Erőszakos drogosok a médiában

2012. március 22.

Az elkövetők feltételezett kábítószer-használata mindenre magyarázatot ad

A Zalai Hírlap pársoros gyorshírében egy kocsmai verekedésről olvashatunk, melyben „a kábítószer” (ki tudja, hogy pontosan melyik) is felbukkant. A leírtak alapján a történet több mint hétköznapi: egy garabonci ivóban két férfi szóváltásba keveredett, majd egyikük két alkalommal fejen ütötte vitapartnerét, amiért a jelenlévők rendőri beavatkozást kértek. Ez így önmagában aligha lenne alkalmas egy híranyagnak, de a kábítószer-szál felbukkanása egy csapásra megváltoztat mindent és máris a következő címmel olvashatjuk a beszámolót: „Drogosan bántalmazta ismerősét a kocsmában”. Hohó, végre egy kis izgalom!
 

 

 

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletesétől ugyan mindössze annyit lehet megtudni, hogy a tettessel szemben alkalmazott drog gyorsteszt pozitív eredményt mutatott, amiből ugyan nem derül ki, hogy az elkövető az alkohol mellett milyen kábítószert fogyasztott, sem az, hogy az eset időpontjában annak hatása alatt állt-e, az pedig végképp nem, hogy mindennek volt-e bármi köze a tettlegességig fajuló vitának. A cikk ilyetén tálalása arra viszont tökéletesen alkalmas, hogy megerősítse az olvasókban a drogfogyasztókkal szemben táplált előítéleteket. Mert bármennyire is súlyosan érintett Magyarország az alkoholizmus és a túlzott alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható családon belüli erőszak jelenségében, a felmérések alapján a magyarok jobban tartanak a kábítószer-fogyasztóktól (legyen alkalmi vagy rendszeres), mint a problémás alkoholfogyasztóktól. A cikkhez írt jelenlegi egyedüli komment jól szemlélteti a tipikus magyar hozzáállást a kábítószerek használóihoz, mely a „drogos suttyót” „egy megszállott őrült pusztító gyilkos” képéhez hasonlítja. Pedig Magyarországon is, mint a világ legnagyobb részén, a legelterjedtebben használt illegális drog a marihuána, aminek a használata igen ritkán jár együtt agresszióval. Ugyanez viszont az alkoholról közel sem állítható.
 
A brit Institute of Alcohol Studies 2010-ben publikált tanulmánya arról számol be, hogy a családon belüli erőszakot elkövetők 73%-a állt alkohol hatása alatt tette során és 48%-uk egyben alkoholfüggő is volt. A tanulmány utal a Brit Gyógyászati Egyesület adataira is, melyek szerint a gyilkosságok 60-70%-ában, a késelések 75%-ában, a verések 70%-ában volt szerepe az alkoholfogyasztásnak.  

A Zalai Hírlaphoz hasonlóan játssza ki a drogos kártyát a Hír24 cikke is, mely egy öngyilkossággal végződő brutális anyagyilkosságról számol be. Bár a cikkből csupán annyi derül ki, hogy a „nő és a fia között többször volt konfliktus, mert az asszony arra gyanakodott, hogy a fiú időnként kábítószert fogyaszt”, felmerült, hogy az elkövető tette során kábítószer hatása alatt állt. A bulvársajtó ilyenkor nem várja meg a vonatkozó vizsgálatok eredményét, se a kábítószer típusának beazonosítását, hanem azonnal lecsap, és büszkén mutatja fel „drogos anyagyilkos” képét.
 

 

 

Sokat kell még fejlődnie a magyar sajtónak, hogy sztereotípiáktól mentesen számoljon be az elé kerülő esetekről és ne növelje tovább a kábítószer-használók és az egyéb marginális csoportok társadalmi kirekesztettségét.
 
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.03.22.