Marihuána és lelki egészség
idoru, 2007. December 25. kedd, 20.42
A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja.
A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)
Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják hogy a szer megnyugtatja őket. (2) Nagyon magas dózis esetén a marihuána ideiglenes toxikus pszichózist okozhat. Ez ritkán jelentkezik, és szinte mindig akkor, mikor a marihuánát megeszik és nem elszívják.
Krónikus hatások: A marihuána nem okoz jelentős változásokat az emberek viselkedésében. A kutatások alapján úgy tűnik, a problémás marihuána-használat sokkal inkább tünete, mint oka a lelki és társas problémáknak. A legtöbb erős marihuánahasználó tinédzsernek a fogyasztás előtt is voltak pszichológiai problémái (3). Az erős marihuánahasználat súlyosbíthatja a tizenévesek más problémáit (4), de a tudományos vizsgálatok alapján úgy tűnik, sokkal inkább a társas és pszichológiai problémák tünetének tekinthető az erős marihuánahasználat, mintsem okának. Kevés a valószínűsége annak, hogy a jól beilleszkedő és jól viselkedő tinédzserek, akik kipróbálták a marihuánát, gyakori erős használókká válnak, az alkalmi marihuánahasználat láthatóan semmilyen szignifikáns hatással nincsen a fiatalok személyiségére, pszichológiai állapotára vagy viselkedésére. (1)
Szorongás, depresszió: Elég valószínűtlen hogy a marihuána szorongásos megbetegedést vagy depressziót okozna (2). Egy 2000-ben Új-Zélandon 800 résztvevővel elvégzett longitudinális (hosszú időt felölelő és az embereket időben többször megvizsgáló) vizsgálat semmilyen kapcsolatot nem talált a kannabisz és a szorongásos megbetegedés vagy a depresszió között. (5) Mindazok akik hajlamosak a pánikra, vagy a tudat változásait kellemetlennek találják, jobb ha elkerülik a kannabiszt és más pszichoaktív kábítószereket, figyelmeztet az earleywine könyv.
Pszichotikus zavarok: ha valaki nagyon sok marihuánát vagy hasist eszik tapasztalhat a skizofréniához hasonló tüneteket, de a kannabisz okozta pszichózis nem azonos a skizofréniával. A kannabinoid rendszer valószínűleg szerepet játszik a pszichotikus megbetegedések lezajlásában, de a betegséget nem a kannabisz okozza (2). A szkizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt (6). Az elmúlt harminc évben a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat (7). Bár magát a betegséget nem okozza a szer, súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, ezért a szkizofréniával élőknek sem ajánlatos marihuánát fogyasztaniuk.
Antiszociális viselkedés: A marihuána-használók gyakrabban bírnak olyan személyiségjegyekkel, mint például a konvenciók elvetése, nonkonformizmus és az új élmények keresése (8). Mindazonáltal a longitudinális tanulmányok, melyek ugyanazt az alanyt hosszabb időtartamon keresztül vizsgálják, úgy találták, hogy ezek a tulajdonságok jellemző módon inkább megelőzik, mintsem követik a marihuánával való tapasztalatokat (9). Ami a társadalmi és pszichológiai beilleszkedést illeti, azok a tizenévesek, akik alkalomszerűen használnak marihuánát, nem különböznek különösebben a nem használóktól (10).
Az antiszociális emberek korai marihuána-használata valószínűleg a szabályok betartásának és a tekintélyfélelem elvetésének egyik megnyilvánulása. A kannabisz használata nem okoz antiszociális viselkedést, de sok antiszociális ember fogyaszt marihuánát.
(folytatás következik...)
Források:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 8, 9, 10)
(2) Mitch Earleywine: Marihuána - a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(3) Farrell, A.D. et al., „Relationship Between Drug Use and Other Problem Behaviors in Urban Adolescents,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 60: 705-12 (1992); Donovan, J.E. and Jessor, R., „Structure of Problem Behavior in Adolescents and Young Adulthood,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 53: 890-904 (1985); Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981); Kellam, S. et al., „The Prevention of Teenage Substance Use: Longitudinal Research and Strategy,” pp. 171-200 in Petersen, A. and Perry, C. (eds), Promoting Adolescent Health: A Dialouge on Research and Practice, New York: Academic Press (1982); Block, J. et al., „Longitudinally Foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environmental Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Johnston, L.D. et al., „Drugs and Delinquency: A Search for Causal Connections,” pp. 137-56 in Kandel, D.B. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley & Sons (1978); Tubman, J.G. et al., „Qualitative Changes in Relationships Between Substance Use and Adjustment During Adolescence,” Journal of Substance Abuse 3: 405-14 (1991); Shedler and Block (1990); Pandina et al. (1988); Dembo et al. (1990).
