Az alkohol okozta halálesetek említést sem érdemelnek
„Halál a dizájner drog miatt”, „Dizájner drogtól halt meg”, „Ezúttal ölt a dizájner drog”, olvashatjuk a friss címeket az online- és a nyomtatott sajóban. Azon a legtöbben már nem is akadunk fenn, hogy halálozások esetén a drogokat rendszeresen megszemélyesítik és a teljes esetért felelőssé teszik, így az egyéb körülmények szerepe (például az indokolatlanul nagy dózis fogyasztása, veszélyes szerkombináció, levegőtlen helyszínen tartózkodás, kevés folyadék fogyasztása stb.) már fel sem merül a tragédiával kapcsolatban. Súlyosabb tévedés jelenesetben a "gyilkos szer" dizájner drogként való azonosítása. A legnagyobb probléma viszont mégis az, hogy a szelektív sajtónak hála, egy eset alapján a GHB veszélyesebbnek tűnhet a társadalomra nézve, mint nemzetünk kedvenc drogja, az alkohol.
Bár a tragédián már mit sem változtat, de fontos megjegyezni, hogy a Gina, avagy a GHB távolról sem dizájnerdrog. A dizájnerek csoportjába ugyanis rendszerint azokat a vegyületeket soroljuk, amelyeket tiltólistán szereplő drogok kémiai szerkezetén eszközölt apró módosításokkal állítanak elő annak érdekében, hogy megkerüljék a tiltó törvényt. Nos, a GHB olyannyira nem sorolható a laborban tervezett vegyületek közé, hogy természetes formájában, kis dózisban egyes húsfélékben, a vörösborban, de még az emberi szervezetben is megtalálható. A GHB használatának elsőszámú veszélye a nehézkes adagolhatóság, hiszen a rekreációs és az életveszélyes mennyiség között csupán pár csepp a különbség. A használóra a másik komoly veszélyt az alkohollal való keverés jelenti, amely légzéskimaradást okozhat, ez pedig halálhoz is vezethet. A GHB használatával összefüggésbe hozható halálesetek 10 éven át tartó megfigyelése azt az eredményt hozta, hogy a legtöbb áldozat a GHB mellett alkoholt is fogyasztott.
Ha pedig már az alkoholnál tartunk, nem mehetünk el amellett, hogy a májzsugorok száma alapján az mértéktelen alkoholivás évente 8000–12000 honfitársunk halálát okozza. A WHO adatai szerint világszerte a halálesetek 4%-áért – évente 2,5 millió emberéletért – a túlzott alkoholfogyasztás felelős, ami több mint az AIDS, a TBC és az erőszak okozta halálozások együttvéve. És itt nem csak a középkorúak cirrózisára kell gondolni. Szintén WHO statisztikák szerint évente 55000 15-29 év közötti európai fiatal hal meg alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható közúti balesetben, mérgezésben, öngyilkosság vagy gyilkosság következményeként. Ez pedig messze több, mint az összes kábítószer és dizájnerdrog okozta haláleset együttvéve.
Ettől persze a kábítószerek vagy a dizájnerdrogok használata nem lesz veszélytelenebb, de a tájékoztatás kiegyensúlyozatlansága és az elterjedt pozitív előítéletek miatt hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy egy kiadós berúgás még mindig kevesebb kockázattal jár, mint bármely illegális drog, bármilyen módon történő használata. És ezen a képzeten a 6-800 ezer magyar alkoholbeteg sem sokat változtat.
Ha csak minden századik, alkohol okozta magyarországi halálesetről tudósítanának az újságok, még akkor is két-háromnaponta futnánk bele a „megint ölt az alkohol” típusú cikkekbe. Érdemes ezt végiggondolni, mielőtt hagynánk, hogy az aktuális hisztériakeltés magával ragadjon.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.01.25.
