• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Marihuána és lelki egészség

Szerző: István Gábor Takács | december 25, 2007

Tweet

A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja.

A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)

Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják hogy a szer megnyugtatja őket. (2) Nagyon magas dózis esetén a marihuána ideiglenes toxikus pszichózist okozhat. Ez ritkán jelentkezik, és szinte mindig akkor, mikor a marihuánát megeszik és nem elszívják.

Krónikus hatások: A marihuána nem okoz jelentős változásokat az emberek viselkedésében. A kutatások alapján úgy tűnik, a problémás marihuána-használat sokkal inkább tünete, mint oka a lelki és társas problémáknak. A legtöbb erős marihuánahasználó tinédzsernek a fogyasztás előtt is voltak pszichológiai problémái (3). Az erős marihuánahasználat súlyosbíthatja a tizenévesek más problémáit (4), de a tudományos vizsgálatok alapján úgy tűnik, sokkal inkább a társas és pszichológiai problémák tünetének tekinthető az erős marihuánahasználat, mintsem okának. Kevés a valószínűsége annak, hogy a jól beilleszkedő és jól viselkedő tinédzserek, akik kipróbálták a marihuánát, gyakori erős használókká válnak, az alkalmi marihuánahasználat láthatóan semmilyen szignifikáns hatással nincsen a fiatalok személyiségére, pszichológiai állapotára vagy viselkedésére. (1)

 

Szorongás, depresszió: Elég valószínűtlen hogy a marihuána szorongásos megbetegedést vagy depressziót okozna (2). Egy 2000-ben Új-Zélandon 800 résztvevővel elvégzett longitudinális (hosszú időt felölelő és az embereket időben többször megvizsgáló) vizsgálat semmilyen kapcsolatot nem talált a kannabisz és a szorongásos megbetegedés vagy a depresszió között. (5) Mindazok akik hajlamosak a pánikra, vagy a tudat változásait kellemetlennek találják, jobb ha elkerülik a kannabiszt és más pszichoaktív kábítószereket, figyelmeztet az earleywine könyv.

Pszichotikus zavarok: ha valaki nagyon sok marihuánát vagy hasist eszik tapasztalhat a skizofréniához hasonló tüneteket, de a kannabisz okozta pszichózis nem azonos a skizofréniával. A kannabinoid rendszer valószínűleg szerepet játszik a pszichotikus megbetegedések lezajlásában, de a betegséget nem a kannabisz okozza (2). A szkizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt (6). Az elmúlt harminc évben a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat (7). Bár magát a betegséget nem okozza a szer, súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, ezért a szkizofréniával élőknek sem ajánlatos marihuánát fogyasztaniuk.

Antiszociális viselkedés: A marihuána-használók gyakrabban bírnak olyan személyiségjegyekkel, mint például a konvenciók elvetése, nonkonformizmus és az új élmények keresése (8). Mindazonáltal a longitudinális tanulmányok, melyek ugyanazt az alanyt hosszabb időtartamon keresztül vizsgálják, úgy találták, hogy ezek a tulajdonságok jellemző módon inkább megelőzik, mintsem követik a marihuánával való tapasztalatokat (9). Ami a társadalmi és pszichológiai beilleszkedést illeti, azok a tizenévesek, akik alkalomszerűen használnak marihuánát, nem különböznek különösebben a nem használóktól (10).

Az antiszociális emberek korai marihuána-használata valószínűleg a szabályok betartásának és a tekintélyfélelem elvetésének egyik megnyilvánulása. A kannabisz használata nem okoz antiszociális viselkedést, de sok antiszociális ember fogyaszt marihuánát.

 

(folytatás következik…)

 

Források:

 

(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 8, 9, 10)

 

(2) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004. 

 

(3) Farrell, A.D. et al., „Relationship Between Drug Use and Other Problem Behaviors in Urban Adolescents,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 60: 705-12 (1992); Donovan, J.E. and Jessor, R., „Structure of Problem Behavior in Adolescents and Young Adulthood,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 53: 890-904 (1985); Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981); Kellam, S. et al., „The Prevention of Teenage Substance Use: Longitudinal Research and Strategy,” pp. 171-200 in Petersen, A. and Perry, C. (eds), Promoting Adolescent Health: A Dialouge on Research and Practice, New York: Academic Press (1982); Block, J. et al., „Longitudinally Foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environmental Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Johnston, L.D. et al., „Drugs and Delinquency: A Search for Causal Connections,” pp. 137-56 in Kandel, D.B. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley & Sons (1978); Tubman, J.G. et al., „Qualitative Changes in Relationships Between Substance Use and Adjustment During Adolescence,” Journal of Substance Abuse 3: 405-14 (1991); Shedler and Block (1990); Pandina et al. (1988); Dembo et al. (1990).

 

(4) Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Abusers and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981).

 

(5) McGee, Williams, Poulton, & Moffitt, (2000) A longitudinal study of cannabis use and mental health from adolescence to early adulthood. Addiction. 2000 Apr;95(4):491-503. 

 

(6) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16  

 

(7) Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

 

(8) Jessor, R., „Marihuana: A Review of Recent Psychosocial Research,” pp. 337-55 in DuPont, R.L. et al. (eds), Handbook on Drug Abuse, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1979); Eisenman, R. et al., „Undergraduate Marijuana Use as Related to Internal Sensation, Novelty Seeking and Openness to Experience,” Journal of Clinical Psychology 36: 1013-19 (1980); Satinder, K.P. and Black, A., „Cannabis Use and Sensation Seeking Behavior,” Journal of Psychology 116: 101-105 (1984); Kandel, D.B., „Marijuana Users in Young Adulthood,” Archives of General Psychiatry 41: 200-209 (1984); Mayer, J.E. and Ligman, J.D., „Personality Characteristics of Adolescent Marijuana Users,” Adolescence 24: 965-76 (1989); Fisher, G. and Steckler, A., „Psychological Effects, Personality and Behavioral Changes Attributed to Marihuana,” International Journal of the Addictions 9: 101-26 (1974); Brook, J.S., „Family Socialization and Adolescent Personality and Their Association with Adolescent Use of Marijuana,” Journal of Genetic Psychology 133: 261-71 (1978).

 

(9) Kay, E.J. et al., „A Longitudinal Study of the Personality Correlates of Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 46: 470-77 (1978); Pederson, W., „Mental Health, Sensation Seeking and Drug Use Patterns: A Longitudinal Study,” British Journal of Addiction 86: 195-204 (1991); Smith, G.M. and Fogg, C.P., „Psychological Predictors of Early Use, Late Use, and Nonuse of Marijuana Among Teenage Students,” pp. 101-13 in Kandel, D.P. (ed), Longitudinal Research on Drug Use: Empirical Findings and Methodological Issues, New York: John Wiley and Sons (1978).

 

(10) Hogan, R. et al., „Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58-63 (1970); McAree, C.P. et al., „Personality Factors and Patterns of Drug Usage in College Students,” American Journal of Psychiatry 129: 890-93 (1972); Richek, H.G. et al., „Personality/Mental Health Correlates of Drug Use by High School Students,” Journal of Nervous and Mental Disease 160: 435-42 (1975); Goldstein, J.W. and Sappington, J.T., „Personality Characteristics of Students Who Became Heavy Drug Users: An MMPI Study of an Avant-Guard,” American Journal of Drug and Alcohol Abuse 4: 401-12 (1977); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marijuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132-40 (1973).

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter