Kormányváltás előtt

A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB), a kormány négy civil taggal kiegészített drogügyi tanácsadó szerve május 27-én szerdán ülést tartott, amelyre a kormányváltás előtti bizonytalanság nyomta rá a bélyegét. Korózs Lajos államtitkár (hosszú ideig) utoljára elnökölt az ülésen, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) kábítószerügyi igazgatóságának vezetője, Portörő Péter beszélt az immár nyomtatásban is megjelent és a sajtónak is bemutatott új nemzeti drogstratégiánkról (2010-18), amelyet a Nemzetközi Ártalomcsökkentő Egyesület (IHRA) áprilisban kiadott globális jelentése is dícséretben részesít és az Európai Unió egyik legprogresszívebb dokumentumaként mutat be. A drogstratégia hosszú távú célokat fogalmaz meg – a rövid távú célok megfogalmazására a kétéves akciótervek hivatottak. Április 22-én az államtitkári értekezlet megtárgyalta az akcióterv első tervezetét, azonban az a döntés született, hogy az adminisztráció-váltás előtt már nem terjesztik be a kormány elé, mivel pontosabb költségvetési tervet szeretnének hozzá készíteni, és további szakmai egyeztetést kezdeményeznek. A szakmai szervezetek (pl. Magyar Addiktológiai Társaság) támogatták a tervezetet, ugyanakkor rámutattak arra, hogy ilyen szűkös költségvetési keretből nehéz lesz megvalósítani a célokat.

Kérdés, hogy vajon az új kormány mekkora lelkesedéssel fogja végrehajtani azt a stratégiát, amelyet a parlamenti vita során “ultraliberálisnak” bélyegzett. Még nem tudjuk, hogy az új egészségügyi, oktatásügyi és szociális csúcsminisztériumban milyen szervezeti keretet alakítanak ki a drogkoordináció számára, illetve hogy mennyire alakítják át a háttérintézményeket (pl. a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet), illetve a szakembergárdát. A szociális államtitkári cím várományosa, Soltész Miklós a keményvonalas fundamentalisták közé tartozik: a büntetőjogi szabályozás 2002-es módosítása után azt nyilatkozta, hogy az enyhítéssel a gyermekek élete kerül veszélybe, hiszen a törvény felhatalmazást ad arra, hogy a kábítószer-terjesztők csekély mennyiségű kábítószerrel beetessék a fiatalokat. Szerinte a 99 és 2002 között képviselt zéró-tolerancia a megfelelő irány – és ez egybevág azokkal a hírekkel, hogy a Fidesz a büntetőjogi szabályozás szigorítására készül. Az utóbbi években a kábítószerügyi eseti bizottságban a Fidesz Victorné Erdős Esztert, a ráckeresztúri rehabilitációs otthon igazgatóját kérte fel szakértőnek – lehetséges, hogy Soltész őt fogja kinevezni a drogkoordináció új vezetőjének. Victorné a bizottság ülésein élesen kritizálta az ártalomcsökkentő szemléletet és a kormány “liberális” drogpolitikáját.



