A brit magazin elismerte, hogy napjainkban a kannabisz nem húszszor erősebb és valójában nem okoz mentális betegséget.
A brit magazin elismerte, hogy napjainkban a kannabisz nem húszszor erősebb és valójában nem okoz mentális betegséget.
Korábban beszámoltunk róla, hogy az Independent on Sunday c. magazin vezércikkben kért bocsánatot azért, mert a 90-es évek elején szót emelt a kannabisz használatának dekriminalizációja mellett. Az állításokról a Drogriporter már akkor is bebizonyította, hogy a bizonyítékok fényében nem állnak helyt. Úgy tűnik, erre most a szerkesztők is ráébredtek: Jeremy Laurence, az egészségügyi főszerkesztő július 21. cikkében elismeri, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a kannabisz nagyobb kockázatot jelent napjainkban az egészségre, mint 30 évvel ezelőtt”. Livy Iverson oxfordi farmakológia professzort idézik, aki szerint „egyszerűen nem igaz”, hogy a kannabisz napjainkban 20-30-szor potensebb, mint korábban. Bár vannak ugyan szupererős skunk fajták, azok már évtizedekkel ezelőtt is előfordultak, és jelenleg is inkább kuriózumnak számítanak.
A kannabisz használata és a mentális betegségek kialakulása közötti kapcsolatról alkotott képet is jelentősen árnyalták. A cikk beszámol róla, hogy a kannabisz használata valóban növelheti bizonyos tinédzsereknél a szkizofrénia tüneteinek megjelenését, ez a kockázatnövelő hatás jóval csekélyebb, mint azt a sajtóhíradások sugallták: „A bizonyítékok szerint a kannabisz-használata még a legrosszabb esetben is 1 százalékkal növelheti a szkizofrénia kialakulásának kockázatát”. Hivatkoznak David Nutt professzor a The Lancet c. tudományos lapban megjelent cikkére, amely szerint a kannabisz-használat és a mentális betegségek közötti oksági kapcsolatra nincs bizonyíték. És bár a különféle mentális zavarok miatt kezelt páciensek körében valóban nagy arányban fordulnak elő kannabisz-használók – ez még nem bizonyíték az oksági kapcsolatra, csupán arra, hogy ezek az emberek különféle problémáik öngyógyítására használják a szert.
Bár az Independent korábbi vezércikke széles nyilvánosságot kapott (Magyarországon még egy parlamenti vitában is hivatkoztak rá), a mostani csendes beismerés tudomásunk szerint eddig semmilyen médiavisszhangot nem váltott ki.
Sárosi Péter