• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Egyesületlen Nemzetek

Szerző: Kardos Tamás | február 16, 2006

Tweet

Valóban a közegészségügy érdekeit szolgálja a szigorú drogpolitika? Megtudhatjuk a TASZ munkatársainak cikkéből.

Valóban a közegészségügy érdekeit szolgálja a szigorú drogpolitika? Megtudhatjuk a TASZ munkatársainak cikkéből.

Megjelent: Csernus Eszter, Sárosi Péter (2005) A HIV és Hepatitis járvány megfékezése az injekciós droghasználók körében Addictologia Hungarica, L’Harmattan Könyvkiadó és Interdiszciplináris Addiktológiai Fórum, Budapest, 2005. IV. évfolyam 4. szám

 

Az alábbiakban a tanulmány ENSZ-szel foglalkozó fejezetét olvashatják, a teljes cikket letölthetik PDF formátumban.

III. Egyesületlen Nemzetek: drogkontroll vs. közegészségügy

 

A nemzetközi egészségügyi világszervezetek által ajánlott hatékony prevenciós módszerek széleskörű és következetes alkalmazása alapvető kihívást jelent a HIV járvány megjelenése előtt lefektetett ENSZ konvenciókon (1961, 1971, 1988) alapuló nemzetközi drogkontroll-rendszer számára. Az injekciós droghasználókkal ugyanis nem csak a HIV/AIDS járvány megelőzésére és kontrolljára törekvő egészségügyi világszervezetek, hanem az ENSZ kábítószerügyi világszervezetei (INCB, UNODC, CND) is foglalkoznak. Mivel a kábítószerügyi világszervezetek fő donorállamai között olyan országokat találunk, amelyek a prohibicionista drogpolitika elkötelezett hívei (USA, Japán, Svédország, Olaszország stb.), álláspontjuk szerint a kormányzati beavatkozásoknak a drogfogyasztás teljes megszüntetésére kell irányulniuk. Ezek a szervezetek tehát gyakran a drogmentes világ megteremtésére irányuló erőfeszítéseiket aláásó, nehezítő kezdeményezéseknek tekintik azokat az ártalomcsökkentő eljárásokat, amelyek a fertőző betegségek terjedésének hatékonyabb megelőzése érdekében tolerálják az illegális drogfogyasztást. Az egyes kormányzatok ezen kívül gyakran kerülni igyekeznek a probléma mélyreható elemzésen alapuló hatékony kezelését, mivel az rámutatna a jelenleg alkalmazott közegészségügyi és büntetőpolitikák súlyos aránytalanságaira, feszültségeire és ellentmondásaira. Következésképp az injekciós droghasználók körében jelentkező HIV járvány gyors terjedésére adott politikai válaszok gyakran a kockázati népesség szegregációjának és kriminalizációjának irányába hatnak vagy hatottak, és még mindig kizárólag az illegális drogok kínálatának és keresletének csökkentésétől remélik a kérdés megoldását.

  Az ENSZ speciális, HIV/AIDS-el foglalkozó 2001-es New York-i közgyűlésén elfogadott elköteleződési nyilatkozat különösen nagy hangsúlyt fektet a kockázati csoportok emberi jogainak tiszteletben tartására, illetve az érintett közösségeknek a döntéshozatali folyamatokba való bevonására. A New York-i nyilatkozat előírja a tagállamok számára, hogy 2005-ig jelentősen növeljék az injekciós droghasználók a steril injekciós felszereléshez és kondomokhoz való hozzáférését, valamint hogy töröljék el azokat a jogszabályokat, amelyek a kockázati csoportok diszkriminációját jelentik. (UNGASS 2001) Mivel ez a korszerű, az aktív droghasználókat partnernek tekintő megközelítés gyakorlatilag idegen a kábítószerügyi világszervezetek elsősorban kormányzati szintű koordinációra és együttműködésre, a nemzetközi kínálatcsökkentő operatív akciókra és a kockázati magatartásformák kriminalizációjára összpontosító szemléletétől, az a paradox helyzet állt elő, hogy ugyanazon kockázati csoportra vonatkozóan az ENSZ HIV stratégiája teljesen más jellegű intézkedéseket ír elő, mint az ENSZ kábítószerügyi stratégiája. Ez utóbbi még mindig a drogjelenség teljes megszüntetésére törekszik: az 1998-as tízéves akcióterv szerint reális cél a drogmentes világ 2008-ig történő megteremtése. (Jelsma, M. et al. 2003) 