A KKB ülésén beszámolót hallhattunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv legutóbbi pályázati kiírásáról, amely 1,3 milliárd forintot juttat ifjúságfejlesztésre és kábítószerügyre, a pályázatokat augusztusban és szeptemberben lehet majd beadni. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) bemutatta annak az újonnan felállított kábítószer-laboratóriumnak a munkáját, amely az elmúlt évben 900 a vámosok által lefoglat mintát vizsgált be – ezek több mint fele származott Budapestről. A VPOP labor a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) adatainál jóval magasabb koncentráció-értékeket mért a lefoglalt drogokban – például a marihuána vámosok által mért átlagos THC értéke 6,7%, míg a BSZKI által mért átlagérték 1% alatt van. Nagy Gábor, a BSZKI főtanácsosa szerint a különbség okát ki kellene vizsgálni, ugyanis ennek oka lehet mérési pontatlanság is. Szerinte az új laboratórium felállítása nem volt szükséges, csak a felszerelés beszerzése körülbelül 100 millió forintba kerülhetett – pedig ugyanezeket a feladatokat a BSZKI is el tudta volna látni. Topolánszky Ákos civil delegált szerint ez abból a szempontból is érdekes, hogy míg a keresletcsökkentő oldalon a civil szervezetek a szűkös forrásokból alig képesek fenntartani a szolgáltatásaikat, a kínálatcsökkentésre arányaiban jóval többet költ az állam.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) beszámolt a hazai kender- és máktermesztéssel kapcsolatos problémákról. Magyarország már a 20-as évek óta máktermesztő nagyhatalomnak számít, mióta Kabay János feltalált egy módszert a morfin száraz mákszalmából történő kinyerésére. 1927-ben alapították meg a tiszavasvári alkaloidokat előállító gyárat, az 50-es és a 60-as években Magyarország volt a világ legnagyobb morfin-exportőre. A tavalyi évben mintegy 7 ezer hektáron takarítottak be ipari és étkezési célból termesztett mákot, ennek az átlagos alkaloida-tartalma 0,1 és 0,7 százalék között van – az ennél magasabb koncentrációjú mák már kábítószernek minősül. A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X.16.) kormányrendelet módosításával pontosították a fogalmakat: eddig csak az ópiummák számított kábítószer-alapanyagnak, ezután a murvásmák (Papaver bracteatum Lindl.) is. A jogszabály megkülönbözteti az ipari, az étkezési és a díszító mákot, illetve a mákszalmát. A mákmagok nem minősülnek ellenőrzött szernek, kivéve az ipari mák vetőmagját, amelynek kivitele és behozatala engedélyköteles. A rendelet értelmező rendelkezései szerint kendernek minősül minden Cannabis nemzetséghez tartozó növény – ezen belül van alacsony THC tartalmú kender (0,2% alatt) és magas THC tartalmú kender (0,2% fölött). Szabad földön kizárólag alacsony THC tartalmú kender termeszthető, termesztéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. A magas THC tartalmú fajtákat kizárólag kutatási célra lehet felhasználni. Az alacsony THC tartalmú kender magját forgalomba lehet hozni étkezési célra is, az exporttal és importtal kapcsolatos engedélyeket az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal intézi.

A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) ismertette az elterelés hatásvizsgálatával kapcsolatos kutatás eredményeit, ennek során 213 szolgáltatót kerestek meg telefonon, közülük 119 szolgáltató (46%) nem végez elterelést, a fennmaradó 94 közül 69-en adtak választ. Az elterelésnek három formája van: megelőző-felvilágosító, gyógyító és egyéb. A szolgáltatók több mint fele kizárólag megelőző-felvilágosító elterelést biztosít, kevesebb mint 20%-a pedig gyógyítót. A vizsgálat szerint a szolgáltatók az elterelés nagy előnyének tartják, hogy a klienseket mentesíti a börtönbüntetés fenyegetése alól, ugyanakkor problémaként merült fel, hogy a nem problémás szerhasználók tömegeit kényszeríti kezelésre. Számos szolgáltatóknak ezenkívül az elterelés az anyagi stabilitás zálogává is vált: hiszen biztosítja a folyamatos kliens-utánpótlást, ez után pedig normatív támogatáshoz jut a szervezet. A TASZ álláspontja szerint az elterelés kétségkívül jobb, mint a börtönnel fenyegetés. Ugyanakkor a nem problémás szerhasználók kvázi-kényszerkezelése még akkor sem indokolt, ha a vizsgálat kimutatja, hogy a kezelésnek vannak pozitív hatásai: ugyanis ez önmagában nem indokolja a büntetőjog eszközének alkalmazását a fiatalok kezelésbe kényszerítésére. Ha a túlsúlyos embereket fogyókúra-táborba kényszerítenénk, annak is bizonyára lennének pozitív közegészségügyi hatásai, ugyanakkor nem szükséges és arányos intézkedés börtönnel fenyegetni egy túlsúlyos embert akkor, ha nem vállalja a kezelést.

Tovább folytatódott a drogprevenciós programok akkreditációjával kapcsolatos vita: két évvel ezelőtt az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) magához ragadta a feladat megoldását az SZMM-től, azzal érvelve, hogy a drogprevenció az egészségnevelés szerves része. Az azóta eltelt időszakban azonban az EÜM nem állt elő értékelhető javaslattal és tervvel az akkreditációval kapcsolatban, az ülésen kiderült, hogy a drogtémát egyáltalán nem integrálták az egészségfejlesztő programok akkreditációjáról szóló új rendeletbe. Így tehát az iskolák ezután sem kaphatnak információt arról, hogy az általuk megrendelni kívánt prevenciós szolgáltatás vajon szakmailag ellenőrzött és hiteles munkát végez-e, esetleg teljesen dilettáns, vagy ami rosszabb, mögöttes ideológiai-üzleti szándékkal rendelkező “preventorokat” engednek a gyerekek közelébe. A KKB ismét határozatban utasította az EÜM-öt, hogy az új adminisztráció megalakulása után 2 héten belül álljon elő konkrét javaslattal a kérdés rendezésére.

Sárosi Péter