A kannabisz ugyanolyan függővé tesz, mint az alkohol (Kritika – HVG)

2014. szeptember 19.

Abban egyetértünk, hogy az italtól és a fűtől egyaránt függővé lehet válni – a két addikció természete között azonban hatalmas a különbség

A HVG Online tudományos rovata beszámol egy augusztusban megjelent tanulmányról, mely a kannabisz függőségi potenciálját elemzi. Tévesen azonban újszerű tudományos eredménynek hiszi a kannabisz-addikció létezésének felfedezését, majd erős csúsztatással az alkoholfüggőséghez méri azt.
 
 
 
 
 
A hivatkozott tanulmány 127, a Massachusetts General Kórházban fekvő, 14-19 év közötti tinédzsert vizsgált, akik közül 90-en kannabiszfogyasztás miatt kerültek be. Utóbbiak esetében a kannabiszhoz való hozzászokás jeleit vizsgálva megállapították, hogy a kannabisz valóban függőséget okozhat, méghozzá hasonló arányban, mint az alkohol. Hogy mi ebben az újdonság? Az égvilágon semmi! Régóta tudjuk, hogy a kannabisz használóinak körülbelül 10%-a válik függővé, ami hasonló az alkoholfüggőség kialakulásának arányához, utóbbi viszont az alkoholfogyasztás elterjedtsége miatt jóval több embert érint. A kétfajta függés közé mégsem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen tüneteikben, erősségükben és kockázataikban alapvető eltérések mutatkoznak. 
 
Ha összemérjük a kannabisz- és az alkoholfüggőség jellemzőit, azt találjuk, hogy míg az alkohol a legkockázatosabb kábítószerekhez mérhetően erőteljes lelki és fizikai függőséget alakít ki (az elvonási tünetek halálosak is lehetnek!), károsítja az idegrendszert, kifejezetten toxikus a szervezetre és magas társadalmi ártalmakat okoz, addig a kannabisz gyenge fizikai és lelki függőséget okoz, toxicitása és az idegrendszert károsító hatása minimális és csupán gyenge szociális ártalmakkal jár. És itt természetesen mindkét szer esetében csak arról a 10%-ról beszélünk, akiknek az esetében a függőség kialakul. Emellett amíg a kannabisz fogyasztásához jellemzően légúti betegségek, az arra hajlamosak esetében mentális betegségek köthetők és az autóbalesetekben betöltött szerepe is kimutatható, addig az alkohol esetében mindezen jellemzők magasabb arányú jelenléte mellett jelentős az erőszakos cselekmények elkövetése, az öngyilkossági kísérletek előfordulása, túladagolása halálos lehet, hosszútávon májcirrózist, szívelégtelenséget okozhat és terhesség alatti fogyasztása magzati alkohol szindrómát eredményezhet, mely maradandó fejlődési rendellenességeket okoz a babánál. Hamis tehát az a cikk által sugallt kép, miszerint a kannabisz dependencia ugyanolyan természetű, mint az alkoholfüggés. Ugyanakkor a másik oldalról érdemes leszámolni azzal a gyakran emlegetett tévhittel is, hogy kannabisz-függőség nem létezik. A kannabisz ugyanis nem kivétel – a fogyasztás motivációjának függvényében ugyanúgy függővé lehet válni a használatától, mint a többi drogtól, kiváltképpen kamaszkorban, ahogyan azt a HVG által idézett tanulmány is mutatja. Azonban ismét utalnánk Stanton Peele addikciókutató szavaira a kannabisz függőségi potenciáljáról írt tanulmányából, aki emlékeztet, hogy a függőség jóval komplexebb egy molekula és egy személy kölcsönhatásánál: 
 
"Természetes, hogy a marihuána addiktív – mint a kávé, az antidepresszánsok és a nyugtatók. Ez önmagában még nem rendelkezik súllyal a politika döntések szempontjából. A marihuána addikció – illetve egyéb drogoktól és magatartásoktól való függőség – léte arról tájékoztat bennünket, hogy ha az egyének nincsenek szilárdan lehorgonyozva az életükben, mint ahogy sokan nincsenek, akkor különféle tévutakra vetődhetnek.

A kockázatelemzésekből pedig világosan kiolvasható, hogy az alkoholfüggőség tévútjára vetődni egészségügyileg és szociális szempontból is jóval kockázatosabb, illetve visszakeveredni is nehezebb róla.
 
Kardos Tamás
Drogriporter
2014.09.19.