(4) Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981).
(6) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(8) Jessor, R., „Marihuana: A Review of Recent Psychosocial Research,” pp. 337-55 in DuPont, R.L. et al. (eds), Handbook on Drug Abuse, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1979); Eisenman, R. et al., „Undergraduate Marijuana Use as Related to Internal Sensation, Novelty Seeking and Openness to Experience,” Journal of Clinical Psychology 36: 1013-19 (1980); Satinder, K.P. and Black, A., „Cannabis Use and Sensation Seeking Behavior,” Journal of Psychology 116: 101-105 (1984); Kandel, D.B., „Marijuana Users in Young Adulthood,” Archives of General Psychiatry 41: 200-209 (1984); Mayer, J.E. and Ligman, J.D., „Personality Characteristics of Adolescent Marijuana Users,” Adolescence 24: 965-76 (1989); Fisher, G. and Steckler, A., „Psychological Effects, Personality and Behavioral Changes Attributed to Marihuana,” International Journal of the Addictions 9: 101-26 (1974); Brook, J.S., „Family Socialization and Adolescent Personality and Their Association with Adolescent Use of Marijuana,” Journal of Genetic Psychology 133: 261-71 (1978).
(9) Kay, E.J. et al., „A Longitudinal Study of the Personality Correlates of Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 46: 470-77 (1978); Pederson, W., „Mental Health, Sensation Seeking and Drug Use Patterns: A Longitudinal Study,” British Journal of Addiction 86: 195-204 (1991); Smith, G.M. and Fogg, C.P., „Psychological Predictors of Early Use, Late Use, and Nonuse of Marijuana Among Teenage Students,” pp. 101-13 in Kandel, D.P. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley and Sons (1978).
(10) Hogan, R. et al., „Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58-63 (1970); McAree, C.P. et al., „Personality Factors and Patterns of Drug Usage in College Students,” American Journal of Psychiatry 129: 890-93 (1972); Richek, H.G. et al., „Personality/Mental Health Correlates of Drug Use by High School Students,” Journal of Nervous and Mental Disease 160: 435-42 (1975); Goldstein, J.W. and Sappington, J.T., „Personality Characteristics of Students Who Became Heavy Drug Users: An MMPI Study of an Avant-Guard,” American Journal of Drug and Alcohol Abuse 4: 401-12 (1977); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marijuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132-40 (1973).
függőség
Kókuszka:
Sziasztok! A témával kapcsolatban saját történetemet szeretném röviden megosztani veletek. 29 éves nő vagyok, kb. 18 évesen szívtam el életem első "spangliját",vidám volt. Akkor azt gondoltam nem rossz, amit teszek, hiszen csak fű. Aztán jött a többi cigi.A leszokásom pillanatáig azt hajtogattam, hogy nem vagyok függő. Egyre több barátom lett, akik szintén ezt a sz..rt szívták. Bármerre, amerre mentem olyan emberekbe botlottam, akik füveztek. Munkahelyemen, suliban, mindenhol. Úgy tűnt "divat" lett. Azt hittem felnőtt vagyok, tudom mit teszek,kipróbáltam mindent, kivéve a heroint. Mellesleg szólva egy füves sosem szokik rá a heroinra, ez a sztereotípia egy baromság, amit azok találtak ki, akik életükben soha nem éltek ezzel a szerrel. A fű az életem részévé vált, majdnem 6 évig. Minden nap reggel a kávé mellé tekertem egy cigit és éltem a kis életemet, miközben nem vettem észre, hogy egyre jobban távolodok el a való élettől és semmi más nem érdekelt. Ráadásul két drog dealer-rel is együtt jártam az évek során, úgyhogy még pénzembe sem került a dolog, adott volt a napi mennyiség. Sajnos olyan emberekkel is