  Ennek köszönhető, hogy az injekciós droghasználók körében terjedő HIV/ AIDS járvány kapcsán sajátos „tudathasadásos” állapot alakult ki a nemzetközi közösségen, illetve leginkább az ENSZ-en belül, és a kábítószerügyi és az egészségügyi szervezetek gyakran szögesen ellentétes ajánlásokat fogalmaznak meg a problémák hatékony kezelésére. Maguk a kábítószerügyi világszervezetek is ellentmondásosan reagálnak: egyrészről kénytelenek átvenni a HIV megelőzést szolgáló közegészségügyi stratégiák bizonyos elemeit, másrészről azonban kitartanak a kriminalizáló-stigmatizáló retorika mellett (pl. az illegális drogfogyasztás minden formájának illegitim abúzusként való meghatározása mellett). Az anomáliák időről időre a felszínre bukkannak és egyértelműen láthatóvá válnak, különösen a nemzetközi drogpolitikai fórumokon. A UNODC 2004-ben a fejlődő világ számos országában közvetett segítséget nyújtott az ártalomcsökkentő módszerek bevezetéséhez, ezenkívül a WHO-val és a UNAIDS-el közösen a tűcsereprogramok hatékonyságát elismerő ajánlást adott ki. (WHO, UNAIDS, UNODC 2004) Ugyanezen év novemberében azonban nyilvánosságra került az a levél, amelyet Antonio Maria Costa, a UNODC igazgatója írt az amerikai külügyminisztérium diplomatájának, Robert Charlesnak, akivel néhány nappal korábban személyesen tárgyalt. A levélben Costa arról biztosítja az amerikai kormányt, hogy szervezete a jövőben semmilyen támogatást nem fog nyújtani az ártalomcsökkentő programok számára. A civil társadalom tiltakozó kampányt indított az eset kapcsán, egy mintegy 350 szervezet által aláírt levelet juttattak el a Kábítószerügyi Bizottság (CND) 48. ülésszakára (2005. március 9–14.) érkező képviselőknek. A CND során, melynek 2005-ös központi témája a HIV/AIDS megelőzés volt, heves viták bontakoztak ki a brazil kormány által benyújtott határozati javaslattal kapcsolatban is, amely előírta volna a tagállamok számára, hogy növeljék a steril fecskendőkhöz való hozzáférést, valamint a droghasználók emberi jogainak tiszteletben tartását. (Draft Resolution 2005) A javaslat megosztotta a nemzeteket: az egyik oldalon az Egyesült Államok és szövetségesei (Japán, Oroszország, Malajzia, Svédország) az ártalomcsökkentésre való mindennemű utalást elvetettek, a másik oldalon a latin-amerikai államok szövetsége (GRULAC), Hollandia, valamint az Európai Unió soros elnökségét adó Luxemburg a javaslat mellett foglaltak állást. A vita többször is megbénította a Bizottság munkáját. Mivel a CND határozatainak teljes konszenzuson kell alapulniuk, a javaslat végül megbukott. (Jelsma, M. 2005)

 

                    Ellentétes megközelítések az Egyesült Nemzeteken belül

 

Drogkontroll                                  versus                          Közegészségügy

Drogmentes világ – Meg tudjuk csinálni!

 

 

(Pino Arlacchi, az ENSZ Kábítószer és Bűnüldözési Irodájának igazgatója, 1998)

Az intravénás drogfogyasztás teljes megszüntetése … valószínűleg elérhetetlen cél.

 

(WHO, A HIV fertőzés megelőzésének alapelvei drogfogyasztóknál, 1997)

A drogfogyasztók szobáiról és más ártalomcsökkentő intézkedésekről folyó vita elterelte a kormányok figyelmét (és forrásait) a fontos kínálatcsökkentő tevékenységektől.

 

(INCB, éves jelentés, 2001)

Az elismert ártalomcsökkentő elméletek ártalomcsökkentő valósággá fordítását a társadalmi és politikai akarat hiánya tartja vissza.

  

(Catherine Hankins, igazgató, UNAIDS, 2002)

A használat vagy fogyasztás fogalmát csak az orvosi vagy tudományos célú használatra vagy fogyasztásra lehet vonatkoztatni … a droggal visszaélők ezért se nem fogyasztók, se nem használók.

