Cikk és videó a dizájner drogok témájában sok megszólalóval, néhány pontatlansággal

A Heti Válasz kettős fronton támad a dizájner drogokkal kapcsolatos információhiányra: Élő Anita egy részletes írásban, a Becsöngetünk és elfutunk sorozat készítői pedig egy bő 10 perces videóban dolgozták fel a dizájner drogok jelenségét és az utóbbi években betöltött szerepüket hazánkban. A téma alapos feldolgozásához azért akad néhány hozzáfűznivalónk.

A cikk elején Ujváry István vegyész szavain keresztül tudhatjuk meg, miért is könnyű kikerülni a hazai szabályozást a dizájner drogok gyártásával és a velük folytatott kereskedelemmel. A szerző ezt követően Magyarországot – a törvényhozás lassúsága miatt – Európa drogdepójának nevezi, ahova a kereskedők probléma nélkül megrendelhetik a szóban forgó szintetikus szereket. Hazánk szégyenpadra ültetése előtt érdemes lett volna felmutatni a környező országok és az EU tagállamok szabályozási gyakorlatából néhányat, mert így a vád a levegőben lóg. Félrevezető a „kvázi kábítószer-liberalizáció” hasonlata is, hiszen a megfontolásra alkalmas legalizációs vagy liberalizációs javaslatok egyik központi eleme szinte minden esetben a szigorú szabályozás bevezetése, amely értelmében az internetes szabadkereskedelem nem lenne engedélyezett, hanem csak meghatározott üzletekben, a megfelelő engedélyek birtokában, bevizsgált, zárjegyekkel ellátott szereket kínálhatnának 18 éven felülieknek. Egyes elképzelések a fogyasztói oldalt is szabályoznák, vagyis eredményes pszichológiai vizsgához kötnék a drogvásárlás engedélyezését. Könnyen belátható, hogy ez az elképzelés cseppet sem hasonlít a dizájner drogok szabadpiacához. A szerző a büntető törvénykönyv mielőbbi módosításaiban látja az egyedüli kiutat, pedig még az egyik interjúalanya is elmondja, hogy a jelenség pusztán bűnüldözéssel nem orvosolható.
 
Az írás végén fogalmi zavarba is ütközünk. A kábítószerekhez egy olyan definíciót kapunk, amelybe – a felhasználási szándéktól függően – akár a kávé is belefér, majd a következő pontban a „klasszikus drogok” csoportjáról azt olvashatjuk, hogy olyan szerek tartoznak ide, melyek törvénytelenek. Ez ismét problémás, a szerző vélhetőleg a „klasszikus kábítószerek” csoportját szerette volna meghatározni.

Térjünk át a videóra, aminek legfőbb erénye, hogy interjúalanyait széles körből meríti. Boltosok, dizájner használók, egy exdíler, valamint a drogszakma különböző ágazatainak szakértői is feltűnnek benne, így egyaránt hallhatunk az új szerek térhódításának okairól, értékesítési lehetőségeikről, hatásaikról és veszélyeikről. A jelenlegi kábítószer törvény szemléletének elavultsága és a szabályozás egyéb lehetőségei a videóban is felmerülnek és érintőlegesen a prevenció megújítása, a drogfogyasztás mellett egyéb alternatívák felmutatása és a családok szerepe is megjelenik.
 

Kardos Tamás
Drogriporter
2011. 09. 29.