A Megálló Csoport áldokumentumfilmekkel riogat
Egy nemrégiben született honlap alapján úgy tűnik, hogy a Megálló Csoport, az együttműködő, hiteles tájékoztatáson alapuló prevenció helyett az elrettentést szorgalmazza. A SZMM támogatásából létrehozott Jól érzed magad? honlapon három videó található, melyekben fiatal, tehetséges színészek riogatják az oldalra tévedőket.
A kezdeményezés fő problémája, hogy semmilyen fogódzkodót nem ad a látogatók (vagy a potenciális drogfogyasztók) kezébe azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetnék el az efféle rosszulléteket, ugyanis a pontos kiváltó ok egyik esetben sem világos. Azt pedig a Megálló sem gondolhatja, hogy az elrettentő videók hatására csökkenni fog az új kipróbálók száma, innentől pedig egészen érthetetlenné válik az oldal célja. Az SZMM honlapján is megtalálható Nemzeti Drogstratégiában a következőket olvashatjuk az elrettentő típusú prevencióról:
| Információ közlés: a hangsúly a drogokkal kapcsolatos ténybeli információközlésen van, ami jelenti a drogok hatásának negatív következményeit, a droghasználat jellemzőit. Ide sorolhatjuk az elrettentésen, félelem felkeltésen alapuló módszereket is, amikor a drogok veszélyeit dramatizáltan mutatjuk be. A prevenciós módszer ismertetője az iskolában többnyire a pedagógus. A megközelítés abból az előfeltevésből indul ki, hogy az emberek racionális úton, a megfelelő információk birtokában hozzák a döntéseiket: ha a drogokkal kapcsolatban negatív információkat hallanak, nem fognak drogozni. A hatásvizsgálatokból kiderült, hogy a módszer nem igazán hatékony: ha növekszik is a fiatalok tudása a drogok veszélyeiről, az a használattól nem fogja őket feltétlenül távol tartani. A veszélyek eltúlzása pedig a közlő hitelességét és megbízhatóságát kérdőjelezi meg, továbbá a serdülőkorú fiatalok egy részére jellemző kockázatkeresés miatt akár a droghasználat iránti kíváncsiságot is fokozza. |
Másik probléma, hogy a szülők és általában a társadalomnak a drogok témakörét kevésbé ismerő tagjai számára nem hogy nem ad hiteles tájékoztatást, hanem az uralkodó sztereotípiákat és előítéleteket növeli azzal, hogy pontosan nem is definiálja, hogy milyen drogot fogyasztanak a videókon. Így a drogokról való differenciált véleményalkotás helyett továbbra is a „drog=rossz” típusú gondolkodásmód maradhat fenn, ami a Megállónak aligha lehet a célja.
Az is zavaró, hogy nem derül ki egyértelműen: valós eseteket látunk vagy sem? Sejthető, hogy a kokainos (?) videón az operatőr a segítségnyújtás helyett nem tenné a kamerát az ájult fiatal feje mellé, azonban a problémás esetek áldokumentumfilm jellegű feldolgozása szintén az előítéletek meggyökerezését segíti, és nem mond el semmit a „hétköznapi”, rosszulléttől és paráktól mentes drogfogyasztásról – ami szerencsére nagyobb arányban jellemző, mint a videókban látott példák.
Az első kisfilmben a jointot szívó társaságból az egyik srác hirtelen rosszul lesz és elrohan a mosdóra, hogy könnyítsen magán. A jelenetből nem derül ki, hogy füvezés előtt esetleg italoztak-e a fiatalok, hiszen a marihuánának elterjedt gyógyászati alkalmazása a hányáscsillapítás és az étvágynövelés, de alkohollal kombinálva egyeseknél valóban hányást idézhet elő. A hányásnak azonban sokkal gyakoribb kiváltója önmagában a (gyakran rövid idő alatti) túlzott alkoholfogyasztás, ami sajnos hazánkban is egyre jellemzőbb a fiatalok körében.
Az integrált prevenció megközelítésében gondolkodva mindenképpen érdemes lett volna az alkohol veszélyeiről is videót készíteni (ha hihetnénk az elrettentés erejében).
Egy vélhetőleg kokaint (de lehet, hogy amfetamint) fogyasztó pár szerepel a második alkotásban, ahol a fiú egyszer csak rosszul lesz, orrából folyni kezd a vér, elájul és a barátnője sem tudja magához téríteni. A rövid idő alatti, többszöri „utántöltés” nyilván a túladagolás veszélyére hivatott figyelmeztetni, így azonban nem derül ki, hogy az ájulást nem okozó dózis veszélyes-e egyáltalán ebből a bizonytalanul behatárolható szerből. Hasonló videókat lehetne készíteni legális stimulánsok vagy akár depresszánsok túladagolásáról is, de kérdéses, hogy mennyi hasznuk lenne (elárulom: semennyi).
A harmadik videó talán a legabszurdabb és a leginkább hatásvadász. Egy srác pánikrohamában egy szekrény tetejéről kiabál és a társa nyugtató szavainak hatására sem hajlandó lejönni onnan. Ebben az esetben már végképp nehéz kitalálni, hogy milyen szerről lehet szó, ha egyáltalán az a ludas. A pánikrohamok többnyire csak az arra fogékony személyiségeknél alakulnak ki, tehát a receptbe valószínűleg bele kell vennünk egy labilis mentális hátteret. Az ilyen személyiségeknél általában a pszichedelikus drogok (hallucinogének) nem megfelelő használata vált ki pánikreakciót, de ugyanúgy bekövetkezhet a hosszú távú stimuláns-használattól (főleg többnapos ébrenlét mellett) vagy polidrog-használat következtében. A honlapon erről nem találunk semmiféle tájékoztatást, az alkotás arra viszont mindenképp alkalmas, hogy a drogtémában járatlanok démonizálják az illegális drogokat és elzárkózzanak a velük kapcsolatos nyílt párbeszédtől.
Köszönjük az előítéletek fenntartásába befektetett pénzt és energiát, várjuk a hasonló „tényfeltáró” alkotásokat a legális drogokról is!
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.05.18.