megismerkedtünk, akik nem igazán voltak jók. Egyszer a saját "barátaink" raboltak ki a lakásunkban, egy húsvágó bárddal akarták elvágni a torkomat. Akkor sokkot kaptam,aztán azt hittem túl tettem magam rajta. Ma már tudom és érdekesnek hangzik, de éppen ez a támadás segített a leszokásban. Egyre többször éreztem elviselhetetlen rosszul létet, amikor füveztem. Halálfélelmem volt. Aztán egy nap nem szívtam többet. Ekkor kezdődött életem legrosszabb időszaka, amit a mai napig próbálok kiheverni, ennek már vagy 6 éve. pánikrohamjaim lettek, ezek később átcsaptak nagyon erős szorongássá. Nem mertem utcára menni, nem tudtam aludni, folyamatos rettegés volt az életem. Nem mentem soha orvoshoz, hogy segítséget kérjek. Nem is tudom, hogy a saját lelki erőm, vagy az idő csökkentette a rosszul léteimet, valószínüleg mindkettő. Pokol volt az életem. Teljesen antiszociális lettem. Ha kilpétem az utcára, levert a víz, remegtem, féltem mindentől. Tömtem magamba a vitaminokat, ami picit segített, megfogadtam, hogy nyugtatókat nem szedek. Lefogytam 10kg-ot, a családom nem ismert rám és mivel bőszen tagadtam a problémáimat, nem tudtak segíteni, meg hát szégyelltem is magam és úgy sem értették volna. A mai napig szorongáasim vannak, de szerencsére egyre enyhébbek. Bár néha pokolian sz..rul érzem magam.Egy biztos,én úgy kezdtem neki a drogozásnak, hogy "tudtam" mit teszek, rengeteget olvastam róla,nem a bulizós fajta voltam, inkább szűk baráti körben szívtam, olyan emberekkel, akik között volt diplomás orvos, ügyvéd,tanult intelligens emberek, nem gyerekek. Az összes ismerősömnek, aki azóta abbahagyta, problémái vannak. Az egyiknek vérnyomás csökkentőt kell szednie élete végéig,(30 éves)a másik évek óta pszichológushoz jár és kihangsúlyozom, felnőtt intelligens emberek. Akkor kérdem én, ha mi így megszenvedjü mai napig ezt az időszakát az életünknek, akkor azok a gyermekek, akik most tudatlanul 13-14 évesen nyúlnak fűhöz, hogyan fogják átvészelni, hogyan tudnak majd teljes életet élni. Évekig ártatlan dolognak tartottam a cannabist, tetszett a kendermag egyesület kampánya is, való igaz, hogy sok más drog legális (alkohol, cigartta stb.), de egy tuti, a marihuána az egyik legalatomosabb kábítószer, ami csúnyán magával ragad és nehéz vele megküzdeni. Sokszor szeretnék felszólalni valahol és ezt megosztani olyan fiatalokkal, akik ezt jó poénnak vagányságnak gondolnak. Nem tudom mi a helyes, de az biztos, hogy nem a legalizálás, hanem egy figyelem felhívás, olyan emberektől, mint például a barátaim és én. jó lenne bármilyen módon segíteni az ilyen fiatalokon. Az biztos, hogy a szülő, ha ezt nem veszi észre, akkor nem ismeri eléggé a gyermekét, vagy csak nem akarja észrevenni, ami valahol érthető, hiszen sok a gond, probléma, és úgysem hiszik el, hogy az egyetlen drága csemetéjük ilyen rossz dolgokat tesz.Én azért kezdtem el szívni, mert nagyon rossz családban nőttem fel. De ma már ez sem kell, hogy valaki elkezdje, mert a mostani fiatalok sokkal érzékenyebbek és egy kisebb kudarc is ebbe a rossz irányba terelheti az éltüket. Ne szégyelje a szülő elvinni a gyermekét vizeletvizsgálatra, ne arra gondoljon, hogy mekkora kudarc neki, ha kiderül,hogy az ártatlannak hitt gyermeke drogozik, hanem segítsen rajta, mert lehet, hogy pont a szülő nemtörődömsége, figyelmetlensége vezet ide, hiszen annak a fiatalnak valami hiányozhat az életéből, amit ezzel akar pótolni.Nem tudom elovassa-e azt valaki egyáltalán, de nagyon jó lenne segíteni valahogyan azoknak az elkallódott fiataloknak, aki olyan butaságra szánják rá magukat, amire anno én.
Hozzászólás