Megálló, jól érzed magad?


Egy nemrégiben született honlap alapján úgy tűnik, hogy a Megálló Csoport, az együttműködő, hiteles tájékoztatáson alapuló prevenció helyett az elrettentést szorgalmazza. A SZMM támogatásából létrehozott Jól érzed magad? honlapon három videó található, melyekben fiatal, tehetséges színészek riogatják az oldalra tévedőket.
A kezdeményezés fő problémája, hogy semmilyen fogódzkodót nem ad a látogatók (vagy a potenciális drogfogyasztók) kezébe azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetnék el az efféle rosszulléteket, ugyanis a pontos kiváltó ok egyik esetben sem világos. Azt pedig a Megálló sem gondolhatja, hogy az elrettentő videók hatására csökkenni fog az új kipróbálók száma, innentől pedig egészen érthetetlenné válik az oldal célja. Az SZMM honlapján is megtalálható Nemzeti Drogstratégiában a következőket olvashatjuk az elrettentő típusú prevencióról:
| Információ közlés: a hangsúly a drogokkal kapcsolatos ténybeli információközlésen van, ami jelenti a drogok hatásának negatív következményeit, a droghasználat jellemzőit. Ide sorolhatjuk az elrettentésen, félelem felkeltésen alapuló módszereket is, amikor a drogok veszélyeit dramatizáltan mutatjuk be. A prevenciós módszer ismertetője az iskolában többnyire a pedagógus. A megközelítés abból az előfeltevésből indul ki, hogy az emberek racionális úton, a megfelelő információk birtokában hozzák a döntéseiket: ha a drogokkal kapcsolatban negatív információkat hallanak, nem fognak drogozni. A hatásvizsgálatokból kiderült, hogy a módszer nem igazán hatékony: ha növekszik is a fiatalok tudása a drogok veszélyeiről, az a használattól nem fogja őket feltétlenül távol tartani. A veszélyek eltúlzása pedig a közlő hitelességét és megbízhatóságát kérdőjelezi meg, továbbá a serdülőkorú fiatalok egy részére jellemző kockázatkeresés miatt akár a droghasználat iránti kíváncsiságot is fokozza. |
Másik probléma, hogy a szülők és általában a társadalomnak a drogok témakörét kevésbé ismerő tagjai számára nem hogy nem ad hiteles tájékoztatást, hanem az uralkodó sztereotípiákat és előítéleteket növeli azzal, hogy pontosan nem is definiálja, hogy milyen drogot fogyasztanak a videókon. Így a drogokról való differenciált véleményalkotás helyett továbbra is a „drog=rossz” típusú gondolkodásmód maradhat fenn, ami a Megállónak aligha lehet a célja.
Az is zavaró, hogy nem derül ki egyértelműen: valós eseteket látunk vagy sem? Sejthető, hogy a kokainos (?) videón az operatőr a segítségnyújtás helyett nem tenné a kamerát az ájult fiatal feje mellé, azonban a problémás esetek áldokumentumfilm jellegű feldolgozása szintén az előítéletek meggyökerezését segíti, és nem mond el semmit a „hétköznapi”, rosszulléttől és paráktól mentes drogfogyasztásról – ami szerencsére nagyobb arányban jellemző, mint a videókban látott példák.
Az első kisfilmben a jointot szívó társaságból az egyik srác hirtelen rosszul lesz és elrohan a mosdóra, hogy könnyítsen magán. A jelenetből nem derül ki, hogy füvezés előtt esetleg italoztak-e a fiatalok, hiszen a marihuánának elterjedt gyógyászati alkalmazása a hányáscsillapítás és az étvágynövelés, de alkohollal kombinálva egyeseknél valóban hányást idézhet elő. A hányásnak azonban sokkal gyakoribb kiváltója önmagában a (gyakran rövid idő alatti) túlzott alkoholfogyasztás, ami sajnos hazánkban is egyre jellemzőbb a fiatalok körében.
