Tisztelt Győri Hét Szerkesztőség!
A 2007. március 22.-i „Európa beteges szenvedélyei" című cikkükkel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány tárgyi tévedésre. Az írásuk kritikátlanul hagyatkozik egy brit liberális lapban, az Independent-ben megjelent, Európa szerte nagy port kavaró cikk féligazságaira. A lap szerzői – bizonyos kutatások következtében véleményt változtatva – bocsánatot kértek olvasóiktól, amiért korábban kiálltak a kannabisz dekriminalizációjának népszerűsítése mellett.
Az Independent és az Önök írásának egyik központi állítása szerint a ma forgalomban lévő kannabiszfajták THC tartalma 10-20-szor magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az ez irányú tudományos kutatások azonban nem támasztják alá ezeket az értékeket: A Drugscope nevű brit drogmonitorozási intézet 2007 márciusi jelentése szerint az Egyesült Királyságban használt „skunk" (az egyik legpotensebb kannabisz típus) átlagos potenciája 10% körül van, az ennél erősebb fajták pedig nagyon ritkák [1]. Ha ezt összehasonlítjuk a ’90-es években a marihuánát jellemző, átlagosan 3-5%-os THC tartalommal, akkor 2-3x-os növekedésről beszélhetünk, de THC-t 30-100%-ban tartalmazó kannabiszfajtákról – melyet a 10-20-szoros növekedés eredményezne – semmiképpen sem.
Az ebből következő állításuk – mely értelmében egy füves cigaretta ma 10-20-szor ártalmasabb, mint egy évtizede – egy erőteljes csúsztatás, hiszen a fő hatóanyag, a THC hatásmechanizmusa, a kannabiszban előforduló többlettartalma ellenére mit sem változott. Ugyanígy tévedés lenne általában a szeszes italok ártalmainak növekedéséről beszélni, miután valaki – azonos mennyiségű napi fogyasztás mellett – áttérne a borról a pálinkára. A kannabiszt fogyasztóknak nincs olyan kötelezően előírt mennyiség, melyből a füves cigarettát készítik, tehát egy kézenfekvő módszerrel alkalmazkodni tudnak az erősebb fajtákhoz: kevesebbet tesznek belőle a cigarettába. A tulajdonképpeni probléma azonban nem a bizonyos kannabiszfajták hatóanyagtartalmának növekedése, hanem az elvegyülésük alacsonyabb potenciájú rokonaikkal. Az állami kontroll hiánya a kannabiszpiac fölött többek között azt eredményezi, hogy a fogyasztók ki vannak téve annak a veszélynek, hogy változó erősségű kannabiszhoz jutnak hozzá. Hasonló okokból nyilatkozta Jim van Os professzor, egy a marihuána és a skizofrénia kialakulása közötti relációt vizsgáló holland kutatás vezetője a Guardian-nek a következőket: „az, hogy a kannabisz az emberek egy kisebbségénél pszichózist okozhat, egyáltalán nem érv a tiltása, hanem sokkal inkább a legalizálása mellett. Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a kormányzat információt és tanácsot adjon, és hogy kontrollt gyakoroljon a veszélyesebb skunk fajták fölött". [2]
Ezzel elérkeztünk írásuk másik – szintén az Independent cikk alapján megfogalmazott – fő állításához, mely szerint „a marihuána fogyasztása az emberi agyban megkettőzi a pszichózis kialakulásának lehetőségét".
A skizofrénia és a kannabisz használat közötti kapcsolat már a tavalyi évben is vitatéma volt a brit pszichiáterek körében a Dr. Mikkel Arendt által vezetett dán kutatás kapcsán [3]. Ám a BBC-nek adott interjúban [4] Arendt elismerte, hogy a kutatás nem mutatta ki, hogy a kannabisz és a skizofrénia kialakulása között oksági kapcsolat állna fent, ugyanis számos olyan tényezőt nem voltak képesek megvizsgálni (pl. szociális háttér, más drogok használata stb.), amelyek mindegyike felelős lehet a skizofrénia kialakulásáért. A kutatás gyakorlatilag azt igazolja, hogy a kannabisz fogyasztása siettetheti a skizofrénia kialakulását/kiteljesedését azoknál a személyeknél, akik erre hajlamosak. Az érintettek kisebbségét érzékeltetendő érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos dán becslések szerint évente minden 100 000 emberből 2,7 szembesül kannabisz indukálta pszichotikus zavarral (miközben a 2003-as statisztikák szerint a dán 16-24 év közötti lakosság mintegy 40,9%-a használt már kannabiszt, mintegy 20%-uk az elmúlt hónapban is), tehát bajosan fogadható el, hogy a kannabisz megkettőzi a pszichózis kialakulásának esélyét. Tudományosan jelenleg annyi bizonyított, hogy a pszichózisra genetikailag hajlamos fiatalok esetében a kannabisz intenzív fogyasztása növeli a tünetek megjelenésének valószínűségét [5], de ez nem jellemző azok esetében, akik nem hajlamosak pszichózisra. A skizofrénia ugyanakkor nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban, amelyekben a marihuána-fogyasztás elterjedtebb volt, az elmúlt harminc évben pedig, a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a skizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat [6].
A kábítószer használattal járó problémák csökkentéséhez tudományosan megalapozott, tényszerű információkat átadásával lehet sikeresen hozzájárulni, elkerülve a már meglévő félreértések számának és az előítéleteknek növelését.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. Levelünk a cikkük kritikájaként felkerült a www.drogriporter.hu című honlapunkra. A TASZ Médiamonitor programja 2007-ben a SozialMarie innovatív szociális program díját nyerte.
További sok sikert a munkájukhoz,
Kardos Tamás
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax: 36-1-209-00-46
Hivatkozások:
[1] Drugscope: Cannabis cultivation â018boomingâ019 in Britain but law enforcement hitting local supplies – http://href.hu/x/2gb8
[2] No retreat on cannabis: Leader Tuesday March 22, 2005 http://href.hu/x/2su8
[3] Mikkel Arendt et al., „Cannabis-induced psychosis and subsequent schizophrenia-spectrum disorders: follow-up study of 535 incident cases," British Journal of Psychiatry 187 (2005): 510-515. [Absztrakt]
[4] Drug disorder schizophrenia link: http://href.hu/x/2sub
[5] Prospective cohort study of cannabis use, predisposition for psychosis, and psychotic symptoms in young people. – http://href.hu/x/2lzf
[6] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general popul – http://href.hu/x/2lzi
