Marihuána és lelki egészség

2007. december 25.

A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja.

A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)


Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják hogy a szer megnyugtatja őket. (2) Nagyon magas dózis esetén a marihuána ideiglenes toxikus pszichózist okozhat. Ez ritkán jelentkezik, és szinte mindig akkor, mikor a marihuánát megeszik és nem elszívják.


Krónikus hatások: A marihuána nem okoz jelentős változásokat az emberek viselkedésében. A kutatások alapján úgy tűnik, a problémás marihuána-használat sokkal inkább tünete, mint oka a lelki és társas problémáknak. A legtöbb erős marihuánahasználó tinédzsernek a fogyasztás előtt is voltak pszichológiai problémái (3). Az erős marihuánahasználat súlyosbíthatja a tizenévesek más problémáit (4), de a tudományos vizsgálatok alapján úgy tűnik, sokkal inkább a társas és pszichológiai problémák tünetének tekinthető az erős marihuánahasználat, mintsem okának. Kevés a valószínűsége annak, hogy a jól beilleszkedő és jól viselkedő tinédzserek, akik kipróbálták a marihuánát, gyakori erős használókká válnak, az alkalmi marihuánahasználat láthatóan semmilyen szignifikáns hatással nincsen a fiatalok személyiségére, pszichológiai állapotára vagy viselkedésére. (1)

 

Szorongás, depresszió: Elég valószínűtlen hogy a marihuána szorongásos megbetegedést vagy depressziót okozna (2). Egy 2000-ben Új-Zélandon 800 résztvevővel elvégzett longitudinális (hosszú időt felölelő és az embereket időben többször megvizsgáló) vizsgálat semmilyen kapcsolatot nem talált a kannabisz és a szorongásos megbetegedés vagy a depresszió között. (5) Mindazok akik hajlamosak a pánikra, vagy a tudat változásait kellemetlennek találják, jobb ha elkerülik a kannabiszt és más pszichoaktív kábítószereket, figyelmeztet az earleywine könyv.

Pszichotikus zavarok: ha valaki nagyon sok marihuánát vagy hasist eszik tapasztalhat a skizofréniához hasonló tüneteket, de a kannabisz okozta pszichózis nem azonos a skizofréniával. A kannabinoid rendszer valószínűleg szerepet játszik a pszichotikus megbetegedések lezajlásában, de a betegséget nem a kannabisz okozza (2). A szkizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt (6). Az elmúlt harminc évben a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat (7). Bár magát a betegséget nem okozza a szer, súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, ezért a szkizofréniával élőknek sem ajánlatos marihuánát fogyasztaniuk.

Antiszociális viselkedés: A marihuána-használók gyakrabban bírnak olyan személyiségjegyekkel, mint például a konvenciók elvetése, nonkonformizmus és az új élmények keresése (8). Mindazonáltal a longitudinális tanulmányok, melyek ugyanazt az alanyt hosszabb időtartamon keresztül vizsgálják, úgy találták, hogy ezek a tulajdonságok jellemző módon inkább megelőzik, mintsem követik a marihuánával való tapasztalatokat (9). Ami a társadalmi és pszichológiai beilleszkedést illeti, azok a tizenévesek, akik alkalomszerűen használnak marihuánát, nem különböznek különösebben a nem használóktól (10).


Az antiszociális emberek korai marihuána-használata valószínűleg a szabályok betartásának és a tekintélyfélelem elvetésének egyik megnyilvánulása. A kannabisz használata nem okoz antiszociális viselkedést, de sok antiszociális ember fogyaszt marihuánát.

 

(folytatás következik...)

 

Források:

 

(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 8, 9, 10)

 

(2) Mitch Earleywine: Marihuána - a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004. 

 

(3) Farrell, A.D. et al., „Relationship Between Drug Use and Other Problem Behaviors in Urban Adolescents,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 60: 705-12 (1992); Donovan, J.E. and Jessor, R., „Structure of Problem Behavior in Adolescents and Young Adulthood,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 53: 890-904 (1985); Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981); Kellam, S. et al., „The Prevention of Teenage Substance Use: Longitudinal Research and Strategy,” pp. 171-200 in Petersen, A. and Perry, C. (eds), Promoting Adolescent Health: A Dialouge on Research and Practice, New York: Academic Press (1982); Block, J. et al., „Longitudinally Foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environmental Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Johnston, L.D. et al., „Drugs and Delinquency: A Search for Causal Connections,” pp. 137-56 in Kandel, D.B. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley & Sons (1978); Tubman, J.G. et al., „Qualitative Changes in Relationships Between Substance Use and Adjustment During Adolescence,” Journal of Substance Abuse 3: 405-14 (1991); Shedler and Block (1990); Pandina et al. (1988); Dembo et al. (1990).

 

(4) Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981).

 

(5) McGee, Williams, Poulton, & Moffitt, (2000) A longitudinal study of cannabis use and mental health from adolescence to early adulthood. Addiction. 2000 Apr;95(4):491-503. 

 

(6) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16  

 

(7) Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

 

(8) Jessor, R., „Marihuana: A Review of Recent Psychosocial Research,” pp. 337-55 in DuPont, R.L. et al. (eds), Handbook on Drug Abuse, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1979); Eisenman, R. et al., „Undergraduate Marijuana Use as Related to Internal Sensation, Novelty Seeking and Openness to Experience,” Journal of Clinical Psychology 36: 1013-19 (1980); Satinder, K.P. and Black, A., „Cannabis Use and Sensation Seeking Behavior,” Journal of Psychology 116: 101-105 (1984); Kandel, D.B., „Marijuana Users in Young Adulthood,” Archives of General Psychiatry 41: 200-209 (1984); Mayer, J.E. and Ligman, J.D., „Personality Characteristics of Adolescent Marijuana Users,” Adolescence 24: 965-76 (1989); Fisher, G. and Steckler, A., „Psychological Effects, Personality and Behavioral Changes Attributed to Marihuana,” International Journal of the Addictions 9: 101-26 (1974); Brook, J.S., „Family Socialization and Adolescent Personality and Their Association with Adolescent Use of Marijuana,” Journal of Genetic Psychology 133: 261-71 (1978).

 

(9) Kay, E.J. et al., „A Longitudinal Study of the Personality Correlates of Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 46: 470-77 (1978); Pederson, W., „Mental Health, Sensation Seeking and Drug Use Patterns: A Longitudinal Study,” British Journal of Addiction 86: 195-204 (1991); Smith, G.M. and Fogg, C.P., „Psychological Predictors of Early Use, Late Use, and Nonuse of Marijuana Among Teenage Students,” pp. 101-13 in Kandel, D.P. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley and Sons (1978).

 

(10) Hogan, R. et al., „Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58-63 (1970); McAree, C.P. et al., „Personality Factors and Patterns of Drug Usage in College Students,” American Journal of Psychiatry 129: 890-93 (1972); Richek, H.G. et al., „Personality/Mental Health Correlates of Drug Use by High School Students,” Journal of Nervous and Mental Disease 160: 435-42 (1975); Goldstein, J.W. and Sappington, J.T., „Personality Characteristics of Students Who Became Heavy Drug Users: An MMPI Study of an Avant-Guard,” American Journal of Drug and Alcohol Abuse 4: 401-12 (1977); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marijuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132-40 (1973).