 

  

(INCB, éves jelentés, 2001)

A drogfogyasztóknak maguknak a bevonása nélkül nem érhető el hatékony HIV prevenció vagy viselkedésbeni változás ennél a csoportnál. Fontos, hogy a kortárs segítés alapelve alapján tegyünk HIV-prevenciós lépéseket, bevonva a drogfogyasztó közösség tagjait.

 

(UNODC, Leckék amiket megtanultunk, 2001)

Az illegális drogfogyasztás elősegítése fecskendők terjesztése útján … olyan a számomra, mint felhívás a drogabúzusra, amely ellentétes a konvenció alapelveivel.

 

 

 

 

(Philip O. Emafo, az INCB elnöke)

Az intravénás droghasználókkal való munka során fontos az ártalomcsökkentésre éppúgy összpontosítani, mint a rehabilitációra … el kell sajátítani egy sokoldalú megközelítést, amely magában foglalja a tűk és fecskendők cseréjét … és a farmakológiai szubsztitúciót.

 

(Új megközelítések a HIV prevencióhoz, UNAIDS Best Practice Collection, 2000)

A svéd drogpolitika azon az elképzelésen alapul, hogy a drogok nem orvosi célú használata rombolja a testet és elmét, célja ezért a drogabúzus gonoszságától megszabadított társadalom elérése. A cél érdekében … prevenciós, terápiás és represszív intézkedéseket hoztak.

 

 

 

 

(Okun nagykövet, INCB referens)

Meg kell változtatni azokat a politikai szabályozásokat, amelyek megakadályozzák a droghasználókat a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Meg kell változtatni azokat a rendelkezéseket, amelyek megfélelmítik és üldözik a HIV fertőzés kockázatának kitett embereket. A drogfogyasztókat az alvilágba kényszerítő és a prevenciót aláásó stigmát és diszkriminációt el kell törölni.

 

(Kathleen Cravero, Igazgatóhelyettes, UNAIDS, 2003)

Az UNDCP-nek még nincsen hivatalos állásfoglalása az ártalomcsökkentésről.

 

 

 

(UNDCP Jogi Ügyek Osztálya, 2002)

Az Egyesült Nemzetek teljeskörű támogatást biztosít az ártalomcsökkentés alapelveinek: az intravénás droghasználók elérése, steril injekciós felszerelés és fertőtlenítőszerek kínálása és szubsztitúciós kezelés.

 

(Catherine Hankins, igazgató, UNAIDS, 2002)

 

 Az ellentmondásos üzeneteknek és a politikai akarat hiányának köszönhetően a hatékony HIV/AIDS megelőzési technikák jelenleg a UNAIDS becslései szerint az injekciós droghasználó népességnek mindössze 5%-ához jutnak el! (UNAIDS 2004) 2000-ben azoknak az országoknak mindössze 40%-ában működtek tűcsereprogramok, ahol a HIV/AIDS megjelent az injekciós droghasználók körében. (Dolan, K. 2000) Az Egyesült Államokban a becslések szerint minden év, amelyben elmulasztják a tűcsereprogramok kiterjesztését, 12350 új fertőzést eredményez. (Holtgrave, D. R. 1998) Oroszországban és a volt Szovjetunió legtöbb utódállamában, ahol a HIV/AIDS járvány katasztrofális méreteket öltött, mind a mai napig illegális a szubsztitúciós terápia és a tűcsereprogramok sem élveznek állami támogatást. (Malinowska-Sempruch, K. és Wolfe, D. 2004) Ezzel szemben Nyugat-Európában, ahol az ártalomcsökkentő szolgáltatások széles körben elérhetőek, a HIV járvány növekedését az EMCDDA jelentései szerint sikerült hatékonyan megfékezni. (EMCDDA 2004) Azokban az államokban, ahol az ártalomcsökkentő szolgáltatások a tiltott vagy megtűrt, de nem a támogatott kategóriába esnek, a kábítószerekkel kapcsolatos büntetőpolitika költségei jóval meghaladják a kábítószerekkel kapcsolatos szociális és egészségügyi kiadásokat. Az ártalomcsökkentés alulfinanszírozásának, korlátozásának az okát tehát nem a pénzügyi források hiányában, hanem a kormányzati politika prioritásaiban kell keresnünk.

 

Csernus Eszter – Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter