Az Európai Drogügynökség (EUDA) legújabb szennyvízvizsgálati adatai szerint az illegális szerhasználat magasabb lehet, mint amit az önbevalláson alapuló kérdőíves vizsgálatok sugallnak. A budapestiek Európa erős közép és a közép-keleti európai térség élvonalába kerültek több illegális szer fogyasztása tekintetében.
Az európai városok szennyvizének elemzése egyre pontosabb képet ad arról, hogyan változnak a drogfogyasztási mintázatok a kontinensen. Az EU lisszaboni székhelyű drogügynöksége, az EUDA 2026-os jelentése szerint új európai trend rajzolódik ki: miközben az MDMA (ecstasy) használata látványosan visszaesett, a kokain és a ketamin fogyasztása jelentősen nőtt. Aki viszont Európán belül a magyarországi trendeket is szemügyre veszi, annak a jelentés további érdekességeket is tartogat.
Sokáig azt gondoltuk, hogy a szerhasználat előfordulása tekintetében Magyarország az alsó szegmensbe tartozik az EU-ban – de a szennyvízvizsgálatok adatai nem éppen ezt mutatják. Sokkal inkább az erős középmezőnybe kerültünk – sőt, közép-kelet európai viszonylatban az élmezőnybe.
Budapest 2025-ös kannabisz-adata a táblázat alapján (az EUDA térképes ábrája lejjebb) például 93,47-es napi átlagot mutat, ami több szempontból is érdekes, ha európai nagyvárosokhoz viszonyítjuk. Ez az érték nagyjából egy középmezőny-felsőközépmezőny pozíciót jelez. Budapest gyakorlatilag nagyon közel van Prágához (92,22), Utrechthez (93,28), Trondheimhez (92,58), és kissé Bécs fölött van (79,53).
Ez meglepő lehet, hiszen az önbevallásos kérdőívek adatai szerint Magyarországon jóval alacsonyabb a kannabisz-fogyasztás, mint Európa legtöbb más országában. Például az EUDA oldalon közölt összehasonlító epidemiológiai adatok szerint a kannabiszt egy évben legalább egyszer használók (éves prevalencia) aránya Magyarországon 3,4%, míg például Csehországban 18,1%. Magyarul Csehországban a kannabisz éves prevalenciája több, mint ötszöröse a magyarországinak – míg a szennyvízben előforduló kannabinoid-bomlástermékek aránya Budapesten és Prágában megközelítőleg ugyanaz. Ráadásul a csehországi Prágában vagy a holland Utrechtben a kannabisz fogyasztását nem üldözik, míg Magyarországon igen. Persze még mindig ott van a turisták torzító hatása: kérdés, hogy magyaráz-e önmagában ekkora eltérést. Ráadásul turisták más városokban is vannak.
Ebből két következtetést vonhatunk le. Az egyik, hogy a szigorúan tiltó országokban az önbevalláson alapuló kérdőíves vizsgálatok jelentősen torzítják a valóságot. A másik, hogy a zéró-tolerancia drogpolitika egyáltalán nem eredményez kevesebb kannabisz-fogyasztást.
A kannabisz szennyvízből mért fogyasztása Budapesten jóval alacsonyabb ugyanakkor Berlinnél (172,67), Amszterdamnál (194,09), Oslo-nál (143,17), Hamburgnál (167,28) vagy Frankfurtnál (150,91). Vagyis Budapest nem a nyugat-európai élmezőnyben helyezkedik el, inkább egy olyan város, ahol a kannabiszfogyasztás stabilan jelen van, de nem kiugróan magas.
Budapest 2025-ös MDMA-adata a táblázat szerint 49,36-os napi átlag, ami Budapestet az európai MDMA-mezőny felső-közép részében helyezi el: jóval magasabban, mint sok közép- és kelet-európai várost, de még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai élmezőnytől.
A budapesti szennyvíz MDMA-koncenctrációja például magasabb Debrecennél (9,72), Bécsnél (17,71), Bratislavánál (15,69), Zágrábnál (26,14), Dublinnál (33,77), Oslónál (36,10) vagy Koppenhágánál (36,81), és még Reykjavíknál (43,84) is valamivel magasabb. Ugyanakkor jóval alacsonyabb, mint Prága (56,27), Berlin (66,52), Párizs (70,97), Barcelona (77,44), vagy különösen a holland városok, például Amszterdam (179,66), Rotterdam (115,95) és Utrecht (93,05). .
Budapest 2025-ös kokainadata a táblázat szerint 235,07-es napi átlag, ami alapján a város jóval alacsonyabb szinten áll az európai kokain-hotspotoknál, ugyanakkor már egyáltalán nem számít marginálisnak. Ez az érték messze meghaladja Debrecent (30,43), és magasabb például Brnónál (178,42), Bratislavánál (228,37) és nagyjából Vilnius (245,93) közelében van, viszont jóval elmarad Bécstől (595,2), Prágától (552,28), Berlintől (643,88), Párizstól (396,23), Barcelonától (996,93), Amszterdamtól (1171,57) vagy Brüsszeltől (1020,47). Vagyis Budapest kokainszempontból inkább a középmezőny alsó-felső határán helyezkedik el: jóval a kelet-európai átlag fölött, de még távol a nyugat- és dél-európai nagyvárosok erősen kokainizált mintázatától.
Ami szintén érdekes, az a heti mintázat, ami kirajzolódik az egyes szerek fogyasztásában. A kannabisz esetében egy beágyazott, hétköznapi, normalizált fogyasztás mintája mutatkozik. Az MDMA, mint közkedvelt partidrog, viszont továbbra is erősen kapcsolódik a hétvégi bulizáshoz. Csak a szennyvízadatokban ez nem tiszta szombat–vasárnapi csúcs formájában, hanem részben hétfő–keddi lecsapódásként látszik. Ehhez hasonló a kokain-fogyasztás mintázata, amit a legtöbben még mindig partidrogként, hétvégenként használnak. A kokain-adatok egyben jelzik, hogy a kokain a budapesti szórakozási kultúra szerves részévé vált.
