A „Breaking the Drug Cycle” beszámoló a felmérés első fél évét foglalja össze, amiből többek között kiderült, hogy kutatásba bevont öt városban 161 féle vegyületet sikerült kimutatni a tűkben, melyek kémiai szerkezetük alapján 10 csoportba sorolhatók. Leggyakrabban katinonokat sikerült kimutatni, de a fenntartó kezelésben használt metadon jelenléte sem volt ritka. A projekt végső eredményeit 2016 végén fogják publikálni.
 
 
Varga Mónika, a Drogprevenciós Alapítvány (DPA) képviseletében a 13. kerületi drogszcénáról és a kerületben végzett munkájukról számolt be. A szervezet 1994-ben alakult és már 1995 óta foglalkozik ártalomcsökkentéssel. Budapest egyik legnagyobb tűcsere programját végezték számos kiegészítő szolgáltatással, míg tavaly a kerületi vezetés bezárásra kényszerítette a Hollán Ernő utcai központjukat. Az új, Csángó utcai helyükön már nem foglalkozhatnak tűcserével, pedig a Kék Pont VIII. kerületi bázisának bezárásával és a magasabb tűigényű dizájner drog használat trendjével erre nagyobb szükség lenne, mint valaha. Most azonban csak tanácsadással, egyéni esetkezeléssel, internetezés biztosításával, ruhamosással és egyéb szolgáltatásokkal tudnak segíteni, a tűt igénylő klienseket más tűcserébe irányítják. Ennek köszönhetően az esetszámuk a tavalyi értékek körülbelül huszadára esett vissza.

 
Csák Róbert, az Alternatíva Alapítvány alapító-munkatársa ismertette a filmben is bemutatott gyorsteszt és tanácsadás projektjük részeredményeit. A 2015 márciusától 2016 áprilisáig tartó projekt célja a HIV, Hepatitis C, szifilisz gyorsteszt népszerűsítése, az intravénás szerhasználóknak nyújtott tanácsadás és kezelésbe juttatásuk. A projekt során összesen 600 tesztethasználnak fel négy városban, hét szervezet együttműködésével. Végeredményként egy módszertani segédanyagot szeretnének összeállítani és megosztani a gyakorlati tapasztalatokat a szakemberek között. A 2015 június-novemberi időszakban 201 szűrést végeztek el és ugyanennyi kérdőívet töltettek ki Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged helyszíneken. A fertőzöttség kimutatott aránya nagyjából összhangban volt az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi adataival. A felmérés tanulsága szerint a Hepatitis C legnagyobb arányban Budapesten fordul elő és jóval magasabb az új pszichoaktív szerek használóinak körében. Csák szerint ezért érdemes gyorstesztet biztosítani ezekben a csoportokban és abból kiindulva, hogy az intravénás használati módszer rejti a legnagyobb veszélyt és az új szerek kiemelt kockázatot jelentenek, növelni kell a tűcserék és a gyorstesztek lefedettségét, valamint segíteni kell a kezelésbe jutást. 

 
Ezt követően Csák Róbert egy több nemzetközi ajánlás figyelembevételével született javaslatcsomagot ismertetett az intravénás drogfogyasztók hepatitis C kezelésének előmozdítására, melyet később a jelenlevők is megvitattak. 
 
A konferencia délutáni szekciójában a drogterület szakértői és a kormányzati szereplők (minisztériumok, önkormányzatok, rendőrség, ÁNTSZ stb.) kötetlen párbeszédben vitatták meg a fővárosi drogkoordináció elképzelését. A konferenciának ez a rész nem volt nyilvános, de annyit elmondható róla, hogy a fővárosi önkormányzat képviseletének hiányában sajnos pont az elgondolás címzettje nem vett részt a párbeszédben. A tárgyalópartnerek azonban megállapodtak a párbeszéd további folytatásában. 
 
Cikk: Kardos Tamás
Video: Takács István Gábor
Drogriporter
2015.12.09.