A reggeli kávé csak arra jó, hogy a koffeinelvonás tüneteit csillapítsa
Bár a kávéfüggőség (a kannabiszfüggőséggel ellentétben) nem szerepel az Amerikai Pszichiátrai Társaság által kiadott diagnosztikai segédkönyvben (DSM-IV), a kutatások alátámasztják a koffeinfüggőség létezését. A Bristol-i Egyetem kutatói például a koffenimegvonás hatásait vizsgálták rendszeres kávéivóknál, ráadásul a genetikai eltérések figyelembe vételével. 376 önkéntestől azt kérték, hogy 16 órára tartózkodjanak a kávéivástól, és mindegyiküktől vért vettek, hogy feltérképezhessék a génjeiket. A 16 órás absztinencia után az egyik csoportnak koffeintablettát adtak, a másik csoportnak pedig placebót. Ezután egy sztenderdizált módszerrel mérték a résztvevők érzelmi állapotát és éberségét. Érdekes módon a koffeinfogyasztók ébersége átlagban nem haladta meg azoknak az éberségi szintjét, akik nem isznak kávét és placebót kaptak. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a rendszeres kávéivóknál a reggeli kávé nem növeli az éberséget, csupán a koffeinelvonás tüneteit csillapítja.
Azok a rendszeres kávéivók, akik a 16 órás megvonás után is csak placebót kaptak, bizony rosszul jártak: kevésbé voltak éberek és sokan fejfájásra panaszkodtak, közülük négyen nem is bírták végig a kísérletet. Azok, akik nem fogyasztanak kávét, de koffeintablettát kaptak, gyakran szorongásos tüneteket mutattak – különösen azok, akik az ADORA2A nevű génnel rendelkeznek. A mértékletes kávéivók körében nem jelentkezett hasonló szorongás, ami azt mutatja, hogy a kávéivással együtt egyfajta rezisztencia alakul ki a szervezetben a szorongáskeltő hatásokkal szemben. Az ADORA2A génnel rendelkező kávéivók egyébként átlagban több kávét fogyasztottak, amiből a kutatók arra következtettek, hogy egy kis feszültség még akár hozzá is járul számukra a koffeinhatás élvezetéhez.
Volt idő, amikor a kávé a tiltott drogok közé tartozott: a 16. században, amikor megjelent Európában, a hatóságok ördögi italként kárhoztatták. Napjainkra a legelfogadottabb és a társadalom által legártalmatlanabbnak tartott tudatmódosító szerek közé tartozik, évente 7 millió tonnát állítanak elő belőle. Magyarországon az egy főre jutó éves kávéfogyasztást 3,1 kilogrammra becslik, ezzel 56. vagyunk a világranglistán. A kávéivást azonban a társadalom, sőt, még egyes orvosok is ártalmatlannak tartják, míg a fűszívást démonizálják.
Sárosi Péter