Az integrált prevenció megközelítésében gondolkodva mindenképpen érdemes lett volna az alkohol veszélyeiről is videót készíteni (ha hihetnénk az elrettentés erejében).
Egy vélhetőleg kokaint (de lehet, hogy amfetamint) fogyasztó pár szerepel a második alkotásban, ahol a fiú egyszer csak rosszul lesz, orrából folyni kezd a vér, elájul és a barátnője sem tudja magához téríteni. A rövid idő alatti, többszöri „utántöltés” nyilván a túladagolás veszélyére hivatott figyelmeztetni, így azonban nem derül ki, hogy az ájulást nem okozó dózis veszélyes-e egyáltalán ebből a bizonytalanul behatárolható szerből. Hasonló videókat lehetne készíteni legális stimulánsok vagy akár depresszánsok túladagolásáról is, de kérdéses, hogy mennyi hasznuk lenne (elárulom: semennyi).
A harmadik videó talán a legabszurdabb és a leginkább hatásvadász. Egy srác pánikrohamában egy szekrény tetejéről kiabál és a társa nyugtató szavainak hatására sem hajlandó lejönni onnan. Ebben az esetben már végképp nehéz kitalálni, hogy milyen szerről lehet szó, ha egyáltalán az a ludas. A pánikrohamok többnyire csak az arra fogékony személyiségeknél alakulnak ki, tehát a receptbe valószínűleg bele kell vennünk egy labilis mentális hátteret. Az ilyen személyiségeknél általában a pszichedelikus drogok (hallucinogének) nem megfelelő használata vált ki pánikreakciót, de ugyanúgy bekövetkezhet a hosszú távú stimuláns-használattól (főleg többnapos ébrenlét mellett) vagy polidrog-használat következtében. A honlapon erről nem találunk semmiféle tájékoztatást, az alkotás arra viszont mindenképp alkalmas, hogy a drogtémában járatlanok démonizálják az illegális drogokat és elzárkózzanak a velük kapcsolatos nyílt párbeszédtől.
Köszönjük az előítéletek fenntartásába befektetett pénzt és energiát, várjuk a hasonló „tényfeltáró” alkotásokat a legális drogokról is!
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.05.18.









Hozzászólások
Elképzelhetetlenül káros
élmények a drogokkal vs. média
Siphersh: "Ezt kéne szociológiailag jól bemérni. Hogy a drogozásról alkotott elképzelések milyen korrelációban állnak a drogokkal való későbbi kapcsolattal."
Nekem ez eszembe sem jutott a videókkal kapcsolatban, amikor írtam róluk, pedig abszolút jogos felvetés!
1967-ben Becker végzett egy efféle kutatást, amire támaszkodva írta Zinberg a Függőség és Kontrollban, a drogfogyasztás és a kellemetlen élmények vs. médiareprezentáció korrelációjáról a következőket:
„a pszichózisok nem magukból a drogokra adott reakciókból származnak, hanem abból a másodlagos aggodalomból, amit a drog hatásainak nem ismerete okoz, s amit a média és a nyilvánosság nagyít fel”
Ezt azzal szemléltette, hogy az 1970-es évek hallucinogénekkel kísérletezői már egy társadalmi tanulási folyamaton mentek keresztül, így jobban fel tudtak készülni a hatásokra és sokkal ritkábban tapasztaltak kellemetlen élményeket. Nálunk sajnos sokszor még mindig a túladagolásokra és pánikrohamokra kondicinálás a fő csapásirány.
dont be eb
Hi
Maradjunk.
Maradjunk. Bár a videók önmagukért beszélnek és nem mondhatni, hogy felelősségteljes hozzáállásra buzdítanak...
most akkor mivan? a videók
tartalom a cél szolgálatában
Láthatóan a videók tartalma annak a célnak lett alárendelve, hogy a fiatalok ne a hiteles információk mérlegelése alapján, hanem riasztó helyzetekkel való szembesülés hatására tántorodjanak el a droghasználattól. Ezt nevezem - a Drogstratégiával egyetértésben - dramatizált bemutatásnak, vagy riogatásnak. És ennek a módszernek a hatástalanságát mutatták ki a hatástanulmányok is.
A cigarettákra miért kell
riogatás
Köszi :)
Önmagukban a cigidobozokra írt üzenetek sem hatásosak (mint láthatjuk ma Magyarországon), ennél komplexebben kell eljuttatni az üzenetet az emberekhez. Pl. "a dohányosok korábban halnak" típusú üzeneteknél bővebb tájékoztatókban, a dohányzóhelyek szabályozásában stb.
A hatástanulmányokra utalást a Drogstratégia teszi, abban keresd, én pl erre utalnék. Ebből szerintem világosan átjön - és kinek-kinek talán a saját emlékeiből is -, hogy a tinédzserek egyoldalú tájékoztatása ("a drog rossz, érteem?") sokaknál, pont a kockázatkeresőknél, ellenkező hatásokat vált ki. Ezekből a videókból nem nagyon derül ki, hogy ha az emberek rosszul lesznek tőle, akkor miért fogyasztanak annyian drogokat világszerte, melyik milyen veszélyeket rejt, mennyiben mások, mint a legális drogok, így szerintem naivság azt várni tőlük, hogy hatásukra másképp fognak hozzáállni a drogok kérdéséhez. De nézd csak meg a hozzászólásokat a Jól érzed magad oldalon. Láthatóan ott is több a kritikus, mint a videók hatására elgondolkodó.
Maradjunk annyiban, hogy van
badtrip
"Az ilyen emlékek (lsd pszichedelikumok) megmaradnak az ember emlékezetében, és szinte tudat alatt irányítják a gondolkodást, a viselkedést. Épp ezért lehet hatásos egy meghökkentő riogatás is."
Ez így van és pont emiatt nagyon veszélyes ez a technika a pszichedelikumok esetében. A Magyar Pszichedelikus Közösségben több vita volt már arról, hogy milyen mértékben érdemes a tipikus "trippes parákat" belefoglalni a pszichedelikumok hatásának ismertetőibe, ugyanis talán ezeknél a szereknél áll fenn leginkább annak a veszélye, hogy használat közben bevillannak az olvasott, pláne a látott kellemetlen élmények, és olyan irányba viszik el a tapasztalatlan utazót, amiből profi vezető nélkül esetleg nehezen keveredik ki. A prevenciónak - aminek kalkulálnia kell azzal, hogy nem lehet 100%-os hatásfokú - nem lehet célja, hogy plusz kockázatokkal gazdagítsa a riogatásnak ellenálló fiatalok droghasználatát.
Nehéz terep a pszichedelikumoké, mert a jó ismertetőnek és prevenciónak mindenképpen fel kell hívnia a figyelmet a használat lehetséges veszélyeire, de ezt nem lehet úgy, hogy badtrip forgatókönyveket ültet a fiatalok emlékezetébe.
Döbbenet!
félreértés
Félreérted, nem hallgatják el a veszélyeket, de nem olyan konkrét példákon keresztül mutatják be őket, amik egy utazás során visszaköszönhetnek. Nézd csak meg az oldalukon, ők sem titkolják, hogy nem kevés kockázatot rejt ezeknek a szereknek a használata, és nem is ajánlják, hogy bárki fogyassza őket. Az ő prevenciójuk azt célozza, hogy ha valaki mégis érdeklődik e szerek iránt, akkor kapjon praktikus, használható információkat róluk. Az mennyivel "igazabb", ha valaki egy badtrip-en keresztül szemlélteti a pszichedelikumok hatását?
Mondtam már, hogy kuttúra?
word! kar h nalunk az
Füvet nem tudom minek rakták
Új hozzászólás