Bolívia és Peru koka-termesztő farmerei felzúdultak az ENSZ drogellenes szervezetének éves jelentésén
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési Szervének (INCB) éves jelentése felszólította Bolívia és Peru kormányát, hogy “késlekedés nélkül tegyen lépéseket” a koka-levél nem gyógyászati vagy tudományos célra történő termesztésének megakadályozása érdekében. Az INCB szerint a kormányoknak “nevelési programokkal” kellene leszoktatniuk a lakosságot a koka-levél rágásának ősi, vallási jelentőséggel bíró szokásáról. Az amszterdami székhelyű agytröszt, a Transnational Institute sajtóközleményében “arrogánsnak és vaknak” nevezi az INCB-t, mivel szerinte ez a követelés teljesen irracionális az Andok-régióban, ahol emberek milliói számára a koka-levél éppúgy a mindennapok szerves részét képezi, mint a tea vagy a kávé az európaiak számára. A TNI szerint a jelentés szembemegy az őslakosok jogairól szóló 2006-os konvencióval is, amely védelem alá helyezi az ősi kultúrák hagyományos szokásait. A La Razón c. bolíviai lap tudósításai szerint a jelentés maguknál a koka-termesztő indián farmereknél (cocaleros) is kiverte a biztosítékot, akik azzal fenyegetőznek, hogy tiltakozásul el fogják foglalni az ENSZ és a Coca-Cola cég ingatlanjait az országban (a Coca-Cola az USA drogellenes hivatalának, a DEA-nak az engedélyével minden évben legálisan vásárolhat fel koka-leveleket az üdítőitala ízesítéséhez).
Üdítő kokaital egy latin-amerikai kávézóban (fotó: TNI)
A perui külügyminiszter, Jose Antono Garcia Belaunde a sajtónak kijelentette, hogy országában az őslakosok szokásait és kultúráját az alkotmány védi. Bolívia belügyminisztere, Alfredo Rada “unilaterális és kolonialista” diktátumnak nevezte a jelentést, amely nem tiszteli a koka-levélben megtestesülő kulturális hagyományt. A bolíviai miniszterelnök, Evo Morales tavaly az ENSZ Közgyűlésén jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez a koka-levéllel kapcsolatos nemzetközi szabályozás megváltoztatásáról – közben a zakója zsebéből egy koka-levelet húzott elő mondván: ez a level jelképezi számára az Andok vidékének kultúráját és a jövő reménységét.
Morales az ENSZ ülésén kokalevelet mutogat
A The Times magazin egyik vezércikke ugyanakkor amiatt bírálja az INCB-t, mivel az heves támadást intézett az Egyesült Királyság celebjei körében dívó "drogkultúra" ellen, amelyet a kokainhasználat európai terjedésének fő okaként határoz meg. Camella Canvendish szerint ugyanakkor a fő problémát nem a celebek droghasználata jelenti, hiszen a kokainhasználat nélkülük is a 40 év alatti britek életének szerves részévé vált volna az utóbbi időszakban, akárcsak a szüleik fiatalkorának a whiskey, a celebek maguk is csupán tünetei egy mélyebb okokra visszavezethető folyamatnak. A fiatalok számára napjainkban az igazán veszélyes szerepmodellt a dealerek szolgáltatják, akik fényűző életmódjukkal bizonyítják, milyen hatalmas profitokat lehet szerezni viszonylag kevés erőfeszítéssel az illegális drogpiacon. Az illegális drogipart semmi nem korlátozza abban, hogy a termékei iránti keresletet növelje, agresszív terjeszkedésének pedig mindenhol erőszakos bandaháborúk a kísérőjelenségei. A megoldás Cavendish szerint az lenne, ha az állam venné a kezébe a kokain kontrollját, legális korlátokkal vetve véget a "Drugs Inc" uralmának.
Az INCB éves jelentése (melyet Magyarországon a Magyar ENSZ Társaság székházában mutattak be a sajtónak) emellett számos pozitív, előremutató elemet is tartalmaz, ilyen például, hogy felhívja a kormányokat a drogfogyasztók elleni túlzottan szigorú büntetőjogi szankciók mérséklésére. A TNI is elismeréssel szól ezenkívül arról, hogy a jelentésben 54-szer kerül említésre a HIV/AIDS járvány, és a HIV prevenció ártalomcsökkentő eszközeire (pl. tűcsere) is többször utal. Ezek a változások valószínűleg a szervezetet korábban ért éles kritikáknak köszönhetők, amelyek szerint az INCB figyelmen kívül hagyja az emberi jogi és közegészségügyi szempontokat a drogkonvenciók végrehajtásának ellenőrzésében.
Sárosi Péter
Kapcsolódó cikkek:
